XVI. Benedek: az ateizmus új formája nem tagadja a hit igazságát

Isten közeledése mindig megelőzi az ember kezdeményezését. Ő az, aki megvilágosít, irányt mutat és vezet, tiszteletben tartva szabadságunkat. Ő az, aki beenged meghittségébe, megadva a kegyelmet a hit befogadásához – hangsúlyozta a pápa.

Vannak utak, amelyek megnyitják a szívet Isten megismerésére; vannak jelek, amelyek Isten felé vezetnek – mondta XVI. Benedek. A mindennapi élet teendői között azonban nehezen tudjuk végigjárni az utakat és felismerni a jeleket. Isten azonban sosem adja fel, hanem szeretetéből fakadóan mindig keresi az embert.

Manapság nem hiányoznak életünkből a hittel kapcsolatos nehézségek és megpróbáltatások. Régen, a nyugati világban, amely keresztény társadalom volt, a hit hozzátartozott a mindennapi élethez, az Istenhez való kötődés az emberek mindennapjainak részét képezte – emlékeztetett a Szentatya. A mai világban a helyzet megváltozott, és a híveknek egyre inkább meggyőző érveket kell találniuk hitükre.

A felvilágosodás korától egyre erősödött a hit iránti kritika, a múlt századtól kezdve pedig megfigyelhető a szekularizmus, amely az ember abszolút autonómiáját hirdeti. Azonban elveszítette „Isten hasonlatosságára és képmására teremtett” mivoltának tudatát.

Korunkban megmutatkozott egy, a hitre irányuló igen veszélyes jelenség – hangsúlyozta a pápa. Létezik az ateizmus egy olyan formája, amely nem tagadja a hit igazságát vagy a vallásos rítusokat, hanem egyszerűen csak jelentéktelennek, haszontalannak tartja azokat a mindennapi élet számára. Istenben gyakran csak felületesen hisznek az emberek, és úgy élnek, mintha Isten nem létezne. Az effajta élet azonban még inkább romboló hatású, mivel ez a hit és az Isten kérdésköre iránti közömbösség felé vezet – magyarázta XVI. Benedek.

Valójában az Istentől elszakadt ember egyetlen dimenzióra, a horizontális értelemben vett létre redukálódik. Ez az egyik alapvető oka a totalitárius rendszerek kialakulásának és a vele járó tragikus következményeknek is. Az isteni viszonyítási alap elhomályosításával ködbe vész az erkölcsi horizont is, ezáltal teret kap a relativizmus és a szabadság kétértelmű felfogása. 

Ha Isten elveszíti központi szerepét, akkor az ember sem találja többé helyét a teremtett világban és az embertársakkal való kapcsolatban. Hogyan válaszol mégis a hit az ateizmus, a szkepticizmus, a vertikális dimenzió iránti közömbösség adta kérdésekre annak érdekében, hogy a mai ember továbbra is érdeklődjön Isten létezése iránt, és bejárja a hozzá vezető utat? – vetette fel a kérdést a pápa, amelyre háromszavas választ adott: a világ, az ember és a hit által.

Az Istenhez vezető utak egyike a teremtett világ szépségének szemlélése, felismerése: a  mai embernek újra meg kell tanulnia a világ szépségeinek felfedezését és csodálatát. Minél inkább felfedezzük, megismerjük a világot, amely körbevesz bennünket, annál inkább meglátjuk, hogy mögötte egy teremtő értelem áll.

A második út az ember: képessé kell válnunk arra, hogy megállva, magunkra figyeljünk, lelkünk mélyére tekintsünk, ahol felfedezhetjük a végtelenre irányuló vágyat, eljutva Istenhez, aki oltja szomjunkat.

A harmadik út a hit: ez az út elvezet Isten megismerésére és a vele való találkozásra. Aki hisz, szeretetközösségben van Istennel, és nyitott a kegyelemre, a szeretet erejére. A hit által az Istennel való találkozás teljes mértékben megváltoztatja az életet, átalakítja értékrendszerünket, cselekedeteinket, választásainkat – hangzott el XVI. Benedek pápa tanításában.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír