Zenon Grocholewski bíboros, a Nevelésügyi Kongregáció prefektusa és Jean-Luis Brugués érsek, a kongregáció titkára ismertette a közel 30 oldalas dokumentumot, melynek elkészítéséről 2005-ben hoztak döntést. Az első tervezetet 2008-ban a nemzeti püspöki konferenciák helyi szinten megvitatták, majd a javaslataikat figyelembe véve készült el a végleges szöveg, melyet XVI. Benedek pápa 2012. március 25-én hagyott jóvá.
A három részből álló dokumentum az első fejezetben megvizsgálja a papi hivatások helyzetét a világ különféle térségeiben, a második rész bemutatja a papi szolgálat identitását, ami mintegy jelzi a célt, ami felé tart maga a meghívás. Végül az utolsó gyakorlati rész a hivatásgondozás számára tesz ajánlásokat.
A dokumentum egyik alapgondolata – utalt rá a sajtókonferencián tartott elemző beszédében Grocholewski bíboros – hogy „a papi hivatásgondozás állandó kihívás az Egyház számára”. Ennek megfelelően az Egyház megmaradó feladata, hogy megkülönböztesse, megőrizze és előmozdítsa a papi hivatásokat, követve azt az utat, ahogyan Jézus egykor embereket hívott meg az ő követésére és felkészítette őket az evangélium hirdetésére. Az Egyház általános feladata a helyi részegyházak szintjén válik konkréttá és valóssá, ezért is az egyes közösségek életképességét, hitének és evangéliumi tanúságtételének minőségét éppen az ott támadt hivatások mutatják a leghitelesebben.
A dokumentum különös figyelemmel elemzi az ősi keresztény hagyománnyal rendelkező, európai egyházakat, ahol a vallási közömbösség, a keresztény tanúságtétel gyengesége jelzi a papi hivatás növekvő terméketlenségét.
Ennek okai többek között a hanyatló demográfiai jelenség, a család válsága, a gondolkodásmód növekvő elvilágiasodása, a papság nehéz élet- és hivatáshelyzete.
Ezekkel a nehézségekkel szemben mindenekelőtt az egyházi közösségeket kell termékeny talajjá tenni a hivatások számára. Ahogy a Szent Szűz tiszta öle kihordta a gyermek Jézust, úgy kell a Szentlélek tüzének is az Egyház ölében gyümölcsöt teremni. Az imádság mint a hivatások születésének elengedhetetlen feltétele, az életet szervesen átölelő lelkipásztorkodás, az evangelizálásnak a friss lendülete, a család központi és helyettesíthetetlen szerepe, a hiteles papok örömteli szolgálata mind hozzájárulnak új hivatások születéséhez. Az iskolák és az egyetemek is megkülönbözetett helyet kapnak a meghívó szó átadása szempontjából.
A dokumentum statisztikát is közöl, melyből megtudjuk, hogy a világ számos térségben jelentősen gyarapodik a meghívást elfogadók száma. Afrikában például az ezredforduló utáni első új tíz évben 20 994-ről 26 924-re nőtt a papi hivatások száma, ez 22 százalékos növekedés! Ázsiában is hasonló a fejlődés üteme, 21 százalékkal: ott ugyanebben az időszakban 26 443-ról 33 282-re nőtt azok száma, akik igent mondtak Jézus hívó szavára.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír