Aldo Berardi OrdoSS püspök, Észak-Arábia apostoli helynöke a fogolykiváltás időszerűségéről

A helynök a szentmise előtt ünnepélyesen megnyitotta a szentkaput. Ferenc pápa teljes búcsút engedélyezett a jubileumi évre.

November 9-én Abu-Dzabiban Paolo Martinelli püspök, dél-arábiai apostoli helynök nyitotta meg a szentkaput a Szent József-székesegyházban. Novemberre várják Szent Arétász ereklyéjének érkezését Bahreinbe, mely Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka ajándéka.

Aldo Berardi püspök, trinitárius szerzetes a Fides missziós hírügynökségnek a jubileumi év kezdetén felidézte hivatása történetét. A szerzetesség és a világban való apostolkodás kettős karizmája jellemzi a trinitárius atyákat – mondta el a püspök, majd rendje ősi eredetére emlékeztetett. Kevéssel Assisi Szent Ferenc előtt, 1194-ben alapította Mathai Szent János a Szentháromságról elnevezett fogolykiváltó rendet (OrdoSS – Trinitatis Redemptionis Captivorum). A trinitárius atyákat karizmájuk a rabságban sínylődő keresztények kiváltására szólította, akiket elraboltak vagy rabszolgasorban tartottak. Ők voltak az első ilyen jellegű szerzetesrend, majd őket követték a spanyol eredetű mercedáriusok.

A trinitáriusok váltották ki többek között a spanyol írót, Miguel de Cervantest, aki Algírban öt évig fogságban volt. Rabsága később több művében is megjelenik. A Don Quijote világhírű szerzője földi maradványai a madridi trinitárius apácák kolostorában nyugszanak.

Abban az időben a női szerzetesek nem hagyhatták el a kolostort. Később születtek az apostoli női kongregációk, amelyek ma is nagyon tevékenyek – tette hozzá Berardi püspök.

A rend nyolc évszázados történelme során a szerzetes atyák mindig kitartottak a nehézségek ellenére. Sok országból kitiltották őket, egészen megcsappant a létszámuk, aztán újraindult a közösség.

A II. Vatikáni Zsinatot követően a rend megvizsgálva a társadalmi-politikai helyzetet visszatért a „rabkiváltás” karizmájához, immár a modern kor rabszolgaság miatt szenvedők szolgálatában.

Küldetésüknek aktualitást ad a keresztények jelenkori üldözése szerte a világban. A trinitáriusok azon fáradoznak, hogy lehetővé tegyék mindenki számára a hit gyakorlását ott, ahol él.

Aldo Berardi 16 évesen kezdte meg a kisszemináriumot Franciaországban. „Kicsit későn, mert a szüleim ellenezték” – teszi hozzá. A metzi egyházmegyében járt szemináriumba, majd kétéves polgári szolgálatot vállalt a katonai szolgálat kiváltására Madagaszkáron, ahol találkozott spanyol trinitáriusokkal. „Láttam a misszionáriusok napi munkáját: azért mentek oda, hogy segítsenek a helyi lakosságnak, aztán otthagytak mindent, amit ott elindítottak, hogy még eldugottabb helyekre menjenek, ahol nagyobb szükség volt rájuk. Ez a szellemiség különösen tetszett nekem.”

Aldo Berardi Franciaországba visszatérve kezdte meg a novíciátust, majd teológiai tanulmányokat folytatott Kanadában és Rómában, ezután Szudánba és Egyiptomba küldték. Ott a komboniánus misszionáriusok segítsége révén sikerült a trinitáriusoknak segíteni a szudáni keresztényeket, felemelni a gyerekeket, iskolákat nyitni az árváknak és megtenni minden lehetőt.

Nyolc évet töltött Egyiptomban, mielőtt az Arábiai Apostoli Vikariátusba (2011-ben kettévált északi és déli helynökségre) helyezték. A trinitáriusok célja az volt, hogy az Öböl-menti országok katolikus közösségeiben működjenek, ahol nem voltak papok. „Tíz évig voltam ott, majd megválasztottak a központi rendi tanács tagjává. Ekkor sajnos közbeszólt a Covid19, és a világjárvány évei alatt minden leállt.” 2023 januárjától Észak-Arábia apostoli helynöke.

Ma a trinitárius szerzetesek képzési házat működtetnek Vietnámban, nővérek vannak jelen Kínában, és nemrég letelepedtek Marokkóban is. Fiatalok pedig arra készülnek, hogy Nigériába menjenek.

Marokkóban Aldo atya rendtársaival együtt áprilisban részt vett egy találkozón, amelynek keretében bejárták a szerzeteselődök emlékhelyeit, akik Észak-Afrikába mentek, hogy kiváltsák a muszlimoktól a rabszolgaként fogva tartott keresztényeket. „Nagyon szép élmény volt – mondta el a püspök – a több mint száz hívőt végigvezetni a 17–18. századi fogolykiváltó atyák nyomdokain, akik egészen Mekneszig jutottak Marokkóban.

A rend őrzi minden kiszabadított rabszolga történetét.”

Ferenc pápa 2022 áprilisában fogadta a Vatikánban a rend tagjait, akiket karizmájuk megélésére biztatott. Örömmel üdvözölte a Trinitárius Nemzetközi Szolidaritás konferenciájának résztvevőit, akik nemcsak elméleti szinten védelmezik a vallásszabadságot, hanem gondjaikba veszik a hitük miatt üldözött és bebörtönözött embereket. Mint a Szentatya mondta,

karizmájuk sajnos ma is időszerű, hiszen még mindig túl sok férfi, nő és gyermek kénytelen embertelen körülmények között, rabszolgaként tengetni életét.

Másfelől pedig a vallásszabadságot nagyon sok helyütt lábbal tiporják: van, hogy nyíltan és erőszakosan, van, hogy rejtve és alattomosan.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír