XII. Piusz négyszer látta a napcsodát

Kitekintő – 2008. november 8., szombat | 8:15

A tényt XII. Piusz kiadatlan, kézzel írt beszámolója bizonyítja, amelyet a november 4-től január 6-ig megtekinthető, „XII. Piusz – az ember és a pápa" című vatikáni kiállításon tettek közzé.

A Pacelli család régi iratai közt talált dokumentumban XII. Piusz így ír: „Láttam a napcsodát. Ez a tiszta igazság."

A napcsoda az egyik legismertebb fatimai esemény, amely 1917. október 13-án történt. A fatimai látnokok szerint a Szűzanya azt mondta, ezen a napon olyan csoda fog történni, melynek nyomán sokan hinni fognak. Több ezren gyűltek össze a jelenések helyszínén, és valamennyien tanúi voltak annak, hogy a Nap „táncolt", és megszárította az esőtől csuromvizes földet és az embereket.

A kiállított dokumentumban XII. Piusz azt írja: 1950. október 30-án délután 4 órakor, „a Vatikáni kertekben tett szokásos sétám közben" a Lourdes-i Szűzanya-szoborhoz érve „meghökkentő jelenséget vettem észre, amilyet még sohasem láttam. A Nap, amely még magasan járt, halvány, fénytelen körnek látszott, amelyet körben ragyogás övezett. Nyugodtan bele lehetett nézni. Alig volt előtte felhő. A halvány folt enyhén kimozdult: forgott vagy jobbra-balra ingott. De a napkorongban határozottan, világosan, egyfolytában látni lehetett, hogy mozog."

A pápa megjegyzi, hogy a jelenséget azokban a napokban látta, amikor Mária mennybevételének dogmáját készült kihirdetni, és megerősítő jelnek tekintette. Az első alkalom után „október 31-én, majd november 1-jén, a dogma kihirdetésének napján, végül 8-án láttam még, utána többször nem" – írja, majd hozzáteszi: más napokon is figyelte ugyanabban az órában, hátha megismétlődik a csodás esemény, „de hiába – egy pillanatig sem tudtam belenézni a Napba, annyira káprázott a szemem."

XII. Piusz csupán néhány bíborosnak és közeli munkatársának beszélt az esetről. Pascalina Lehnert nővér, a pápai lakosztály gondnoka szerint „a Szentatya mélyen meg volt győződve róla, hogy a rendkívüli jelenség, amelyet négyszer látott, valóságos".

XII. Piusz gyermekkorától kezdve a Szűzanya áhítatos tisztelője volt. Első miséjét 1899. április 3-án a Santa Maria Maggiore-bazilikában a Salus Populi Romani Mária-ikon oltáránál mutatta be. XV. Benedek pápa 1917. május 13-án, a Szűzanya első fatimai jelenésének napján szentelte püspökké. Õ adta meg a fatimai jelenések pápai jóváhagyását 1940-ben, és 1942-ben az egész világot felajánlotta Mária Szeplőtelen Szívének. Többször beszélt Lúcia nővérrel, a fatimai látnokkal, akit megkért, hogy írja le a Szűzanya üzeneteit. Így ő volt az első pápa, aki megtudta a később II. János Pál által nyilvánosságra hozott harmadik fatimai titkot – írja a Zenit hírügynökség.

Magyar Kurír