Erdő Péter birtokba vette új címtemplomát, a Szent Franciska-bazilikát Rómában

Szent II. János Pál pápa eredetileg a Kis Aventinus-dombon található Szent Balbina ókeresztény bazilikát jelölte ki Erdő Péter bíboros címtemplomául, ám az épületet rossz állapota miatt – hiszen a tetőgerendák is beszakadtak – be kellett zárni. Mivel belátható időn belül nem kerülhet sor a bazilika renoválására, így február végén a Bíborosi Kollégium dékánja, Giovanni Battista Re bíboros bejelentette, hogy Erdő Péter új bíborosi címtemplomot kapott. A fehérruhás olivetánus bencésekhez tartozó templom a tavaly elhunyt Angelo Sodano bíboros, korábbi államtitkár címtemploma volt.

Az ünnepélyes liturgia kezdetén Benedetto Toglia, a rend prokurátora köszöntötte a főpásztort, és örömét fejezte ki, hogy a címtemplomnak új tulajdonosa van a magyar bíboros személyében.

A zsúfolásig megtelt Szent Franciska-bazilikában jelen volt Angelo Bagnasco bíboros, az olasz püspöki konferencia és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) emeritus elnöke; Piero Marini érsek, nyugalmazott pápai szertartó, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának egykori elnöke; Giuseppe Sciacca érsek, továbbá számos püspök és apát. Együtt ünnepelt az egybegyűltekkel a kanadai John Dunlap, a Máltai Lovagrend nagymestere; Habsburg-Lotharingiai Eduárd szentszéki magyar nagykövet; Kovács Ádám Zoltán római magyar nagykövet és Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora. A szentmisén együtt ünnepelt Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök; Süllei László, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye általános helynöke és a főegyházmegye hivatalának munkatársai.

Erdő Péter bíboros olasz és magyar nyelvű szentbeszédében köszönetet mondott Ferenc pápának, hogy „ezt a gyönyörű templomot” jelölte ki számára címtemplomnak, amelyet Santa Maria Novának hívnak, de Santa Francesca Romana templomnak is nevezik. Mindez különösen is kapcsolódik Róma városához, amelynek Szent Franciska az egyik védőszentje.

A főpásztor felelevenítette, hogy húsz évvel ezelőtt, amikor Szent II. János Pál pápa meghívta, hogy legyen a bíborosi kollégium tagja, címtemplomának a Santa Balbinának szentelt ókeresztény bazilikát jelölte ki. Időközben azonban az épület állapota annyira leromlott, hogy liturgiát már nem lehet ott ünnepelni.

Erdő Péter bíboros a továbbiakban kiemelte: „A mai evangélium arra a kapcsolatra irányítja a figyelmünket, amely a tanítványokat Jézus Krisztushoz köti. Hűségesnek kell lennünk hozzá, mert a vele való kapcsolatunk szorosabb, mint bármilyen rokonság, és el kell viselnünk a szenvedést, sőt az igazi tanítványnak készen kell állnia arra, hogy életét adja Krisztusért. Máté evangéliumának soraiból már érezzük az üldözött tanítványok közösségének légkörét.

Erdő Péter bíboros Római Szent Franciska sírjánál

A 60-as évek vége óta a nyugati világban és az Egyházban is a figyelem középpontjában álló értékek egyike a reform. Az Egyházat ugyanis mindig meg kell reformálni, hogy közelebb kerüljön alapítójához, és jobban teljesítse küldetését a változó világban. Azokban az országokban, amelyek a kommunista rendszerben éltek, és naponta tapasztalták az Egyház üldöztetését vagy legalábbis elnyomását, a hűséget központi értéknek tekintették. Amikor tehát Szent II. János Pál az ajándékok cseréjéről beszélt, és arról, hogy Európának két tüdővel kell lélegeznie, nemcsak a kereszténység keleti és nyugati formáira gondolt, hanem azokra a tapasztalatokra is, amelyeket a keresztény közösségek Európa és a világ különböző részein éltek meg.

Ha Krisztusra tekintünk, az ő fényében látjuk meg tanítványai tapasztalatainak értékeit is, és az ő segítségével integrálódhatunk abba a közös küldetésbe, amelyre az egész világnak szüksége van.

Ehhez kérjük az erőt Krisztustól! Ebben támogasson minket a Boldogságos Szűz Mária és Római Szent Franciska közbenjárása!” – zárta szentbeszédét Erdő Péter bíboros.

Forrás: Zsuffa Tünde/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Csapó Viktória/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Magyar Kurír