Az amerikaiak egynegyedét kitevő 68 millió katolikus jelentős része, 80–90 százaléka a 19. század közepétől a 20. század hatvanas éveinek közepéig, gyaníthatóan gazdasági megfontolásokból, a „társadalmi igazságosságból” kiindulva a Demokrata Párt szavazója volt. A katolikusként számon tartott Kennedy elnöksége óta a katolikus szavazatok nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg a demokraták és a republikánusok közt. A katolikusok jelentős része ugyanis nem kedveli a Reagan-féle kapitalizmust, amerikai szemmel nézve gazdaságilag inkább a baloldalon állnak. Problémát jelent ugyanakkor például a jelenlegi amerikai elnök, Barack Obama és a demokraták jelentős részének abortusz- és eutanáziapártisága, ami sokat apaszt ezen a táboron, habár a katolikusok jelentős, 40 százalék feletti része sajnos támogatja az abortusz liberalizálását. A katolikusok 30 százaléka hispán. Az amerikai választások környékén rendszeres a magukat katolikusnak tartó politikusok összeütközése az egyház hivatalos tanításával pro-choice álláspontjuk miatt. Jelenleg 25 katolikus van a szenátusban: 16 demokrata és 9 republikánus, a képviselőház 435 tagjából pedig 134 a katolikus, például a képviselőház republikánus szóvivője, John Boehner. De Obama alelnöke, Joe Biden is katolikus, legalábbis hivatalosan.
Az 1949-ben született Boehner 1991 óta képviseli Ohio egyik kerületét az amerikai törvényhozásban a Republikánus Párt tagjaként (ebben az államban is született). Német és ír gyökerekkel rendelkező családjában második gyermekként született az összesen 12 testvér sorában. Nyolc éves korától családja bárjában dolgozott – a vállalkozást még nagyapja alapította 1938-ban. A vietnami háborúban nyolc hetet szolgált, ezután rossz háta miatt leszerelték. 1977-ben végzett a Xavier Egyetemen, ahol üzleti tanulmányokat folytatott. Családjában ő volt első, aki egyetemre ment, amit hét év alatt végzett el, mivel közben dolgozott, hogy ki tudja fizetni a tandíjat. Ezután 1990-ig egy kis csomagolócégnél dolgozott, ahol az évek folytán a vállalkozás vezetője lett. Eleinte városi képviselő volt, majd 1985 és 1990 közt pedig Ohio állam képviselőtestületének volt a tagja. Aztán a Contract with America című republikánus dokumentum egyik szerzője volt, amely segített kongresszusi többséget szereznie pártjának az 1994-es választásokon. Több tisztséget is betöltött a törvényhozásban, és számos törvényjavaslat kapcsolódik a nevéhez.
A képviselőház elnöki tisztségét 2010 novembere óta látja el, és ő vezeti a republikánusok frakcióját is. Felróják neki, hogy szoros kapcsolatot ápol a dohánylobbi képviselőivel és még néhány nagy céggel. 2010 novemberében egy kiállítás bezárására szólított fel, amit a Smithsonian's National Portrait Galleryben rendeztek, mivel azon kiállították egy David Wojnarowicz nevű művész videóalkotását is ( A Fire in My Belly), amely bemutatott egy keresztet is, amelyen hangyák másztak. Mint mondta, a rendezőknek szembe kéne nézniük a hibával és kijavítani azt.
A Pittsburgh Tribune-Review szerint Boehnernek előnye, hogy őszinte, és hogy képes meghallgatni az embereket. A The Plain Dealer szerint tökélyre fejlesztette annak művészetét, hogy úgy ne értsen egyet, hogy egyetért. A politikust „hardcore conservative”-nak tartják. A főleg az amerikai neoprotestáns egyházakat és tagjait jelentő „vallásos jobboldal” képviselői azonban többször kifejezték egyet nem értésüket Boehner szavazatával kapcsolatban a nyugdíjrendszert vagy épp a bevándorlást illetően, mivel úgy látták, túlságosan üzleti megfontolások vezérelték. Az emberi jogok érvényre juttatásáért küzdő, liberális Human Rights Campaign nulla pontot adott Boehnernek, mivel a szervezetnek írt levelében leszögezte: semmilyen, a homoszexuálisok számára adandó pluszjogot nem támogat, és a hagyományos családmodellt támogatja mint a nyugati civilizáció alapját. Boehner ismert abortuszellenességéről is. Mindez a szavazataiban is tükröződik.
John Boehner 1973-ban házasodott meg, feleségével két lányuk van.
Előző rész: Salva Kiir, a cowboykalapos, dél-szudáni elnök
Magyar Kurír
(szg)