Parolin bíboros: A Közel-Kelet helyzete nagy aggodalomra ad okot

Pietro Parolin nagy aggodalommal figyeli a húti lázadók közelmúltbeli Vörös-tengeri támadásait és az erőszak fokozódását Gázában, valamint az iráni rakétatámadást az iraki Kurdisztáni Autonóm Régió fővárosa, Erbíl ellen. A bíboros államtitkár attól tart, hogy ha nem teszik meg az illetékesek a szükséges intézkedéseket, az a konfliktus kiszélesedését jelenti: „Éppen ez az, amit el akarunk kerülni. És pontosan ez az, ami miatt a pápa szerdán aggodalmát fejezte ki az általános kihallgatáson. Az egyik alapvető szempont az, hogy ez a konfliktus ne terjedjen tovább…” – mondta Pietro Parolin néhány újságíróval beszélgetve az olasz szenátusban Achille Silvestrini bíboros emlékére tartott rendezvény alkalmából. „A veszély fennáll, az emberek rendkívül lobbanékonyak, és a helyzet kényes… Biztosítanunk kell, hogy mindenki megpróbálja kontrollálni saját viselkedését, hogy hogy ne törjön ki általános konfliktus” – hívta fel a figyelmet.

Az Izrael és a Hamász közötti konfliktus sajátosságait érintve a bíboros határozottan megismételte a Szentszék álláspontját: „Számunkra azonban továbbra is a két nép, két állam jelenti a megoldást. Az is fontos, hogy megtaláljuk a módját a párbeszéd folytatásának, hogy az valóban megvalósulhasson.” Kalid Masal, a Hamasz külföldi szervezetének vezetője ugyanakkor ezt a lehetőséget január 17-én, szerdán kategorikusan elutasította.

Ezt követően Parolin bíboros Ukrajna sorsára is emlékeztetett, és hangsúlyozta a Szentszék részvételét a békemegoldásban: „Még akkor is, ha – legalábbis – eddig csak a humanitárius dimenzióra korlátoztuk magunkat. Zelenszkij úgynevezett békeplatformjának tíz pontja közül az egyik a humanitárius dimenzióval foglalkozik, és a Szentszék erre összpontosítja erőfeszítéseit.” A Zelenszkij által január 16-án Davosban, a Világgazdasági Fórumon kért magas szintű békekonferenciával kapcsolatban Parolin bíboros kifejtette, hogy a három korábbi alkalomhoz hasonlóan (a legutóbbi Szaúd-Arábiában volt) a Szentszék ezen is minden bizonnyal részt vesz majd,  és ezúttal az Államtitkárság által kinevezett állandó genfi ​​megfigyelő, Ettore Balestrero érsek képviseli majd.

Az államtitkár ezután szólt a Davosban tartott Világgazdasági Fórumról is. Újra felhívta a figyelmet a Ferenc pápa üzenetében foglalt felhívásra, nevezetesen arra, hogy a svájci tanácskozás résztvevői kötelezzék el magukat „egy befogadó és szociális gazdaság mellett”, amely, „bár gazdasági kritériumok szabályozzák, nem zár ki senkit, és elősegíti az emberek és a legkiszolgáltatottabb emberek fejlődését. Álljon az ember szolgálatában”.

A bíboros kommentálta a január 17-én délelőtt az olasz képviselőház elé terjesztett jelentést a keresztényüldözésről a világban. Ezt a felmérést (World Watch List) az Open Doors (Nyitott Ajtók) protestáns nemzetközi emberi jogi szervezet évente adja ki. A szervezet felmérése szerint megközelítőleg 365 millió ember szenved erőszakot és üldöztetést keresztény hite miatt, ami ugyancsak komoly aggodalomra ad okot a Szentszék számára. „A keresztények a világ számos részén nem rendelkeznek azzal a minimális vallásszabadsággal, amelyhez joguk van, és amely minden vallásnak joga, hogy tiszteletben tartsák hitük gyakorlását. (...) ez a keresztények helyzete a világban, hogy ellenségeskedéssel, ellenállással, üldöztetéssel találkoznak. Ezzel jár a Jézus nevében tett tanúságtétel” – fogalmazott Parolin bíboros.

Az államtitkár, felidézve Silvestrini alakját és a politika és az intézmények közötti hídszerepét, megjegyezte, hogy milyen párbeszéd lehetséges ma a politika és a Szentszék között. A bíboros kiemelte: „Szükség van rá, de ne felejtsék el, Ferenc pápa péteri szolgálata kezdetén hangsúlyozta, hogy az olasz politikával való kapcsolatok az Olasz Püspöki Konferencia kompetenciaterülete. Úgy gondolom azonban, hogy abban a sajátos helyzetben, amelyben élünk, nem kerülhetjük el a kapcsolatot a Szentszékkel. Az a fontos, hogy a Szentszék és az Olasz Püspöki Konferencia között legyen koordináció, együttműködés, oly módon, hogy ugyanazokat a szempontokat helyezzék előtérbe” – fogalmazott az újságíróknak Parolin bíboros.

A bíborosnak feltettek kérdést a Democrazia Cristiana, az olasz kereszténydemokrata párt megszűnésének 30. évfordulójával kapcsolatban is, amelyre ezekben a napokban emlékeznek: Talán hiányzik egy olyan politikai párt, amely a katolikusok követeléseinek hordozója lenne? „A múlt nem ismételhető meg – válaszolta Parolin bíboros. – Az egy olyan időszak volt, amelynek megvolt a maga nagyszerűsége, gyengeségei és korlátai is, de véget ért, és tudjuk, hogyan. A képviseleti formán túl az a fontos, hogy a katolikusok értékei – amelyek végül is humanista értékek – helyet kapjanak a mai politikában, és a valóságba is átültessék őket.” Az olyan értékeket, mint a „szolidaritás”, „szubszidiaritás”, amelyek egyben „alkotmányunk alapelvei” – szögezte le Parolin bíboros. Az olyan értékek, mint az élet vége – ez a téma az elmúlt napokban a Veneto tartományban elutasított törvényjavaslat miatt központi témává vált: „Ez a mi témánk. Az élet minden fázisában, dimenzióiban, megnyilvánulásaiban, a természetes kezdetétől fogva a természetes végéig” – hangsúlyozta Parolin bíboros.

Végül annak a reményének adott hangot, hogy támogatást kaphat az Afrikának szánt Mattei-terv, amelyről január 28-án és 29-én nemzetközi konferenciát tartanak az olasz szenátusban. „Afrikának nemzetközi együttműködésre van szüksége. Afrikának magának kell megoldania a problémáit – mutatott rá a vatikáni államtitkár. – Nem sikerülhet, ha nincs önzetlen segítség és együttműködés a nemzetközi közösség részéről.”

Az újságírók végül kifejezték jókívánságaikat Parolin bíborosnak 69. születésnapja alkalmából, amelyet január 17-én, szerdán ünnepelt.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír