Új lehetőségek nyíltak a hittanárok képzésében

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

A megállapodást az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának épületében írta alá Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, Várnai Sándor Jakab, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora és Szabó Lajos, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora.

A három felsőoktatási intézmény együttműködése az osztatlan tanárképzésben biztosítja, hogy a hittanár-nevelő tanár szak mellett a két teológiai fakultás hallgatói az ELTE bármely karán meghirdetett közismereti tanárképzésben is részt vehessenek, és a 10–11 féléves képzés végén kétszakos tanárokká váljanak.

A tanári pályára készülő érettségiző korosztály 2014 óta már csak az osztatlan képzési struktúrában kezdheti meg tanulmányait. Számukra – azért, hogy végzésük után nagyobb legyen az elhelyezkedési esélyük a munkaerőpiacon – a Sapientia Főiskola egyszakos hittanári képzést nem kínál, hanem kétszakos tanári képzéssel készíti fel őket a pályára.

Várnai Jakab kérdésünkre a megállapodás jelentőségét hangsúlyozta: A tantárgyi párosítás annak esélyét biztosítja, hogy a hittan egyenrangúvá váljon a többi tantárggyal, és megszabaduljon a másodrangúság bélyegétől, a kétszakos képzés révén pedig a hittanár is igazi tanárrá válik. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora ugyanakkor rámutatott: Semmiképpen sem szeretnék ezzel a lépéssel azt sugallni, hogy hittant csak iskolában lehet tanítani. Egy kialakult helyzetet követnek, fontosnak tartják, hogy legyenek az iskolai hitoktatásra felkészült tanárok. Hozzátette: Odafigyelnek arra, hogy a plébániai munkára is felkészítsék a hallgatókat, tekintettel annak sajátosságaira. Az együttműködés keretében a Sapientia Főiskola nyújtja a hittanári és a pedagógiai-pszichológiai képzést, míg az ELTE a másik – szabadon választható – szakpárt.

Mezey Barna az aláírást követően elmondta, a pedagógusképzés minden szintjén jelen lévő ELTE felelősségének és kötelességének érzi, hogy „bábáskodjon” a pedagógus- és oktatóképzés mellett. Kiemelte határokon átívelő szerepvállalásukat, mely közös képzéseken keresztül valósul meg az egész Kárpát-medencében: Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján és a Délvidéken. Örömmel veszünk részt az együttműködésben, egy veszteséget pótlunk azzal, hogy a teológiai kar kapcsolódik intézményünkhöz – mutatott rá Mezey Barna.

Szabó Lajos, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora szerint a hitoktatás bevezetésével a hitoktatók képzése stratégiai területté vált. Az a fő kérdés, vajon tudnak-e a mennyiség mellett minőséget is felmutatni. A felsőoktatásban kisebbnek számító intézményük számára meghatározó az ország vezető egyetemével való együttműködés – méltatta a megállapodást a rektor. Reményét fejezte ki, hogy nemzetközi kapcsolataik révén további színt tudnak vinni a megállapodásban részes intézmények életébe.

A megállapodás aláírása alkalmával jelen voltak Cseszregi Tamás, az ELTE oktatási igazgatója; Károly Krisztina, az ELTE Tanárképző Központjának főigazgatója; Orosz Éva, az ELTE oktatási rektorhelyettese; Borókay Réka, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola főtitkára és Kodácsy-Simon Eszter, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Teológiai Tanszékének adjunktusa.

Az ELTE és a Sapientia Főiskola közötti képzési kapcsolatnak előzménye van: az intézmények rektorai 2009 decemberében írták alá azt a megállapodást, amely a tanári mesterképzésben (és részben az annak előfeltételeit biztosító alapképzésben), illetve a pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzésben való együttműködésről szólt. A most megújított megállapodás bővítette az együttműködés területeit, valamint az elmúlt évek tapasztalatai alapján pontosította a közös munka feltételeit.

A Sapientiára jelentkezők választhatják a főiskola saját képzését, a hittanár-nevelőtanár – erkölcstan- és etikatanár szakpáros képzést, de az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel való együttműködésnek köszönhetően a hittanári képzés mellé az ELTE bármely közismereti tanárszakját is felvehetik. Az idei jelentkezések alapján például a hittanár–matematikatanár és a hittanár–történelemtanár szakpárok a legnépszerűbbek, de a különböző nyelvszakok iránt is nagyobb érdeklődés mutatkozik.

Az osztatlan képzési struktúra nem szünteti meg az eddigi képzési kínálatot, hanem az oktatás strukturáltabb rendszerét segíti elő, amelyben a szakmai és pedagógiai képzés összehangoltabban folyhat. Míg az osztott struktúra akár három képzésre is tagolhatta a hallgató tanulmányait (alapképzés – részismereti modul – mesterképzés), addig az osztatlan struktúrában az egyes modulok és tárgyak egységes közelítésben, egy rendszeren belül épülnek egymásra. Ez az integráltság a közös képzésben való együttműködésben is új távlatokat nyit, hiszen a két intézmény munkájának összehangolása mind tartalmi, mind adminisztratív szempontból hatékonyabban valósulhat meg. A szerződés aláírása ezt a sok előkészítő munkát igénylő összehangolási folyamatot pecsételte meg, és a remények szerint sikeres és sok hallgatót vonzó képzést indít el.

Más a helyzet azok esetében, akik már rendelkeznek valamilyen pedagógusvégzettséggel, s arra építve szeretnének újabb tanári szakképzettséget szerezni. Számukra a főiskola rövidebb képzési idejű, akár egyszakos, de kétszakos tanárképzéseket is kínál. Akik nem rendelkeznek megfelelő hittani előképzettséggel, azoknak a hittanári mesterképzésbe való belépés előtt el kell végezniük az 50 kredites teológiai felkészítő modult (két félév), s ezt követően jelentkezhetnek a 2-3 féléves képzési idejű mesterképzésre. 2017-től osztott tanárképzés már nem indul, de ez a másoddiplomás tanulmányokra készülő pedagógusok esetében nem jár jelentős változással, ugyanúgy megmarad a lehetősége annak, hogy korábbi tanulmányaikra építve, rövidebb képzési idő alatt szerezzenek újabb tanári végzettséget. A képzési struktúra annyiban módosul, hogy az 50 kredites teológiai felkészítő modult a hallgatóknak nem külön a mesterképzés előfeltételeként kell elvégezniük, hanem ezeket az ismereteket is a képzés szerves részeként fogják megszerezni.

Az egyszakos kiegészítő hittanárképzés azoknak is lehetőség, akik mesterfokozatnak megfelelő teológiai végzettséggel rendelkeznek, és a hitoktatást módszertanilag megalapozottabban, tanári végzettséggel kívánják folytatni. Ennek jegyében a Sapientia Főiskolán jelenleg is több plébános végez tanulmányokat.

Fotó: Thaler Tamás

Magyar Kurír
(té)