Felélesztik a középkori horvát Caminót

Kitekintő – 2024. március 21., csütörtök | 10:38

A középkortól kezdve Európa-szerte számos ősi útvonal vezetett Santiago de Compostelába, a spanyolországi Szent Jakab-kegyhelyre, amely évente több százezer zarándok úti célja. Sokak számára ismeretlen, hogy Horvátországon is áthalad a híres kegyhely felé vezető egyik ilyen ősi útvonal.

A horvátországi Szent Jakab Testvériséget, amely az ország 3000 kilométeres zarándokútját népszerűsíti, 2015-ben jegyezték be. Az útvonal neve horvát Camino. „Kezdetben nem tudtuk, hogy középkori őseink nyomdokain fogunk járni” – mondta Vedran Prazen, a testvériség titkára, aki elmondta, hogy ő és más érdeklődők kutatni kezdtek a témában, és rájöttek, hogy már az 1300-as évek elején is voltak, akik Horvátországból gyalogosan zarándokoltak el Santiago de Compostelába. Annak ellenére azonban, hogy Horvátországnak ilyen régi caminós múltja van, az ország alig szerepelt a „spanyol zarándokútlevélben”, abban a dokumentum-emléktárgyban, amelyet a santiagói zarándoklat minden szálláshelyén lepecsételnek. „A Szent Jakab-útvonalakat ábrázoló Európa-térképen mi is azon kevés európai országok közé tartozunk, ahol nem volt kialakítva modern Camino-útvonal.”

A Szent Jakab-út (közismertebb nevén a Camino) újjáéledése az 1970-es évek végén kezdődött, amikorra a zarándokútvonalak szinte teljesen feledésbe merültek. II. János Pál pápa is hozzájárult a Camino felélesztéséhez, népszerűsítéséhez, amikor 1982-ben Santiago de Compostelába látogatott.

Néhány évvel később, 1989-ben Santiagóban rendezték meg az ifjúsági világtalálkozót, amelyen még a Szentatya maga is gyalogolt néhány kilométert a bazilikáig.

A horvátországi Szent Jakab Testvériség – amely ma 42 tagot számlál, mindannyian önkéntesek – elkezdte helyreállítani az útvonalakat, létrehozva a horvát Camino-projektet. Vedran Prazen elmondása szerint az első lépés az volt, hogy feltérképezzék a Horvátországban található összes Szent Jakab tiszteletére szentelt templomot és kegyhelyet, és az ország különböző pontjairól Santiago de Compostela irányába útvonalakat alakítottak ki, amelyek teljes hosszát körülbelül 3000 kilométerre becsülik. Ezután elkezdődött a régi középkori utak felújítása, táblák kihelyezése és a zarándok-infrastruktúra megszervezése. Számos helyi turisztikai szervezet segítségével valósítják meg a hatalmas projektet. A kezdeményezés máris sikeresnek mondható.

„Tavaly több mint ötezer ember gyalogolt a Caminón Horvátországban. Többségük horvát volt, de érkeztek Dél-Afrikából, Portugáliából, Kanadából, az Egyesült Államokból, Ausztráliából és egész Európából is” – mondta el Vedran Prazen.

„Nem csupán egy újabb utat akartunk, amelyet csak néhány száz ember jár be, hanem sokkal nagyobb közönség számára akartuk népszerűsíteni a Camino élményét – hangsúlyozta a testvériség titkára. – Katolikusként szólva: a Szent Jakab-út egy zarándoklat, de annál sokkal több. A Camino mindenkit vonz, ateistákat, agnosztikusokat, muszlimokat, buddhistákat, mindenféle hitű és hit nélküli embereket is. Az élmény, amit nyújt, mély, ami valami olyasmin alapul, ami minden emberben benne rejlik, és amit Szent Ágoston szavai úgy fejeznek ki: »Lelkünk nyugtalan, Uram, amíg meg nem nyugszik benned.«”

Zarándok a horvát Camino dél-isztriai részén

„A Caminón az evangéliumi értékeket éled meg, nem azért, mert valaki úgy mondta, nem azért, mert olvastad, hanem egyszerűen azért, mert amíg itt vagy, azok a nagyon természetes viselkedési formák.” Még ott is, ahol nincs prémiumszállás, és sorban kell állni a mosdóért, érdekes harmónia alakul ki a zarándokok között.

Vedran Prazen szerint a Camino segít a jelen pillanatban élni: „Hajlamosak vagyunk a múlton, különösen a múltbeli hibákon rágódni, és a jövő miatt aggódni. A Caminón nem aggódunk amiatt, hogy mit hoz a holnap.”

A Szent Jakab Testvériség amellett, hogy támogatást nyújt azoknak, akik a horvát Caminót szeretnék végigjárni, az Európai Szent Jakab Szövetség kezdeményezéseit is népszerűsíteni kívánja, hogy ezek által a Szent Jakab-útvonalakat újjáélesszék a kontinensen.

„Annak ellenére, hogy a Camino-utak Európa-szerte ki vannak jelölve, nem sokan járják ezeket. Ausztriában például évente körülbelül ezren, Szlovákiában körülbelül 1200-an, Németországban 17 ezren – ami egy ekkora országhoz képest kevés” – véli Prazen, hozzátéve, Spanyolországban a hivatalos statisztikák szerint 2023-ban több mint 400 ezer zarándok volt. Azonban ezek a statisztikák csak azokat számolják, akik meg is érkeznek Santiagóba, miközben sokan egy-egy hetet gyalogolnak, a Camino egy részét járják, és egy évvel később folytatják útjukat. Reálisan nézve Spanyolországban évente közel egymillió, az összes többi európai országban pedig talán 30 ezer a Szent Jakab-utat járó zarándokok száma.

Fordította: dg/Romkat.ro

Forrás: Emma Silvestri/Catholic News Agency

Fotó: Szent Jakab Testvériség

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria