Búcsút ünnepeltek a jubiláló gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet-líceumban

Az intézményt harminc évvel ezelőtt ajánlották a középkor egyik legismertebb és legkedveltebb női szentjének, Árpád-házi Szent Erzsébetnek az oltalmába, amikor Bálint Lajos érsek megáldotta az iskola alapkövét. A következő év szeptemberétől (1994) megindult a tanítás, előbb a község által felajánlott szükségtermekben, majd az újonnan épült, sziklára épített házban, amely – bár a diákság létszámának növekedése újabb épületet követelt meg, ahol jelenleg is folyik az oktatás, nevelés – mind a mai napig az iskola lelki otthona.

Tamás József püspök elmélkedésében elsősorban a fiatalokat, diákokat szólította meg. A fiatalság olyan, mint a természetben a tavasz, amikor minden kizöldül. Az ifjúság ékessége – olvashatjuk a Példabeszédek könyvében – az erő, az energia, amely sokszor még arra is képessé tesz, hogy kimozdítsa a világot a sarkából. Vajon mire használjunk vagy használják fiataljaink ezt a képességet? – hangzott el a kérdés. Napjaink viszontagságai közepette könnyedén megtörténhet, hogy adottságainkat nem kellő dolgokra használjuk, hanem rossz utakra tévedünk. De megvan a lehetőség, hogy a világunkat ne kimozdítsuk a maga sarkából, hanem kikerekítsük.

E tekintetben is méltó példakép számunkra Szent Erzsébet, akinek, bár rövid ideig élt közöttünk, mégis rendkívüli volt az élete, „a szeretet és az alázat királynője” volt. Már kora gyermekkorában a szegények megsegítésének szentelte életét, eltekintve mindattól, amit tőle, királylánytól elvártak volna. A nevéhez fűződő legendák, csodák (rózsacsoda, a leprás története) mind szolgáló szeretetének állítanak emléket. Az éhínség idején a fejedelmi raktárakat megnyitotta, betegeket gondozott, kórházat építtetett, nem törődve az ellene áskálódókkal, nem véletlenül lett a karitász védőszentje.

A jubileumi búcsún Berszán Lajos lelkiigazgató tekintett vissza a múltba, és kifejezte köszönetét a Szent Erzsébet nyomdokain járó számos embernek, akik segítették az iskolát.

Az ünnepségre nemcsak az elöljárók készültek nagy izgalommal, hanem az iskola egész közössége, színdarabbal, versekkel, énekekkel, hogy szebbé tegyék e napot. Emellett kézművesvásárt is rendeztek a jótékonyság jegyében.

Forrás: Romkat.ro

Szöveg: Baliga Erika-Mária, Bálint Róbert

Fotó: Ambrus István

Magyar Kurír