Vallási témájú programok a Kutatók Éjszakáján

Minőségi ismeretterjesztés és szórakozás egyszerre: a Kutatók Éjszakája évről évre egyre több látogatót vonz, ingyenes programokkal, érdekes látnivalókkal és máskor nem látogatható különleges helyszínekkel.

A programot kilencedik alkalommal rendezik idén. Ezen az éjszakán szerte az országban a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek nyitják ki kapuikat, hogy közelebb hozzák az érdeklődőkhöz az egyes tudományterületek érdekességeit, aktualitásait.

A központi programokra Budapesten a Tempus Közalapítvány Ajtósi Dürer sori épületében kerül sor, ahol Kőszeghy Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának külügyi és tudományos dékánhelyettese tart előadást Ki viselte a nadrágot az Ószövetség világában? címmel.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Mikszáth téri épületében, a Sophianumban egész este látogatható lesz A megváltás titka: A velencei Szent Márk-bazilika mozaikjai című kiállítás, amelyhez 7 órai kezdettel főtisztelendő Alessandro Caprioli előadása csatlakozik.

A Károli Gáspár Református Egyetemen a protestáns és a katolikus etika kapitalizmushoz való viszonyát elemzi Sarnyai Csaba Máté, Csízy Katalin pedig Szent István Intelmeinek kulisszatitkaiba avatja be az érdeklődőket. „Az előadás lehetőséget nyújt arra, hogy az érdeklődők betekintsenek e műfaj történetébe, megismerkedjenek néhány ókori és középkori alkotással, köztük Szent István Imre herceghez írott Intelmeinek bizonyos értelemben vett rendhagyó vonatkozásával.” A Krisztus mint kertész vagyis a félreértés ikonográfiája című program keretében Németh István az európai képzőművészetben a késő középkortól egészen a 19. századig népszerű, a feltámadt Krisztus és Mária Magdolna találkozását ábrázoló jeleneteket elemzi, míg Faludy Judit a vallási eszmék és meggyőződések festészeti megjelenítésének különböző lehetséges formáit mutatja be 19-20. századi példákon keresztül.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán este 6-tól folyamatosan különböző, az iszlám vallással és kultúrkörrel kapcsolatos előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők. Lesznek előadások Jókai Mór iszlámmal kapcsolatos ismereteinek forrásairól, a török nyelvű Közép-Ázsia kultúrájáról, illetve a legnagyobb etiópiai muszlim zarándoklatról.

A Magyar Tudományos Akadémia Országház utcai Társadalomtudományi Központjában Ferenc pápa magyarországi fogadtatásáról (Kamarás István), valamint az Európai Unió megítélésének vallásfelekezeti vonatkozásairól (Wildmann János) lesz szó. „Különböző vallási és egyházi szervezetek konkrétan is részt kívánnak venni az európai politika alakításában, közülük többen állandó képviselettel is rendelkeznek Brüsszelben. Ezek közül az egyik legrégibb az Európai Egyházak Konferenciája, amelyet az európai nem katolikus egyházak vezető képviselői hívtak életre 1959-ben. Célja, hogy az egyházak szolgálatukkal elősegítsék az európai népek megbékélését. A katolikus püspökkarok hivatalosan 1971-ben alapították az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsát, amely informális együttműködéssel, rendezvényekkel és kiadványokkal igyekszik hozzájárulni az Európával kapcsolatos eszmecserékhez.”

A 110 éves Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban a Pecz Samu emlékülés keretében megismerkedhetünk az épület történetével, illetve a budapest-fasori templom oltáráról is szó lesz. Ezen kívül a délután folyamán Csepregi András, a gimnázium tanára a kereszténység és a demokrácia kapcsolatáról beszél majd. „Bibó István szerint a nyugati parlamenti demokrácia, azaz a hatalom humanizálásának társadalmi kísérlete, Jézus tanításában és az első keresztények erőszakot kerülő életformájában gyökerezik. Más érvelések a demokrácia és a zsidó-keresztény világszemlélet kapcsolatát emelik ki. Az előadásban ezeket a kijelentéseket konkretizálom, rámutatva a zsidó és a keresztény örökség legfontosabb elemeire, amelyek a demokrácia forrásaiként hatottak és hatnak.”

Kaposvárott az egyetem Gazdaságtudományi Karának épületében este 8 óra után a szennai református templom mennyezeti fakazettái többféle módon, változatos és rendhagyó nézőpontokból kerülnek bemutatásra.

A pécsi Zsolnay Negyed ad otthont a Tempus Közalapítvány által szervezett központi programoknak, például a Perek, pápák, püspökök – avagy a középkori magyar pápai bíráskodás című interaktív előadásnak. Kiss Gábor, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola tanára egy, a 13. században Pécsett zajló egyházi perbe nyújt betekintést. Az előadás résztvevői azonban nem pusztán passzív hallgatói maradnak az eseményeknek, hanem maguk is részeseivé válhatnak a megelevenedő történelemnek. A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola önálló programot is szervez a Kutatók Éjszakája alkalmából. Szeptember 25-én este az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a diktatúra alatti egyházi életbe, megismerhetik a jezsuita rend történetének kevéssé ismert epizódjait, bevezetést nyerhetnek az ószövetségi héber nyelvbe, és a reprodukciós etika aktuális kérdéseit is megvitathatják a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában.

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán először „Turkia” (így nevezték a bizánci forrásokban a magyarok államát) keresztény püspökeiről tudhatunk meg többet Révész Éva előadásában, majd Altera Roma címmel Maléth Ágnes tart előadást a pápaság avignoni korszakának megítéléséről.

A fenti eseményeken kívül a Kutatók Éjszakája keretében hallhatja majd a közönség először az Országos Széchenyi Könyvtárban fellelt, eddig ismeretlen Mozart-kéziratot, valamint a Nemzeti Múzeumban a Seuso-kincsek tudományos vizsgálatának első eredményeit is megismerhetik a résztvevők.

A programok ingyenesek, de bizonyos előadásokon a részvétel regisztrációhoz kötött.

Bővebb információ: http://www.kutatokejszakaja.hu/2014/

Fotó: Szabó Adrián, Pribil Ádám

Sárdi Krisztina/Magyar Kurír