Vallások együttélése Európában – kérdések és válaszok a Sapientia-nap konferenciáján

KÉPGALÉRIA - Klikk a képre!

A verbita rend magyarországi működésének centenáriumi éve jegyében rendeztek a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola hagyományos Sapienta-napján missziológiai konferenciát Az európai egyház küldetése – a 21. század kihívásai címmel.

A konferenciát megnyitva Várnai Jakab OFM, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora örömét fejezte, hogy a Sapienta-nap lehetőséget ad betekinteni a verbita rend lelkiségébe. Szent József, az egyház fővédőszentje ünnepén foglalkoznak a misszióval, ami az egyház megvalósulási módja, hiszen az egyház azoknak a közössége, akiket az Isten küld, hogy tanúságot tegyenek az őket mozgató örömhírről, akik a megváltottság örömétől indíttatva ezzel az örömmel egymást is megajándékozzák.

„Az egész Újszövetség, főleg az Apostolok cselekedetei arról tanúskodik, hogy ez a missziós erőfeszítés az egyház lényegéhez tartozik, és mintaképül szolgál az egész egyháztörténelem folyamán – húzta alá a témaválasztás jelentőségét VI. Pál Evangelii nuntiandi című apostoli buzdításából idézve a Sapientia rektora. Ezzel figyelmeztetett VI. Pál arra, hogy az egyházból nem hiányozhat a missziós dinamika. Nem akarom megtartani csak magamnak, ami nekem örömet okoz, Krisztus gazdagságát felkínálom másnak is. Ennek az egyes kérdéseit szeretnénk most tárgyalni – tette hozzá.

Várnai Jakab a Szentföldi Ferences Kusztódia kánoni vizitátoraként nyert betekintést rendje „missziójának e gyöngyszemébe”. A kusztódiához tartozó országokban – Izraelben, Jordániában, Libanonban, Szíriában, Egyiptomban, Cipruson – és Rodoszon tett látogatásai során szerzett tapasztalatairól beszámolva elmondta, félre kell tennünk azt a romantikus időkből származó elképzelést, hogy a misszionárius elmegy hirdetni egymaga a hitet és nyomában ezrével térnek meg az őslakosok. A ferencesek jelenléte mégis alapvető tanúságtétel ott, ahol politikailag, kulturálisan, vallásilag a világ lényeges erői összecsapnak. A ferences missziót bemutatva elmondta: ferences testvérek foglalkoznak a zsidóságból megtért katolikus keresztények lelki gondozásával, közösséggé szervezésével, ami komoly egzisztenciális kockázatot jelent számukra. Megdöbbentő látni, hogy akit Krisztus megragad, az nem fogja elengedni, és bármilyen áldozatra képes, hogy kitartson mellette. Ezek a keresztények meg kell, hogy hozzák ezeket az áldozatokat, de nem érzik áldozatnak, mert annyira nagy dolog számukra Krisztushoz tartozni. Szeretnénk, ha példájuk inspirálna minket is, mi is újból és mélyebben átélnénk a magunk Krisztushoz – ennek élethelyzeteit néznénk át az egyes előadások nyomán – foglamazott Várnai Jakab. 

Burbela Grzegorz SVD, a verbita rend magyarországi tartományfőnöke a verbiták magyarországi szolgálatáról szólva elmondta, interkulturális közösségük tükrözi az egyház arcát. Ez az erősségünk – hangsúlyozta a verbiták vallásközi és kultúraközi párbeszédben betöltött szerepét. A missziós tevékenység fontosságát jelzi a migráció jelensége, a nyugati világ vallási és kulturális értékrendbeli elbizonytalanodása. Megfogalmazta, egymás gazdagsága megismerésének, a kölcsönös nyitás, párbeszéd fontosságának feladatát. Végül idézte Szent II. János Pál pápát: „Az egyház messzemenően szimbolikus jelentőségű találkozók formájában megpróbált nyitni a többi vallás felé és párbeszédet kezdeményezett vezetőikkel. Ezt a párbeszédet tovább kell folytatnunk. A kulturális és vallási pluralitás korában, amilyennek az új évezred társadalma ígérkezik, szükség van erre a párbeszédre, hogy általa biztosítsuk a béke feltételeit, s eltávolítsuk az emberi történelem oly sok korszakát átvérző vallásháborúk rettenetes kísértetét. Az egyetlen Isten nevének egyre inkább a béke nevévé és a béke parancsává kell válnia.”

Avin Kunnekkadan SVD, a külföldi diákok európai egyházi szolgálatának (SECIS) titkára és a nemzetközi diákok káplánja, a verbita rend holland tartományának tartományfőnöke Találkozás a keleti vallásokkal – lehetőség és kihívás az európai egyház számára címmel tartott előadást. A tíz éve Hollandiában élő, indiai származású szerzetes saját élményeiből táplálkozva beszélt a vallások közti párbeszédben megélt tapasztalatairól. 

