Vallás a börtönökben – Négy egyház harmincöt börtönlelkésze segíti a reintegrációt

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A büntetés-végrehajtás kiemelt feladata a fogvatartottak társadalmi reintegrációjának elősegítése: ebben jelentős szerep jut a vallásgyakorlásnak, az egyházaknak. A négy történelmi egyház – a katolikus, a református, az evangélikus és az izraelita – harmincöt börtönlelkésze végzi jelenleg egyházi irányítás és felügyelet alatt, ökumenikus szellemben tevékenységét a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben, amelyek mindegyikében biztosított a szabad vallásgyakorlás.

Az egyházak, felekezetek áldásos működése 1949-ig folyamatos volt a magyarországi börtönökben, amíg az akkori igazságügyi miniszter a börtönlelkészek tevékenységét meg nem szüntette. A magyar büntetés-végrehajtás egyes intézeteibe 1989-től, általánosan azonban a rendszerváltozás után, 1990-től léphettek be ismét egyházi szolgálat végzése céljából az egyházak és különféle felekezetek képviselői, valamint a missziós és karitatív szervezetek tagjai.

A magyar büntetés-végrehajtási szervezet a fogvatartottak vallásgyakorlására számos lehetőséget biztosít: évek óta megrendezett fogvatartotti programokkal, országos bibliavetélkedővel, imanapokkal, szentmisékkel, csoportfoglalkozásokkal, zenés és családi istentiszteletekkel, sikeresen adaptált nemzetközi kezdeményezésekkel, mint a börtöncursillo vagy a már három büntetés-végrehajtási intézetben működő APAC-részlegek kialakításával segítik a fogvatartottak lelki egyensúlyát, annak fejlődését.

A cursillo módszere a fogvatartottak eredményes reintegrációjához szervesen illeszkedik. A mozgalom alulról szerveződő, a társadalom keresztényeit közelebb hozó kezdeményezés, amely építően szolgálja a társadalom érzékenyítését, a család összetartását és az egyén aktivizálását abban, hogy hasznos tagjává váljék a közösségnek. A lelkigyakorlat elvégzői a tapasztalatok alapján nem válnak visszaesővé, sokan a szabadulás után a civil cursillós közösségek segítségével munkát találnak, és visszatalálnak a társadalomba, illetve nemcsak közvetlen lakóhelyükön, hanem más környezetben is képesek beilleszkedésre.

APAC (Association for the Protection and Assistance of the Condemned, magyarul: Szövetség az Elítéltek Védelmére és Támogatására) típusú részlegeket a Váci Fegyház és Börtön, a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet (női fogvatartottak részére) és a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet működtet. E részlegekben – melyekben a vallásgyakorlás és a családi kapcsolattartás erősítése a fő cél – intenzív egyéni és közösségi lelkigondozást biztosítanak az intézetek az egyházakkal, civil szervezetekkel és vallási közösségekkel való együttműködés keretében.

A fogvatartottak vallásgyakorlása, lelki segítségnyújtása terén, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet reintegrációs feladatainak ellátásában egyértelműen fontos szerepet töltenek be a börtönlelkészek és a börtönlelkészi szolgálat által szervezett rendezvények. A különböző vallási programok közül kiemelkedik az Európában egyedülálló Országos Fogvatartotti Zarándoklat.

Az idén már harmadszor megrendezett különleges vallási eseményen, mely a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és a Honvédelmi Minisztérium Katolikus Tábori Püspökség közös szervezésében valósult meg, tizenhat börtön közel nyolcvan fogvatartottja vett részt. Ezen a zarándoklaton az arra érdemes elítéltek kapnak lehetőséget rá, hogy lelki feltöltődés reményében felkereshessék Magyarország leglátogatottabb búcsújáróhelyét Mátraverebély-Szentkúton. A két éven belül szabaduló, alacsony vagy közepes biztonsági kockázatba sorolt, együttműködő és szabálykövető fogvatartottak részvételével zajló rendezvény évről évre komoly felkészülést és komoly munkát követel a büntetés-végrehajtás szakembergárdájától, de hatalmas élményt és lelki feltöltődést jelent a részt vevő fogvatartottaknak.

Az egyházi szervezetek nagymértékben támogatják a büntetés-végrehajtási szervezet reintegrációs céljainak elérését, továbbá segítik a fogvatartási részlegeken végzett szakmai munkát. A hit, a vallás a rácsok mögött büntetésüket töltők életében kapaszkodót, egyúttal reményt és megnyugvást jelent, amely segíti emberi méltóságuk megőrzését és lelki felemelkedésüket. A börtönlelkészek együtt fáradoznak a reintegrációs tisztekkel, pártfogókkal, pszichológusokkal és utógondozó koordinátorokkal azon, hogy az elítéltek törvénytisztelő állampolgárokként történő visszavezetése a társadalomba minél hatékonyabb legyen. A börtönlelkészek munkája nemcsak a büntetés-végrehajtásnak, hanem az egész társadalomnak fontos, mivel mindannyiunk közös érdeke, hogy a börtönben töltött idő után a fogvatartottak képesek legyenek a közösségben és a közösségért élni.

Forrás: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Kommunikációs Főosztálya

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír