Varga Péter: Krisztusfüzér, Élet gyöngyei

Kultúra – 2015. január 25., vasárnap | 14:00

Varga Péter plébános „Krisztusfüzér, Élet gyöngyei” című kötetében a Jézus életéhez kapcsolódó imafüzér eredetét mutatja be, arra hívva az olvasót, hogy a gyöngyszemek segítségével mélyedjen el a Jézussal való barátságban.

A Krisztusfüzér vagy más néven Élet gyöngyei egy imafüzér, mely 18 gyöngyszemből áll, eredete ökumenikus. Martin Lönnebo svéd evangélikus püspök röviddel nyugdíjba vonulása után, 1996-ban Görögországba utazott, hogy jobban megismerkedjen a görög kultúrával, s hogy könyvet írjon Jézus Krisztusról. Másokkal együtt egy halászhajóban tartózkodott éppen, amikor váratlanul erős vihar tört ki. Egy kis szigetre vetődtek, melyen mindössze 47 személy élt. 

Egy ilyen helyzetben az emberek többsége elgondolkodik életről-halálról, s Lönnebo püspökben is fölvetődött a kérdés, mi számít igazán, ha Isten elé kerülünk, mi az, ami valóban fontos az életünkben? Elnézte a halászok gyöngysorait és a hajóban a mentőövet, s megerősödött hitében: „Jézus az igazi mentőöv az életben.”

Felidéződött benne, hogy a gyöngyök Jézus jelképeként szolgáltak a régi keresztények számára. Ezért elkezdett gyöngyökből mentőövet rajzolni. Minden egyes gyöngy Jézus életének fontos állomásait tükrözi (istensége, embersége, keresztsége, szeretete, halála, feltámadása). El is nevezte ezt a füzért Megváltófüzérnek, ahogyan ma is hívják Svédországban. Később úgy fogalmazott, hogy „ez a gyöngyfüzér a keresztény hitet akarja elénk tárni”, hiszen a Krisztusba vetett hit az emberi élet „mentőöve”, ahogyan magát az imafüzért is nevezte később: „a lélek mentőöve.” Ahogy terjedt az imafüzér, úgy kapott újabb neveket, Dániában és Norvégiában például Krisztusfüzérnek nevezik. Magyarországra az Élet gyöngyei névvel érkezett. 

A kötet szerzője, Varga Péter vecsési plébános kiemeli, hogy az imafüzért nagy nyitottsággal fogadta Udvardy György pécsi püspök – elsőként ő hozta Magyarországra – és az esztergomi katekétikai iroda. A főpásztor Fogassy Judittal, a Jézus Szíve Nővérek Társaságának tagjával együtt bátorította Kató Csaba diakónust és katekétát egy kis könyvecske megírására, amely 2005-ben jelent meg Élet gyöngyei címmel. A legfontosabb megerősítés pedig Beer Miklós váci megyéspüspök részéről érkezett, aki üdvözölte és egyházi engedélyt (Imprimatur és Nihil obstat) is adott Varga Péter könyvének megjelenéséhez. Ez azt jelenti, hogy „a szóban forgó mű mentes a katolikus hittel és erkölccsel kapcsolatos tévedésektől”.

Varga Péter emlékeztet rá: János jelenéseinél olvashatjuk, hogy Isten országának 12 kapuja van, és minden kapuja egy-egy gyöngyszem (Jel 21,21). Az imafüzér tehát „út akar lenni, kapu akar lenni nemcsak lelkünk mélyéhez, hanem Isten országához is.” Igaz, a Krisztusfüzéren nemcsak 12 gyöngyszem található, mert van még rajta hat darab kiegészítő gyöngyszem is. Ezek az ún. „csend-gyöngyök”, melyekre nagy szükségünk van. Arra tanítanak minket, hogy „sokszor teremtsünk csendet a lelkünkben, mert csak a csenden keresztül találjuk meg igazán az utat a mennyei kapukhoz”.

Korunkban ennek fontossága még nagyobb, mint korábban volt, így tehát nem véletlen, hogy az utóbbi évtizedekben ennyire felértékelődött a csendes szentségimádások jelentősége is. A csend hiánya miatt emberek tömegei veszítik el lelki békéjüket, s ennek idővel súlyos következményei vannak: „először felszínessé válik a gondolkodásod, hibás döntéseket hozol, majd egyre gyakrabban érzed azt, hogy nem tudsz koncentrálni, hogy feszült vagy; később már mások is látják türelmetlenségedet és ideges magatartásodat”. Ezzel szemben Istennel az Ő kegyelméből a csendes imádságokban találkozhatunk. Ezért kezdjünk minden imádságot elcsendesedéssel.

A keresztség gyöngyét illetően a szerző rámutat: a keresztségben Krisztus által Isten gyermekeivé leszünk. Nézhetjük azonban a keresztséget Isten oldaláról is, mivel „nemcsak az ember dönt Isten mellett, hanem Isten is szeretné szeretetét és kegyelmét közölni, ami megmenti az embert a világ veszélyeitől. Nemcsak a földi szülő szeretné magához ölelni gyermekét, hanem a Teremtője is.” Isten kivétel nélkül mindenkire kiárasztja szeretetét, de a megkereszteltek különleges szeretethez és kegyelemhez jutnak.

Varga Péter hangsúlyozza: nem attól vagyunk jó keresztények, hogy hiszünk Istenben, sem attól, hogy imádkozunk. Ez egyetlen dologtól függ: „krisztusiak vagyunk-e, vagyis Jézus-követők. És amilyen a személyes kapcsolatod a Megváltóval, olyannyira is vagy keresztény ember. Egész hitünk Krisztusra épül, és tudatosan szoros kapcsolatban éljük le vele az életünket!” A keresztségben Krisztus által valósul meg Isten ölelése, Jézus „édes” testvéreivé, barátaivá válunk. Egy nagyon szoros kapcsolat kezdete a keresztség Jézus és a megkeresztelt között.

A Krisztusfüzér különleges lelki jelentősége abban áll, hogy egy rendszert kínál a Jézus életéről szóló elmélkedésekhez és imádságokhoz, bemutatva Jézus életének állomásait. „S ezt minél többször alkalmazzuk, annál jobban segít Jézussal élni, vele egységben lenni a hétköznapokban is.” Az imafüzér a lelkünket is gyógyítja, „hiszen Jézus lelkünk orvosa, sőt lelkünk terapeutája”.

Korda Kiadó, 2014

A Krisztusfüzér, Élet gyöngyei imafüzér imacsoport elérhető a www.krisztusfuzer.hu honlapon.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria