Összeült a Boldog Alojzije Stepinac bíboros életútját áttekintő bizottság

Az ülésről kiadott közlemény emlékeztet rá, hogy a bizottságot Ferenc pápa kezdeményezésére hozták létre a Szentszék, a szerb ortodox egyház és a horvát püspöki konferencia képviselőinek többszöri konzultációját követően. A megbeszélések célja, hogy tisztázzák a történelem által felvetett kérdéseket.

A vegyes bizottság vatikáni ülését Bernard Ardura, a Pápai Történettudományi Bizottság elnöke vezette. A testület feladata, hogy tudományos munkát végezzen, követve a történettudomány kutatási módszertanát, amely a rendelkezésre álló dokumentumokra és azok kontextualizálására épül. A kutatás nem befolyásolja Alojzije Stepinac bíboros (1898–1960) szenttéavatási eljárását, mivel az kizárólag a Szentszék illetékességébe tartozik.

Boldog Alojzije Stepinac 1937-től volt Zágráb érseke. 1946-ban Tito kommunista rezsime letartóztatta. Az ellene lefolytatott bírósági eljárás során háborús bűnösnek nyilvánították. Azzal vádolták, hogy 1941 és 1945 között együttműködött az akkor hatalmon lévő nácibarát usztasa rezsimmel, támogatta a szerbek, zsidók, cigányok lemészárlását. 1946. október 11-én tizenhat éves szabadságvesztésre és kényszermunkára ítélték. Büntetését először börtönben, később házi őrizetben töltötte. Zágráb hős püspökét XII. Piusz pápa 1953-ban kreálta bíborossá. 1960-ban halt meg. Testének exhumálása után az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a hitvalló bíborost ellenségei megmérgezték. II. János Pál pápa 1998-ban iktatta a boldogok sorába, ami szerb körökben ellenállást váltott ki.

A Zágráb megyei bíróság ez év július 22-én semmisnek nyilvánította a 70 évvel ezelőtt hozott ítéletet; 1992-ben a horvát parlament jelképesen már hatályon kívül helyezte az 1946-ban lefolytatott pert és a bíróság döntését.

A mostani ülést több találkozó követi majd; a következőre október 17-én és 18-án kerül sor Zágrábban. A bizottság előreláthatólag tizenkét hónap alatt végzi el munkáját.

Ferenc pápa április 7-én a Vatikánban kihallgatáson fogadta Tihomir Orešković horvát miniszterelnököt, akitől utóbb, június 16-án a horvát parlament megvonta bizalmát. A megbeszélésen szót ejtettek arról is, hogy a horvát hívők számára milyen fontos a boldog bíboros tisztelete. XVI. Benedek 2011-ben Horvátországban tett apostoli látogatása alkalmával utalt Stepinac bíborosnak a totalitárius rendszerek elleni küzdelemben betöltött szerepére. 

Amikor 1998-ban II. János Pál az oltár dicsőségére emelte Stepinac bíborost, kifejtette, hogy nem volt a szó szoros értelmében vett vértanú. Halálát a hosszú szenvedések okozták. Életének utolsó tizenöt évében sorozatos zaklatásnak volt kitéve, amelyek közepette bátran tett tanúságot az evangéliumról és az egyház egységéről. Boldog Stepinac egyesíti személyében az egész tragédiát, amely a horvát népet és Európát sújtotta a 20. században a Gonosz három nagy csapása, a fasizmus, a nácizmus és a kommunizmus által – mondta Szent II. János Pál.

Stepinac bíboros elkötelezte magát az emberéletek megmentése mellett – erről tanúskodik többek között egy dokumentum, amelyben a bíboros arra buzdítja papjait, hogy fogadjanak be minden halálos veszélyben lévő személyt, tekintet nélkül vallására – legyenek akár zsidók vagy ortodoxok. Minden különösebb hitoktatás nélkül térítsék át őket a katolikus vallásra, hogy így megmentsék életüket. „A keresztények elkötelezettsége és kötelessége mindenekelőtt emberek életének megmentése. Amikor véget ér az őrületnek ez az időszaka, akkor egyházunkban maradnak majd azok, akik meggyőződésből tértek meg, míg a veszély elmúltával a többiek visszatérnek saját hitükhöz” – írta Boldog Stepinac bíboros.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír