Egy hónapot kaptak a szerzetesek, hogy töröljék magukat a közösségi médiából.
A kopt ortodox egyház szerzetesei és szerzetesnői, kivétel nélkül mindenki, egy hónapot kaptak, hogy töröljék felhasználói fiókjaikat és blogjaikat mindennemű közösségi médiáról, köztük a Facebookról és a Twitterről is. Ez időkereten belül minden olyan kommunikációs formától búcsút kell venniük, amely a monasztikus élettel összeegyeztethetetlennek tűnnek. Minden kihágás kánonjogi büntetést von majd maga után. II. Tavadrosz pátriárka 12 új szabályozása közül ez az, amely ellen majd a legtöbben emelik fel a szavukat. A szabályozás mindazokat érinti, akik a kopt ortodox egyházban monasztikus életformában élnek, azok után, hogy nemrég gyilkosság – valószínűleg késelés – áldozata lett Epifaniosz püspök a Szent Makariosz-monostorban, amelynek apátja volt.
Anba Epifaniosz erőszakos halála ugrásszerűen meggyorsította a monasztikus életforma alapos újragondolásának folyamatát, amelyet Tavadrosz pápa kezdeményezett a kopt ortodox egyházban. Az apát-püspök mártíromságáért nem dzsihadista orgyilkosok felelősek. Ez esetben a tettes valószínűleg egy a monostorban lakó, vagy azt gyakran felkereső személy.
Az elmúlt évtizedek során az újraéledő kopt monasztikus életforma több millió egyiptomi számára az egyetlen lehetőséget jelenti, hogy a keresztény hit kincseit újra felfedezhesse a több évszázados muszlim uralom után. Azonban félő, hogy különböző tényezők, akadályok, sőt az egyházon belüli ellenvélemények szétforgácsolják ezt a spirituális bőséget és termékenységet, ahogy ez egyházi és klerikális körökben oly gyakran előfordul, amelynek oka egyesek apátiája, tisztán a kegyelemtől függővé tett életet és az önreferenciális arrogancia formáit illetően.
A szerzetesekre vonatkozó 12 új szabályt a szent kopt szinódus Tavadrosz pátriárka által összehívott, a monostorokért és a monasztikus életformáért felelős bizottsága fogalmazta meg. Az összejövetelen 19 püspök és apát vett részt. A hivatalos intézkedés célja a monasztikus életforma hagyományos arculatának megőrzése: ennek elemei a világ forgatagától való elvonulás, a kifejezetten az imára fordított idő, a munka és a csönd. Ezzel indokolható, hogy a szerzeteseket most miért is kérik arra, hogy vonuljanak vissza a közösségi média használatától, amelyet a kopt egyházban nem egyszer arra is használtak, hogy „zavaros tanokat” terjesszenek, személyek elleni pletykákat tápláljanak és hittani ál-vitákat folytassanak.
Több más szabályozás mellett életbe lép a rendelet, miszerint egy évig nem lehet új jelentkezőket felvenni a monostorokba, illetve a szerzetesek pappá szentelése is szünetel három évig. Egy másik intézkedés szerint nem szabad alapítani új, nem-hivatalos monasztikus közösséget; a monostorokban szigorúbban szabályozzák a látogatók és a zarándokok fogadásának idejét, figyelembe véve a böjti, az ima- és a csendes napokat, amelyek a monasztikus életforma sajátjai; életbe lép a tiltás, hogy szerzetesek és szerzetesnők adományokat fogadjanak el hívektől – ezt ugyanis csak a monostor apátja és az apátnő tehetik meg –, és hogy olyan gazdasági projektekben és vállalkozásokban vegyenek részt, amelyet nem jeleztek előzőleg a közösségüknek és az elöljárójuknak; a monostor elhagyását és a kint eltöltött időt is engedélyeznie kell a monostor vezetőjének. Szabályok vonatkoznak ezentúl az egyes monostorok maximális létszámára is, hogy a nyugodt és békés együttélés mindenhol biztosított legyen.
Miután a pátriárka az új rendeleteket jóváhagyta, a kopt hierarchia néhány tagja – köztük Raphael püspök is – bejelentette személyes blogjának és online jelenlétének felfüggesztését, megerősítve ezzel, hogy ezek után csak hagyományos módon, például telefonon lesz lehetséges vele kommunikálni.
A kopt szerzetesek és nővérek online jelenlétének korlátozása egyértelműen kapcsolatba hozható a váratlan helyzettel a kopt egyházban, amelyet Anba Epifaniosz meggyilkolása okozott. Ezzel együtt azonban ez egy határozott figyelmeztetés is a terjedőben lévő közösségi médiának a hétköznapi egyházi életre kifejtett hatásait illetően, melyek egyes keresztény közösségekben igen érezhetőek. Miközben nyugaton az internet útján történő evangelizáció igen népszerű, a maronita egyház februárban közzétett egy hivatalos dokumentumot, hogy megpróbálja megfékezni az online egyházi civakodásokat és a hittani témájú heves vitákat, amelyekben általában papok, rajongók, önjelölt szakemberek és „insiderek”, guruk és billentyűzet-inkvizítorok vesznek részt.
A keresztény szavak hibás használatának jelensége online ál-doktrinális csatározásokban nemrég Ferenc pápa figyelmét is megragadta: „Keresztények is – írja Róma püspöke a Gaudete et exsultate kezdetű apostoli buzdításában, amelyet március 19-én írt alá – áldozatai lehetnek verbális agressziónak az interneten vagy más digitális kommunikációs csatornán keresztül. Még a katolikus médiában is előfordulhat, hogy túllépünk bizonyos határokon, a rágalmazás és a becsületsértés már-már csaknem közhelyek, mindennemű etikai norma mások jó hírneve tiszteletben tartásának érdekében pedig szinte teljesen figyelmen kívül hagyható. Mindez veszélyes szakadásokhoz vezethet, hiszen olyan dolgok hangozhatnak el, amelyeknek publikus felületeken nincs helyük, illetve egyesek úgy próbálják kompenzálni saját csalódottságukat, hogy folyamatosan másokat ostoroznak. Meglepő, hogy néha, a többi parancsolat figyelembe vétele mellett milyen mértékben nem vesznek tudomást a nyolcadikról: »Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy!«.”
Fordította: Koszoru Péter
Forrás: La Stampa
Fotó: CCEW/Flickr
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria