„Idejétmúlt lenne a régi töréspontok mentén vizsgálni a mostani ukrán krízist – mondta el Konstantin Szigov ortodox ukrán filozófus. – Az ortodox és a görögkatolikus egyház a tüntetések kezdete óta egybehangzóan nyilatkozik, és ez kapcsolatuk egyértelmű fejlődését mutatja.”
Az Ukrajna európai uniós csatlakozásának leállítása elleni, november 24-e óta tartó tüntetéshullámra a hatalom erőszakos eszközökkel reagált, az egyházak pedig egyhangúan és sorozatosan arra szólítják fel a tüntetőket, hogy ne erőszakkal reagáljanak az erőszakra.
Antoine Arjakovsky ortodox történész, a lvivi Ökumenikus Tanulmányok Intézetének emeritus igazgatója szerint az egyházaknak ez az összefogása tagadhatatlan előrelépés a 2004-es narancsos forradalomhoz képest: „Akkoriban az ortodox egyház egyértelműen az orosz oldal mellett foglalt állást. Ma azonban már számos ortodox pap is együtt tüntet a tiltakozókkal a Függetlenség terén.”
A téren, ahol a tiltakozók táboroznak, napi kétszer mutatnak be ortodox misét, reggel 8 és este 11 órakor. A tér mellett álló ortodox kolostor pedig december 1-jén kinyitotta kapuit, és védelmet nyújtott a rendőrök elől menekülő tüntetőknek – tájékoztat a La Croix.
Antoine Arjakovsky ebben az ukrán ortodox egyház „politikai és vallási érettségének jelét” látja, hiszen a 15 millió hívőt számláló ortodox egyház a történelem során eddig mindig inkább Oroszország felé húzott, ellentétben az 5 millió hívővel rendelkező görögkatolikusokkal, akik Rómához kötődnek, és kulturálisan is közelebb állnak Európához. A két egyház azonban a mostani események kapcsán felülemelkedni látszik ezen a megosztottságon.
„Erős egységben vagyunk” – mondta Borisz Gudziak, a Franciaországban élő ukránok apostoli exarchája, aki jelenleg Kijevben tartózkodik. Az exarcha a tüntetők támogatására érkezett Kijevbe, és december 11-én misét mutatott be nekik a Függetlenség terén. „Az ortodox egyház rosszallja annak a kormánynak a működését, amelyhez egyébként közel áll” – folytatta a püspök, akit elborzasztott a kormánynak a tüntetők elleni erőszakos fellépése. A többi egyházzal „közösen szeretnénk hangsúlyozni, hogy meg kell hallgatni a népet.”
Konstantin Szigov filozófus pedig arra figyelmeztet, hogy a békés tüntetés elleni erőszakos fellépés nemcsak a polgárok méltóságát ássa alá, hanem „célba veszi az európai alapértékeket is.”
Magyar Kurír
(já)