Európa változik, és a jövő további színesedést hoz. A vallásközi párbeszéd eredménye a béke fenntartása, az egymással való találkozás, a megértés melletti elköteleződés – hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát, és áttekintette a különböző szinteken folytatott eszmecseréket, így a szekuláris, teológiai és spirituális párbeszéd sajátosságait és akadályait. Kiemelten szólt a spirituális párbeszédről: ez egyének között folyik, tárgyát vallási megtapasztalásaink jelentik. „Csak olyat tudunk átadni, ami nekünk is értékes” – húzta alá a stabil identitás fontosságát. Rámutatott ugyanakkor, hogy a hozzáállásunkban egyszerre kell megnyilvánulnia az alázatnak, a szilárdságnak és a hajlékonyságnak. Majd a spirituális párbeszéd ismérveit vette sorba: az identitást adó gyökérzet, a másik valósága előtti rugalmasság, a nyitottság, az egyszerűség, az imádság és az erőszakmentesség követelményét. A vallásközi párbeszédben paradigmaváltásra van szükség. Ashram típusú közösségeket kell létrehoznunk, ahol vendégszeretet uralkodik, ahol a nem hívő is otthon van – fogalmazta meg. 

Adam Was SVD, az iszlám vallás professzora Lengyelországban az iszlamizáció folyamatáról beszélt Európában. Az előadó elmondta, mai adataink szerint 55 millió muszlim él kontinensünkön, ez a népesség 8 százaléka. Legnagyobb számban Franciaországban élnek – hét millióan –, ezt Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Belgium követi, de a hagyományos katolikus országok, így Spanyolország, Olaszország, Írország is gyorsan növekvő muszlim jelenlétről számolhatnak be. Számos helyen a muszlimok demográfiai tényezővé váltak, Franciaországban például az iszlám a második legtöbb követőt felmutató vallás. A 70-es évek óta az is megváltozott, hogy a muszlimok nem átmeneti időre Európába érkező férfiak, hanem a kontinensen letelepedett családok, akiknek immár a negyedik generációjuk él itt. Otthon érzik magukat, és messzemenően kiépült vallási infrastruktúrájuk. Az iszlám dinamikusan növekvő vallás, amelynek számos kulturális, életmódbeli megnyilvánulása van – mutatott rá az előadó.

Adam Was elmondta, a muszlim ember számára a vallás identitást megalapozó tényező. Az iszlám missziós vallás, ennek módját az úgynevezett dáva (térítés, misszió) írja le, ami a globalizáció korában európai jelenséggé vált. A dáva meghívás az „egy Istenben” való hitre, az akaratának való engedelmességre, a békében való életre. A dáva tolmácsolói a próféták. Míg a kereszténység az igazság átadásáról, az emberekhez való odafordulásról beszél a missziós tevékenységet illetően, addig az iszlám szerint minden ember eredendően muszlim. A dáva emlékeztet erre az eredetre, és meghív az egyetlen igaz hitbe. Az első muszlim Ádám volt, vallja az iszlám. Az ember feladata, hogy visszatérjen az igaz hitre, mert aki ezt visszautasítja, az bűnös. Így az ember nem homo religiosus, hanem homo islamicus. A muszlim közösségek kialakulásával a dáva normatív és politikai dimenziót öltött, célja az lett. hogy a modernkori Európát behódoltság alá vonja. A gazdasági indíttatásból érkezett és érkező muszlim bevándorlás idején Európa iszlamizációs célponttá vált, amit demokratikus berendezkedésünk szabad vallásgyakorlata meg is enged számukra – hangsúlyozta Adam Was.

Az előadó az Európában élő muszlimokat három csoportba sorolta be: a legnépesebb a hagyományokhoz ragaszkodó, konzervatív csoport, mellettük van két kisebbségben lévő csoport: a fundamentalistáké és reformokra nyitott liberálisabb felfogású muszlimoké. Alapvető azonban, hogy egymást minden muszlim testvérnek tekinti, és nézeteltérések ellenére is egységfrontot alkotnak a hitetlenekkel szemben.

Adam Was bemutatta a dáva három modelljét. Az „Európának szánt dáva az iszlám minták exportálást jelenti, tekintet nélkül arra, beleillik-e befogadó kontextusba. A behozott mintát kényszerítő erővel kínálják fel. Számukra a világ két részből áll: az iszlám és nem iszlám, s az emberek is két csoportot alkotnak: a hívők és hitetlenek csoportját. Az Európának szánt modell fókuszában a nagyobb európai városok állnak, ahol tekintélyes kulturális-vallási infrastruktúrát hoznak létre. Támogatói Szaúd-Arábia és Törökország, híveit a konzervatív beállítottságú többség és a fundamentalisták adják.  

A második modell az „európai dáva”, ami a liberalizáltabb elvekkel gondolkodik az iszlám terjesztéséről, és európai kontextusba helyezi a vallási tanítást. Elve, úgy éljen egy muszlim, hogy nyilvánvalóvá váljon az isteni törvény. Hirdeti a spirituális fejlődés fontosságát, az egymás mellett élők felelősségét. Ez a modell érveléseiben az emberi jogok, a vallásszabadság nyelvi készletét használja. Közeledését a nyitottság jellemzi, meghívja a hitetlent az iszlám világába. Ez a modell a vallásközi párbeszéd platformja lehet, de óvatosságra int, ahogy felhasználja az európai értékrendszert az iszlamizációban.

A harmadik, az úgynevezett egyetemes dáva, az első két modell elemeit egyesíti.

A fundamentalista felfogás a dzsihád militáns felfogását vallja, hirdeti, minden rossz Nyugatról származik. A fundamentalizmus integrista: az élet minden területét a vallás ellenőrzése alá veti, de a vallást is átpolitizálja. Ha ez a felfogás lesz aktívvá Európában, az állam-egyház szétválasztását valló kontinensünkön az összeütközés garantált.

Végül az előadó a vallásközi párbeszéd lehetőségére kérdezett rá: elenyésző azok száma, akik részt vesznek a párbeszédben, de számukra a vallásközi találkozás is az iszlamizáció platformja. A nyitottságot és kölcsönösséget igénylő párbeszéd eredményességét eleve kétségbe vonja, hogy a magát partnerként definiáló Szaúd-Arábia esetében gondolni sem lehet arra, hogy beengedi országába a mi vallásunkat, és a híveiknek eleve tiltja, büntetéssel sújtja az áttérést.

Adam Was szerint, ha van is nyitottság a vallásközi párbeszédre, azt a muszlim fél saját céljaira akarja felhasználni. Adam Was végül Bernard Lewis brit-amerikai történészt, a ma élő orientalisták, iszlám/arab szakértők doyenjét idézte: a 21. század végére Európa iszlamizálódása ténnyé válik. 

A betegség miatt távol lévő Német László SVD, Nagybecskerek püspöke gondolatait Tóth Zoltán SVD tolmácsolta. Német László az egyház, a konferencia látóterében szereplő vallások, a kihívások pozitív és kevésbé támogatható sajátosságait elemezve a katolikus egyház felelősségére kérdezett rá az iszlám és keleti vallások, így a hinduizmus, buddhizmus európai elterjedését tekintve.

A katolikus egyház fogalmának meghatározását Ferenc pápa püspöki szinódus során elmondott beszédéből kölcsönözte Német László: Az egyház és a szinódus szinonimák, mert az egyház nem más, mint Isten népének együtt haladása – fogalmazott a Szentatya. Egy nép a saját gazdagságával, különlegességeivel egyszerre homogén és mégsem az. A nép – és az egyház - nem monolit blokk, megnyilvánul benne a valós élet gazdagsága. Felhívta a figyelmet a kultúrák különbözőségeire, és rámutatott arra, hogy az általános alapelveknek be kell ágyazódnia az egyes kultúrákba, ha igényt tart arra, hogy megtartsák és alkalmazzák. Utalt az 1985-ös, a II. vatikáni zsinat lezárásának 20. évfordulóján tartott szinódusra, mely az inkulturációról úgy beszélt, mint „a hiteles kulturális értékeknek a kereszténység integrálása általi belső átalakulásáról és a kereszténységnek a különféle emberi kultúrákba történő begyökereztetéséről”. Az inkulturáció nem gyengíti az igazi értékeket, hanem megmutatja azok igazi erejét és hitelességét, mert úgy használja fel ezeket az értékeket, hogy nem változtatja meg őket, sőt, azok alakítják át szelíden és fokozatosan a különféle kultúrákat. Német László hangsúlyozta: A Szentatya vezetésével éljük meg a világegyházat, ez magában rejti a részegyházak felelősségét és lehetőségeit, hogy az adott helyzetben megfelelő válaszokat adjon. Ferenc pápát idézve megfogalmazta az egészséges decentralizálás igényét. Mindezek alapján nehéz beszélni európai katolikus egyházról – állapította meg a nagybecskereki püspök. A püspöki konferenciák határozzák meg a helyi egyház válaszait a kihívásokra.

A katolikus egyház és a nem keresztény vallások – így az iszlám, a hinduizmus és buddhizmus – kapcsolatát a Nostra aetate című dokumentum alapján elemezte Német László.

Van-e felelőssége az európai katolikus egyháznak az iszlám és a keleti vallások európai elterjedésében? – tette fel a kérdést a püspök. Válaszul Angela Merkelt idézte, aki a berni egyetem díszdoktori címének átvételekor a neki feltett kérdésre – nem fél-e a terjedő muszlim befolyástól Európában, és mit kellene nekünk tennünk ebben a helyzetben – azt mondta: Németországban az embereknek minden lehetőségük és szabadságuk megvan ahhoz, hogy hitüket, ha az számukra fontos, megvallják és gyakorolják. „Amitől félnünk kell, hogy mi keresztények eléggé bátrak vagyunk-e megvallani a hitünket és van-e bátorságunk párbeszédet folytatni egymással. Számomra a katolikus vallásgyakorlat elmélyítése a fő kihívás” – hangsúlyozta Német László. 

A tanácskozást pódiumbeszélgetéssel folytatódott a konferencia előadóival.

Végül a verbiták magyarországi száz évéről szóló film alapján ismertették meg a közösség életét. 

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír