Beszédében a Szentatya hangoztatta: jó esélyt lát a Németországban élő keresztények és a muzulmánok „gyümölcsöző együttműködésére”.
Anélkül, hogy a Németországban időnként fel-fel lobbanó vitákra: a mecsetek építésére, vagy az iskolai keresztállításokra konkrétan utalt volna, Benedek pápa leszögezte: a vallás nem száműzhető a magán-szférába, mert a vallásgyakorlatnak igen sok közéletet érintő vonatkozása van.
Egy plurális társadalom sem létezhet anélkül, hogy bizonyos erkölcsi értékekben ne értene egyet. A pápa elismerően szólt arról, hogy Németországban a katolikus egyház és a muzulmán közösség között megértés és a bizalom alakult ki. Keresztények és muzulmánok saját hitük tanításaira építve közösen tehetnek tanúságot az élet számos területén; ilyen például a házasság és a család megbecsülése, az élet védelme és tisztelete, a társadalmi igazságosság és a béke követelése. Mindkét félnek arra kell törekednie, hogy jobban megismerje és megértse a másikat.
Rober Zollitsch érsek, a Német Püspöki Konferecia elnöke beszédében kiemelte: a katolikus egyház támogatja a különböző vallásokhoz tartozó emberek békés együttélését. Szorgalmazza a vallások közti párbeszédet, és elkötelezett abban, hogy a muzulmánokkal együtt lépjen fel az igazságosságért és a békéért.
Az iszlám közösség nevében Mouhanad Khorchide münsteri professzor, aki valláspedagógiát oktat leendő iszlám hitoktatók számára, felszólalásában hangsúlyozta: a Szentatyával való találkozás már önmagában jelzi, hogy a keresztények és muzulmánok között lehetséges a békés együttélés. Keresztényeknek és muszlimoknak hasonló képük van Istenről. A kereszténység Isten egyik legfontosabb tulajdonságának a szeretetet tartja, a muzulmán világ pedig az irgalmasság szóval jellemzi. Mindkét fogalom azt jelzi, hogy a két egyház számára Isten konkrétan megtapasztalható.
Németroszágban becslések szerint valamivel több mint 4 millió muzulmán él; 50% százalékuk már német állampolgár.
Magyar Kurír