A vatikáni domb lejtőin elhelyezkedő temetőváros két ásatási területet foglal magába, amelyen mintegy ötven éves különbséggel rendkívül gazdag síregyüttest tártak föl. Ezek Augustus császár korától, a Krisztus előtti első századtól Konstantin uralkodásáig, a Krisztus utáni negyedik századig épültek: bennük mozaikok, freskók, stukkók, szarkofágok, sírkövek, sírfeliratok és számos tárgy került elő, amelyek a századok során épen maradtak. Egy varázslatos utazás elemei, amelyek éppúgy lelkesítik a szakértőket, mint a látogatókat – magyarázta a Vatikáni Rádiónak Giandomenico Spinola, a Vatikáni Múzeumok ókori részlegének kurátora.
Az első ásatásokat a harmincas években végezték, de már a XVI. században is előkerültek leletek a temetővárosból. A két szektor, amelyet most egyesítettek, az ötvenes években, illetve a 2003-2004-ben kiásott területek, ezentúl együttesen látogatható.
A földcsuszamlásoknak köszönhetően, amelyek betemették, ez a nekropolisz rendkívüli módon épen maradt. Ezért lehetett rekonstruálni a temetőváros eredeti arculatát, amelyet a látogatók 11 érintőképernyőn elhelyezett két kisfilm segítségével tekinthetnek meg. Az interaktív technika révén nem csupán az elmúlt századokba merülhetnek el a látogatók, de a régészek, antropológusok és a restaurátorok munkájába is bepillantást nyerhetnek. A tárlat vezetőinek szándéka éppen az, hogy a nekropolisz ne pusztán múzeumként, hanem kutatóműhelyként is működjön. Ennek megfelelően a látogatók mellett láthatók lesznek régészek, amint folytatják az ásatásokat, restaurátorok dolgoznak, és antropológusok vizsgálják az emberi maradványokat – ismertette Giandomenico Spinola.
Az újdonságokkal kecsegtető tárlatra interneten jelentkezhetnek be az érdeklődők.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír