A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerint egy igazi döntés van, a többi kompromisszum. Vecsei Miklós az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: oda kell menni az elesett emberekhez és meg kell érteni, mit miért csinálnak.
A szegénység azt jelenti, amikor egy közösségnek még megmaradnak a céljai, tervei vannak – magyarázta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, aki szerint ez leginkább a hatvanas évekre volt jellemző. Ma már nyomor van.
„A hiány tud akkorára nőni, szerintünk ez három-négyszáz településen látható, hogy a hiány megöli a holnapot. Csak a ma számít, azt kell valahogy túlélni. Eltűnnek a célok, a közös értékek, megjelenik az uzsora, elfogadhatóvá válik, hogy a testemet tudom már csak eladni, és ezt valahogy tudomásul veszi a környezetem is. Ezek olyan ordító ellentmondások, amelyek a pénztől nem gyógyulnak meg” – fogalmazott.
Vecsei Miklós úgy vélte, ilyen helyekre nem szociológusnak vagy pályázatírónak kell mennie, hanem olyan embernek, aki hónapokon vagy akár éveken keresztül tudja felmérni a helyzetet.
„Tulajdonképpen egy igazi döntés van, az összes többi kompromisszum. Az a döntés, hogy odamegyek és meg akarom érteni az ott élő embereket, rá akarok jönni, mitől zuhantak ekkorát. Ne azt lássam, hogy eltüzelte az értékes parkettát, hanem azt a kérdést, hogy miért” – tette hozzá.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke úgy fogalmazott, a kérdést kell jól feltenni, máskülönben a válasz is rossz lesz. Vecsei Miklós azt mondta: az uzsorással adott esetben kompromisszumot kell kötniük, hogy a máltaiaknak esélyük legyen megmenteni egy települést.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerint egy szerényebb sorsú gyereket az oktatással lehet kiemelni. Vecsei Miklós más témáról szólva azt mondta: kommunikációs zűrzavar volt a migránskrízis idején.
Egy gyermek számára az lehet a kitörési pont, amikor azt érzi, hogy ő fontos, amikor sikerei vannak. Ezért indította el a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a Symphonia Alapítvánnyal közösen azt a zenepedagógiai programot, amely elsősorban rászoruló családok gyermekeinek szól. Vecsei Mikós szerint ennek célja nem a tehetséggondozás, hanem az esélyteremtés, a leszakadó közösségekben élő gyermekek felemelése, integrálása.
„Igen, vannak gyors eredmények, de egy ilyen program a maga hangszereivel, energiáival drága dolog. Nem is biztos, hogy mindenhol ilyen színvonalon kell. Ha egy gyerek abban a pillanatban, amikor azt érzi, hogy ő fontos, amikor megvannak azok a nagyon egyszerű kis sikerek, hiszen lássuk be, egy oklevél az egy enter a mai világban, ha olyan környezetben van, figyelmet kap az iskolában, a sportban, a színházban, a színjátszókörben, a zenében, ahol érzi, hogy a pedagógusnak fontos, ha megnyomják azokat az entereket, kiváló lesz valamiben. Nincs olyan gyerek, aki valamiben nem lehet kiváló.”
Vecsei Miklós beszélt a máltaiak menekültválság kezelésében betöltött szerepéről is.
„Szlovéniában például még most is ott vannak a mieink, mert ott még most is sok probléma van. Sokkal terhelőbb volt az a kommunikációs zavar, ami körülvette a migrációs helyzetet. Az, amit a keleti aluljáróban térdelve vagy a határon megtapasztalva, az emberekkel találkozva tapasztaltunk, egészen más világ. Aki ott volt velünk, az nem mondott butaságot soha. Aki nem volt ott, az nyilvánvalóan mást láthatott messziről. De azt tudjuk, hogy az élmény nélküli vélemény az előítélet maga” – hangsúlyozta Vecsei Miklós.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke úgy fogalmazott: nekik nem álláspontjuk volt, hanem küldetésük. Vecsei Miklós szerint ezt teljesítették.
Az interjú videováltozata ITT érhető el.
Forrás és fotó: InfoRádió
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria