Twitterezik a pápa!

Antonio Spadaro, az olasz jezsuiták La Civiltà Cattolica című folyóiratának igazgatója, az új technológiák és a digitális kommunikáció szakértője a Vatikáni Rádiónak adott interjújában elmondta: „A kommunikáció mai logikája szerint az értelmes üzeneteket, következésképpen a vallási üzeneteket is nem elegendő mindössze közzétenni, hanem azokat meg kell osztani másokkal.” Ezek az üzenetek tehát a közösségi hálók, mint a Facebook, a Twitter és annyi más oldal révén jutnak el egyre szélesebb közönséghez. A közösségi oldalak olyan helyekké váltak, ahol az emberek megosztják egymással gondolataikat, életük pillanatait. Már sok vallási vezető alkalmazza a Twittert. Ezért teljesen természetes, hogy a pápa is hamarosan elindítja 140 karakteres üzeneteit.

2012. december 3. lényegében kapcsolódik 1931. február 12-hez, amikor XI. Piusz pápa első rádióüzenetét intézte a világhoz a Vatikáni Rádión keresztül. Már XI. Piusz pápa is azt hirdette, hogy a technológiát az emberi kapcsolatok szolgálatába kell állítani, nem pusztán a propaganda céljaira kell felhasználni. A közösségi hálózatok a gondolatok, üzenetek egymással való megosztását szolgálják. Közismert, hogy a Twitteren megjelent üzenetekre lehet válaszolni, azokat lehet továbbítani, kommentálni. Ez az előnye XVI. Benedek pápa Twitteren való jelenlétének: lehetőséget jelent arra, hogy minél szélesebb körben hirdessük az evangéliumi üzenetet.

Antonio Spadaro jezsuita atya azt is kifejtette: helytelen megközelítése a kérdésnek, ha azt állítjuk, hogy az egyház azért van jelen a Twitteren, hogy kövesse a kor divatját. Éppen ellenkezőleg: az egyház az utóbbi évtizedekben, pontosan XI. Piusztól kezdődően megmutatta, hogy szoros kapcsolatban áll a kommunikációval. Emlékezzünk rá, hogy a 46. tömegkommunikációs napra küldött üzenetében XVI. Benedek pápa hangsúlyozta: a „szociális hálók” segíthetnek korunk emberének abban, hogy megtalálja a csend, az ima, a meditáció pillanatait, megossza másokkal Isten szavát. Világos tehát, hogy a keresztények jelenléte az interneten teljesen sajátos, nem pedig a divat követését szolgálja.

A tömegkommunikációs világnapra írt üzenetében a pápa, anélkül, hogy név szerint megemlítette volna a Twittert, utalt az üzenetek rövidségére is, amely gyakran nem haladja meg egy bibliai idézet hosszát. Ki lehet fejezni mély gondolatokat 140 karakterrel is. Ez tehát a twitterezés helyes olvasata: ápolnunk kell belső, lelki életünket. Ennek köszönhetően pontosan megfogalmazott, mélyen szántó üzeneteket tehetünk közzé, oszthatunk meg másokkal.

Ehhez szükség van arra, hogy jól kidolgozzuk a nyelvezetet. Egyfajta költői alkotómunkáról van szó, amely egybefűzi a bölcsességet és a pontosságot. Eszerint a vezérfonal szerint a szintetikus kifejezésmód nem csökkenti a gondolat mélységét. Erről tanúskodik az a jelenség, hogy a Twitteren nagy sikere van a verseknek, költeményeknek.

Sebesen zajló életünkben egyre jobban igényeljük a bölcs, magvas gondolatokat, amelyek elmélkedésre késztetnek, megszakítva frenetikus mindennapjaink ritmusát – nyilatkozta Antonio Spadaro.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír