Vallásoktatás a történelemben és korunkban – Egyházjogi szimpózium Münchenben

A különösen is aktuális kérdést vizsgáló, német nyelvű, egynapos konferencián az intézet nevében Elmar Güthoff és Burkhard Berkmann professzorok köszöntötték a Németországból, Ausztriából, Svájcból, Franciaországból és Belgiumból érkezett kánonjogi szakértők széles körét. A konferencia kezdetén a megjelentek rövid néma csenddel adóztak az idén május 23-án, 84 éves korában váratlanul elhunyt Peter Landau professzor, a középkori kánonjogtörténet és jogtörténet nemzetközileg kiemelkedő kutatójának emléke előtt.

Güthoff professzor megnyitójában hangsúlyozta a vallásszabadság érvényesülése intézményes megvalósulásának fontosságát a közoktatásban, és felhívta a figyelmet azokra az új kihívásokra, amelyet az iszlám vallási közösségek számának növekedése és a hagyományos oktatási keretekbe történő beillesztése jelent Európában, egy kétszáz év alatt letisztult – és jelenleg is működő – európai oktatási intézményi rendszeren belül.

A három vezérelőadásra épülő szimpózium első – az általános alapelveket tisztázó –, nyitóelőadására a szervezők Szuromi Szabolcs Anzelmet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jelenlegi rektorát kérték fel, A katolikus vallásoktatás, különös tekintettel a 18. századtól napjainkig, kánonjogi és állami egyházjogi szempontból címmel. Szuromi professzor nemcsak a vallásoktatás intézményrendszerének fejlődését, és az egyes államok jogalkotásán alapuló különböző megoldásainak a kialakulását mutatta be (gazdag nemzetközi – nem csak európai – kitekintéssel), hanem egyúttal rámutatott az egyes korosztályok hitoktatásának az emberi méltósághoz való kötődésére, valamint mindennek az első generációs emberi jogokban történt rögzítésére, továbbá az egyházi oktatás kisebbségi helyzetében rejlő – a szekuláris társadalmat is jelentősen érintő – kockázatokra.

A második két vezérelőadás a Szuromi professzor által lefektetett alapelvek működését és az azok érvényesülésében megjelenő korábbi és újabb konfliktushelyzeteket elemezte: először Francis Messner, a Strasbourgi Egyetem professzora a franciaországi közoktatás tekintetében, majd Rik Torfs, a Leuveni Egyetem professzora a különösen is összetett belgiumi helyzetnek és az egyházi oktatási hálózat működésének, valamint az azzal összefüggő állami jogalkotásnak a bemutatásával.

A konferencia előadásainak egységes összegzésében Güthoff professzor elsősorban az európai egyházi oktatás jelenlegi működését, a vallásszabadságból fakadó jogok érvényesüléséből szükségszerűen következő elengedhetetlen lépéseket, és az egyházi közoktatási intézmények közép- és hosszútávú működését érintő problémakört emelte ki.

Forrás: Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Fotó: Szuromi Anzelm

Magyar Kurír