Új dokumentumok kerültek elő a fogamzásgátlás egyházi tilalmának előzményeiről

Grisez, aki az 1963 és 1966 között a fogamzásgátlás kérdését vizsgáló bizottság munkáját segítette, elmondta: a testület tevékenységével kapcsolatos félreértések 1967-re nyúlnak vissza, amikor egyesek olyan bizottsági dokumentumokat szivárogtattak ki a sajtónak, amelyek a mesterséges fogamzásgátlást támogatták. Ebből fakadt az a széles körben elterjedt tévhit, hogy VI. Pál pápa a mesterséges fogamzásgátlást elítélő 1968-as Humanae vitae enciklikájával egyszerűen „felülbírálta” a bizottságot (noha a testületnek nem volt döntési jogköre).

A hagyományos tanítás hívei viszonzásul kiszivárogtathatták volna a saját anyagaikat, de nem tették, mert úgy vélték, a bizottsági munka bizalmas jellegű, kötelesek diszkréten kezelni, és meg kell várniuk a pápa döntését. „Nem fecsegtek róla” – fogalmazott Grisez, aki szerint a testület munkájáról ily módon kialakult egyoldalú vélemény miatt tűnt úgy, mintha VI. Pál pápa egyszerűen figyelmen kívül hagyta volna a többség álláspontját.

A most közölt dokumentumokból azonban kiderül, hogy a pápa mindkét oldalt komolyan vette, és minden esélyt megadott a mesterséges fogamzásgátlás híveinek, hogy kifejtsék álláspontjukat. Az is látszik, milyen erősen tudta befolyásolni a testületet a mesterséges fogamzásgátlás elfogadásának irányában Henri de Riedmatten, a bizottság főtitkára, annak ellenére, hogy az elnök, Alfredo Ottaviani bíboros ellentétes álláspontot képviselt.

Grisez megjegyezte: nem igaz, hogy VI. Pál lesöpörte a mesterséges fogamzásgátlás mellett szóló érveket; tényleg érdekelték az új fogamzásgátló módszerek által felvetett kérdések. „Nagyon örült, hogy a bizottságban sokan lehetőséget látnak a változásra. Tudni akarta, mivel tudják alátámasztani álláspontjukat.” Ugyanakkor – tette hozzá – nem kívánta tanító hatalmát átruházni a bizottságra. „Meg sem fordult a fejében, hogy átadja egy bizottságnak az egyház leendő tanítása feletti döntési hatalmat.”
   
A változást sürgetők eleinte azzal érveltek, hogy a fogamzásgátló tabletta eltér a korábbi módszerektől, ezért elfogadása nem mond ellent az 1930-as Casti connubii enciklikában megfogalmazott – a mesterséges fogamzásgátlást elutasító – egyházi tanításnak. VI. Pál támogatta, hogy a bizottság vizsgálja ki ezt a kérdést – ám arra nem számított, hogy a vizsgálat részleteit kiszivárogtatják. „A bizottságot nem nyilvános testületnek szánta, és nem akarta, hogy anyagaik nyomtatásban megjelenjenek. Úgy gondolta, a téma tanulmányozása után neki számolnak majd be, hogy jobban megértse és át tudja gondolni a kérdést. Amikor 1967-ben kiszivárogtak a dokumentumok, a pápa rendkívül fel volt háborodva. A bizottságban részt vevő valamennyi püspöknek és bíborosnak levelet írt az ügyről. Egyáltalán nem ez volt a szándéka” – mondta Grisez.

A bizottsági tagok zöme végül letett arról, hogy a fogamzásgátló tabletta használatát megpróbálja összeegyeztetni az egyházi tanítással. „A végén már szinte senki nem próbált azzal érvelni, hogy a tabletta más. A bizottsági iratokban ilyesmi már szinte sehol sem szerepel, pedig ezzel indult az egész.”

VI. Pál pápa figyelembe vette a bizottság munkáját, de egyre határozottabb meggyőződésévé vált, hogy a többségi álláspont téves. „Kristálytisztán látta, hogy a tabletta rossz. Ez vezetett a Humanae vitae-ben foglalt megnyilatkozáshoz.” A kiszivárogtatott dokumentumok azonban – amelyek a bizottság fogamzásgátlást támogató többségének álláspontját tükrözték – addigra már széles körben jól megalapozták az enciklika rendkívül ellenséges fogadtatását.      

Grisez reméli, hogy a most közzétett dokumentumok valamelyest csökkentik az akkor elszenvedett kárt, és sokakat nyitottabbá tesznek az egyház szexualitásról szóló tanításának befogadására. „Jót tenne a mai egyháznak, ha az emberek jobban értenék, mi történt valójában; milyen volt VI. Pál tényleges hozzáállása, amellyel tanulmányozni akarta a kérdést, de nem kívánta átruházni a hatalmát” – idézi a teológusprofesszort a CNA.

A dokumentumok több nyelven olvashatóak itt.

Magyar Kurír

(mk)