A hitre, a vallásra különösen nagy szüksége van az embereknek, ha betegek, ha idősek – mondta az előadó. Kutatásaik, felméréseik szerint a vallásos emberek tíz évvel tovább élnek. A szekuláris látásmódra és annak elferdült következtetéseire vonatkozóan példaként azt a ma már lépten-nyomon látható abortuszellenes magyar plakátot idézte, amelynek most – a médiumok szerint – a betiltására készül az Európai Unió, s amely ellen tüntetéseket szerveznek „a válságban lévő anyák védelmében”. A Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság által útjára bocsátott plakáton egy magzat látható a következő kísérőszöveggel: „Azt is megértem, ha nem vagy még kész rám, de inkább adj örökbe, hadd éljek!” Kisbetűkkel alább az olvasható: Miközben Magyarországon évente több ezer abortusz történik, hazánkban másfél ezren várnak örökbe fogadható gyerekre. Vagyis a plakát ugyan nem vallási–etikai alapon közelít a kérdéshez, de rádöbbent, hogy a magzat élő ember, önálló lény, és joga van az élethez.
Részletesen elemezte az előadó a magyar lelkiállapotról néhai férjével, Skrabski Árpáddal végzett felméréseiket (1988, 1995, 2002, 2006). A legutóbbiból már kitűnik, hogy ma hazánkban a 18 éven felüli népesség 13 százaléka rendszeresen gyakorolja vallását; 12 százaléka alkalmanként, de egyházában gyakorolja vallását; 25, illetve 18 százalék nem hívő vagy nem gyakorolja vallását, s körülbelül 30 százalék a maga módján vallásos. A felmérés kimutatja továbbá: a vallásos emberek kevésbé dohányosak, alkoholfüggők, kevesebbet hiányoznak betegség miatt a munkából. A maguk módján vallásosak ugyanakkor sokkal gyakrabban és erőteljesebben betegek. Ugyanis ez az individualista vallásosság nem ad kellő kapaszkodót, így a legdepressziósabbak általában közülük kerülnek ki. Az ellenségesség is az ő köreikben a legmagasabb, hiszen ők a csak magukban bízó, míg másokban bizalmatlan emberek. Az egyházban vallásosak ugyanakkor nagy százalékban számíthatnak nehéz helyzetben a családjukra, baráti köreikre, munkatársaikra, s ők a legtoleránsabbak. Az egyházban, tehát közösségben gyakorló vallásos emberek legfőbb védő tényezője ugyanis a közösség.
A magyar társadalom szekularizálódásának okait keresve az elmúlt évtizedek súlyos egyház- és vallásüldözéséről szólott a professzorasszony, amelyet a nyugati világ nem is ismer. Hogy mi a magyarázata annak, hogy a súlyos egyházüldözés ellenére mégis – Nyugat-Európához képest – túléltük ezeket az időket, arra vonatkozóan a föld alatti vallási mozgalmak, kisközösségek és vezéregyéniségeik szerepét emelte ki. E mozgalmak megtartó ereje a közösségben volt, amely az Istenbe vetett hit, a gondviselés türelmével adott jövőképet az embereknek a kilátástalanságban is.
Végezetül arról beszélt, hogy kutatásaik alapján a magyar fiatalok sokkal több gyereket szeretnének, mint amennyi megszületik. Egész Európában nálunk szeretnék a legtöbb gyermeket; 20 fiatal 24 gyermeket szeretne és helyette csak 13 születik meg. A népesedési kerekasztalt azért hozták létre, hogy segítsék a fiatalokat, hogy a kívánt/tervezett gyermekek megszülessenek – mondta Kopp Mária. A magasabb végzettségű rétegekben súlyosan hátrányos helyzetbe kerül az, aki gyermeket szeretne vállalni ma Magyarországon – mutatott rá. Azon próbálnak segíteni, a kormány segítségével is, hogy ez a helyzet kedvezőbb legyen, élhető jövőt biztosítson a gyermeket vállalóknak.
Toldi Éva/Magyar Kurír
(nk)