Parolin bíboros almafát ültetett a Vatikáni Kertekben a lengyel Ulma család vértanúságának emlékére

Kitekintő – 2024. március 8., péntek | 16:55

A nácik által 1944-ben meggyilkolt, zsidóknak menedéket nyújtó Józef és Wiktoria, valamint hét gyermekük emlékére, vértanúságuk 80. évfordulója alkalmából, február 6-án, szerdán délelőtt ültetett almafát Pietro Parolin bíboros államtitkár a Vatikáni Kertekben.

Az almafa „élő emlékmű, igazi gyümölcsöt terem, a vértanúk vére által termett gyümölcsök szimbóluma” és egyben emléke azoknak a pusztító tragédiáknak, amelyeket a mindenütt és mindig gyűlöletet, szenvedést és halált hozó totalitarizmusok okoztak – hangsúlyozta  Pietro Parolin bíboros államtitkár a Vatikáni Kertekben, néhány lépésre a lourdes-i barlangtól, a pápák és a zarándokok imahelyétől végzett szertartáson.

Olyan fa ez, amelyet Józef Ulma szeretett volna elültetni a lengyelországi Markowában lévő háza kertjében, mielőtt a náci csapatok behatoltak a házba, hogy lemészárolják őt, feleségét, Wiktoriát és hét gyermeküket, az utolsót még az anyaméhben. A később „markowai szamaritánusok” néven ismertté vált és tisztelt család bűne az volt, hogy nyolc üldözés elől menekülő zsidónak adott menedéket. Igazi vértanúság volt, ahogyan Ferenc pápa is elismerte: 2023 szeptemberében a család minden tagját, beleértve a születendő gyermeket is, az oltár dicsőségére emelte.

A jeruzsálemi Jad Vasem intézet már 1995-ben a világ igazának nyilvánította őket. Nyolcvan évvel véráldozatuk után Parolin bíboros hangsúlyozta, hogy vértanúságuk a keresztény szeretet jelképe, amely odáig is elmegy, hogy felajánlja életét másokért. Ezért került sor a megemlékezésre a Vatikán szívében: almafát ültettek a mártír család és a többi lengyel emlékére, akik azért vesztették életüket, hogy megmentsék másokét.

Az eseményen Parolin bíboros mellett – a néhány perccel korábbi jégeső utáni napsütésben – jelen volt Grażyna Ignaczak-Bandych, a lengyel államfői kabinet főnöke és Władysław Ortyl, a lengyelországi Kárpátaljai vajdaság marsallja. Innen érkezett ugyanis a zarándokcsoport, amely szerdán részt vett a vatikáni VI. Pál teremben tartott pápai általános kihallgatáson. Az ünnepségen jelen volt a Szentszékhez akkreditált diplomáciai testület mintegy harminc tagja is, köztük Adam Kwiatkowski lengyel nagykövet, valamint Adam Szal érsek, Przemyśl metropolitája.

Mindannyian együtt imádkoztak a békéért és a kiengesztelődésért, és együtt tapsoltak, amikor Grażyna Ignaczak-Bandych egy lapáttal elrendezte a földet a Lengyelországban honos glogierówka fajtájú almafa körül.

A kabinetfőnök ezután felolvasta a jelenlévőknek Andrzej Duda lengyel elnök levelét, amelyben az államfő méltatta az Ulma család hősies szeretetét és „a több ezer néma hősét” is, abban a reményben, hogy ez a szeretet a „remény világítótornya lehet mindazoknak, akik félnek a gonosz terjedésétől a világban”. „Ez a célja annak a kampánynak, amelyet a Kárpataljai vajdaságban indítottak el Gyümölcseikről ismeritek meg őket címmel. Ennek keretében almafákat – mint élő, hosszú távú és gyümölcsöző emlékműveket – ültetnek (ahogyan ültettek egyet 2023-ban az elnöki palotában is Varsóban) emlékül és a hála kifejezéseként azoknak a nagyszerű embereknek, akik lengyelként zsidókat mentettek meg a második világháborúban” – hangsúlyozta.

Parolin bíboros államtitkár is emlékműként beszélt az almafáról a szertartás elején mondott köszöntőjében. Részletesen felidézte az Ulma család történetét, akik „a végsőkig, egészen az életáldozatig megélt evangéliumi szeretet példái”. „Ma – jelentette ki a bíboros – azért vagyunk itt, hogy emlékezzünk és almafát ültessünk annak emlékére, ami 1944. március 24-én a nácik által megszállt lengyelországi Markowában történt a második világháború idején. Józef Ulma feleségével, Wiktoriával úgy döntött, hogy nyolc, általuk ismert családhoz tartozó zsidónak ad menedéket. Szomszédaik tanúsága szerint számukra természetes volt, hogy segítettek az üldözötteknek, és a zsidók befogadása megfontolt döntés volt. Sokszor mondták nekik: »Ne bújtassatok zsidókat, mert bajba kerültök.« Józef pedig határozottan válaszolt: »Ők emberek… Soha nem fogom elűzni őket.« Az Ulma családot feljelentették, házukhoz náci fegyveresek érkeztek. Mindannyiukat megölték: először a nyolc zsidót, majd Wiktoriát és a férjét, hogy a falubeliek lássák, milyen büntetés vár a zsidókat bújtatókra. A hat gyerek sikoltozni kezdett, de őket is meggyilkolták. Perceken belül tizenhét ember halt meg, köztük az Ulma házaspár hetedik gyermeke, aki még az anyaméhben volt a terhesség utolsó szakaszában. Még ennek a meg nem született gyermeknek is, akinek a nevét csak az ég tudja, a vértanúság pálmáját ítélték oda” – fogalmazott a vatikáni államtitkár.

Parolin bíboros elsősorban Józef Ulmára helyezte a hangsúlyt, aki nem egyszerű gazda, hanem „nagy társadalmi aktivista és nagy újító” volt, aki zöldség- és gyümölcstermesztéssel, méhészettel foglalkozott, és annyira szenvedélyesen szerette a fotózást, hogy maga épített egy fényképezőgépet és egy fotólaboratóriumot. „A ma ültetett almafa közvetlenül a Boldog Józef Ulma által oltott fáról származik – mutatott rá a bíboros. – Valóban csodálattal tekintünk ennek a családnak a tanúságtételére.”

Hangsúlyozta, hogy tiszteletadás jár mindazoknak, akik a történelem tragikus pillanataiban életüket kockáztatták, hogy segítsenek az üldözötteken, és a második világháború idején különösen a zsidókon, majd a kiengesztelődés és a béke ajándékát kérte a világ számára. Felhívást fogalmazott meg: „Hangsúlyozni kívánjuk, hogy minden totalitárius ideológia mindig és mindenütt gyűlöletet, szenvedést és halált hoz, és pusztító tragédiákat okoz. Remélem, hogy ez a kezdeményezés a boldog Ulma család vértanúi példájának és közbenjárásának köszönhetően segít abban, hogy Urunk szavai szerint éljünk: »Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket. Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért.«” A vatikáni államtitkár végül azzal zárta beszédét, hogy „ez az egyetlen módja egy igazságosabb, szolidárisabb, testvériesebb világ építésének”.

A köszöntések és a csoportkép elkészítése után, az áldás előtt Parolin bíboros így imádkozott: „Segíts, hogy ugyanazokkal az érzésekkel és hozzáállással éljünk, mint az Ulma család. Ez az egyetlen módja annak, hogy valami újat építsünk, ezt a szeretetet, amely eljut odáig, hogy saját életét adja másokért… Az Ulma család megrázó története ez, de nagyszerű példa mindannyiunk számára, kiváltképpen a világ jelenlegi helyzetében.”

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria