Szent Lukács evangéliuma Keresztelő Jánost másképp mutatja be a többi evangélistához képest – idézte a Szentatya Jézus gyermekségtörténetéről szóló új kötetét –, ugyanis időben előbbre veszi Jézussal való kapcsolatát, amely egészen születésükig nyúlik vissza. Erzsébet és Zakariás fia nemcsak utolsó próféta, hanem az emberek felkészítője is az Újszövetség spirituális kultuszára, amelyet Jézus mutat be.
Keresztelő János így határozza meg küldetését: „A pusztába kiáltónak a szava: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit!” (Lk 3,4). Keresztelő Jánosnak mindig nagy szerepe van Krisztus szolgálatában. János a hang, míg Jézus a Szó. Szent Ágoston felteszi a kérdést: „Ha eltöröljük a Szót, vajon mi marad meg? Csak egy érthetetlen hang. A szó nélküli hang megérinti ugyan fülünket, de szívünket nem.”
A Szentatya a következő szavakkal fordult a hívekhez: „A mi feladatunk, hogy meghalljuk Keresztelő Szent János hangját, hogy helyet és befogadást nyerjünk Jézus szívében, aki az üdvözítő Szó. Advent időszakában készüljünk fel arra, hogy hittel teli szemekkel tudjuk majd nézni a betlehemi barlangot, Isten üdvösségét (vö. Lk 3,4).
A mai fogyasztói társadalomban, ahol az emberek az anyagi dolgokban keresik a boldogságot, Keresztelő Szent János arra tanít, hogy felismerjük a valóban fontos értékeket: a karácsony ne csak egy külsőségekben gazdag és csillogós ünnep legyen, hanem Isten Fiának ünnepe, aki azért jött, hogy békét, életet és valódi örömet hozzon az embereknek – mondta advent második vasárnapján XVI. Benedek, a déli Úrangyala-imádság alkalmával.
Tanítását a nagyobb világnyelveken is összefoglalta, majd köszöntötte a Szent Péter téren jelenlévő csoportokat, köztük a katolikus jogászok egyesületét, akik Francesco Coccopalmerio bíboros, a Törvényszövegek Értelmezésével Foglalkozó Pápai Tanács elnökének kíséretében érkeztek a Vatikánba.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír