Kisgyerekek szocializációját és tanulását segítik Marosszentgyörgyön és Csejden

Récsei Máriával, a marosszentgyörgyi és csejdi Hand in Hand nappali központ vezetőjével beszélgetett a gyerekekkel való munkáról, kihívásokról, a foglalkoztatóközpont tevékenységeinek sokszínűségéről Orbán Júlia. Az alábbiakban részleteket közlünk a nappali központról szóló beszámolóból.

„A homlokunk egy part. Keskeny sáv, amelyre kis csomagokat pakolunk le. Olyan batyukat, amelyeket a szemünkkel, fülünkkel és többi érzékszervünkkel észlelt információval töltünk meg. De nem elég csupán látni egy könyv betűit, hallani egy dal akkordjait, érezni egy gyógynövény illatát, tapintani az építőkocka dimbes-dombos felületét, mert e keskeny parton kevés csomag fér el. Át kell juttatni őket egy távoli, nagy szigetre. A partot a szigettől tó választja el, rajta csónak. Ezzel kell átevezni a túlsó partra, ahol lepakolhatjuk információs batyuinkat. Az evezés fáradtságos munka, de ha átérünk, csomagjaink kincsekké válnak, örökre mieink lesznek. A sziget rejtett és beláthatatlan. Csak mi juthatunk el oda, és kizárólag nekünk van hozzáférésünk kincseinkhez. Innen bármikor előhívhatjuk, használhatjuk őket” – idézte Récsei Mária azt a mesét, amelyet a gyerekeknek szokott elmondani, amikor a már megszerzett tudás begyakorlására igyekszik buzdítani őket.

„Elsődleges célunk a szocializáció: a családon belüli, kortárs, felnőtt-gyerek, pedagógus-gyerek kapcsolatok ápolása. Ehhez olyan életteret próbálunk teremteni, amelyben a gyerekek fejlődhetnek. Másodlagos célunk, hogy segítsünk a tanulás elmélyítésében – hangsúlyozta a Hand in Hand nappali központ vezetője. – Az elmélyítés a mi feladatunk, bár néha-néha a tanítást is be kell illesztenünk a tevékenységeinkbe.”

Édes a tanulás. Főleg, ha ilyen észrevétlenül, játékosan és szórakoztatóan történik. A vidám csapat és a kedves tanítónők csak tetézik a tudásszerzés élményét. A pedagógusok határozottak, szakmailag kitűnően felkészültek, képesek fegyelmet tartani, önfegyelemre nevelni, érzelmileg és fizikailag biztonságos környezetet teremteni, a gyerekek szemében mégis egyfajta játékmesterként, sőt második szülőként hatnak. Túl azon, hogy segítenek a házi feladatok megoldásában, ők azok, akikhez minden ok nélkül oda lehet szaladni egy ölelésre.

A Gyulafehérvári Caritas Marosszentgyörgyön és Csejden dolgozó pedagógus, pszichopedagógus, szociális munkás és pszichológus munkatársai délutánonként a Hand in Hand nappali központban foglalkoznak óvodás és kisiskolás korú gyerekekkel. Benkő Zsuzsanna, Dénes Anna, Dósa Hanna, Farkas Enikő, Hodor Délia, Orbán Erzsébet és Szász Kinga Krisztina tíz éve végzik itt munkájukat örömmel, hivatástudatból.

Legfőbb céljuk a szocializáció, a helyi gyerekek és családjaik közösségi létbe nevelése. De feladatuknak tekintik a gyerekek iskolába iktatását, a minél hosszabb ideig tartó tanulás szorgalmazását és az iskolaelhagyás megelőzését is. Tudatosan fölépített tevékenységeikből az alábbiak mentén szervezik meg délutánjaikat és a nyári, vakációs programokat.

A pedagógusok szeretettel fogadják a gyerekeket. Gondjuk van arra, hogy a kicsik lélekben is valóban megérkezzenek. Ezután tered engednek a szabad játéknak, amikor a gyerekek szaladgálhatnak, ugrókötelezhetnek, színezhetnek, focizhatnak, labdázhatnak, babázhatnak, építőkockázhatnak vagy bármilyen más játékot játszhatnak, hogy az örömteli és mozgásos tevékenységek révén felfrissülhessenek az iskolai órák után.

A szabad játékokat vezetett, közösségi játékok követik, amelyeknek nevelő és készségfejlesztő hatásuk van. Sok játék kitűnően fejleszti a logikát, a memóriát, a kézügyességet, a rendszerezési képességet, vagy éppen az összpontosítást segíti elő.

Ezt követően a gyerekek zenés, ritmusos, szolmizációs gyakorlatokat végeznek, idegen nyelvű dalszövegeket tanulnak, és már ismert dalokat gyakorolnak; többen ukulelén is játszanak, ők kísérik hangszereikkel az éneklőket. A daltanuláson túl a gyerekek az énekeket kiegészítő kézmozdulatokat, gesztusokat is elsajátítják. Románul, magyarul, angolul, spanyolul, görögül, héberül és különböző afrikai népek nyelvén tanulnak dalokat. A kóruspróbák kitűnően fejlesztik összpontosítási készségüket, összeszedetté, rendszerezetté teszik gondolkodásukat, és előkészítik őket a tanulásra.

Ezután következik a házi feladatok megoldása. A szakemberek igyekeznek önálló munkára nevelni a gyerekeket, de készségesen segítenek egyénileg is mindegyiküknek. Ha elakadást, lemaradást észlelnek, pótolják a hiányzó tananyagot, felzárkóztatják a gyerekeket. A tanítási folyamatban szorosan közreműködnek a kisiskolások pedagógusaival. Ha észreveszik, hogy olvashatatlan, kesze-kusza egy gyerek írása, rávezetik a helyes ceruzafogásra, és gyakoroltatják a szépírást. Ha koncentrációs problémák adódnak, egyéni foglalkozásban részesítik a gyereket, amíg fény nem derül a fókuszálási probléma okára, és megoldás nem születik.

Nem csupán a tanulásban, hanem az életre nevelésben is segítenek a gyerekeknek. Megtanítják például a társas viselkedési szabályokat. Emellett gyógy- és fűszernövényeket ültetnek, hogy megtapasztaltassák velük mindazon felelősségeket, amelyek egy kert gondozásával járnak, de a saját termés betakarításának örömét is. Előadásokat hallgatnak együtt az egészséges életmódról, a kéz- és fogmosás fontosságáról; sokat beszélgetnek egymás kölcsönös elfogadásáról, a sértegetés és bárminemű bántalmazás elkerüléséről. Nyáron szakmabemutatókon vesznek részt, táboroznak és kirándulnak.

Odafigyelnek a gyerekek egyéni készségeire, fejlesztve is azokat. Különösen a zenei tehetségek kiművelésére van lehetőség. A gyerekek adottságainak függvényében megfelelő szakemberekkel is összeköttetésbe tudják hozni őket.

A nagycsoportos programokkal párhuzamosan a szakemberek egyéni foglalkozásokban is részesítik a gyerekeket. Egyes alkalmak a tanulási nehézségek felszámolására szolgálnak, ugyanakkor üdítően is hatnak a gyerekekre, mert lehetővé teszik számukra, hogy rövid időre kiszakadjanak a délutáni rutinból.

Más foglalkozások az érzelmi intelligencia fejlesztésére szolgálnak. „Alkalomról alkalomra, egyenként tanítjuk meg az egyéni foglalkozásra érkező gyereknek az érzelmeket. Ilyenkor egyik pszichológus munkatársunk beszélget el, foglalkozik játékosan a kisgyerekkel. Vannak olyan egyéni tevékenységek is, amelyeket a szociális munkás kollégánk végez. Ilyenkor többnyire a higiéniáról, a különböző magatartáshelyzetekről és a mindennapi kommunikációról esik szó. A szakember az egyéni viselkedés, a gyerektársakhoz való viszonyulás, a különböző szerepek megélésének témáit dolgozza fel a gyerekkel, rendkívül játékosan” – ismertette Mária.

A gyerekek mellett a szakemberek a szülőkkel, a gyerekek tágabb környezetével is ápolják a kapcsolatokat. Higiéniai, egészségügyi, gyereknevelési tanácsokkal látják el őket, segítenek a család napirendjének kialakításában, az idő beosztásában, a világháló óriási adathalmazának biztonságos böngészésében, célravezető megszűrésében. Útmutatást nyújtanak a mindennapi élet jobb és egészségesebb vezetéséhez.

Az elmúlt tíz évben több óvodás korú és közel ötszáz kisiskolás gyerekkel, valamint családjaikkal foglalkoztak a szakemberek a két településen. Az első években számtalan kihívással küszködtek, amelyeknek egy része bizonyos mértékben ma is végigkíséri munkájukat. De a családokkal kialakított bizalmi kapcsolat jó alapul szolgált a későbbi eredményekhez. Mára már nagyobb számban sikerül a gyerekeket óvodába és iskolába szoktatni, tanulmányi eredményeiket fellendíteni, tehetségeiket gondozni és több osztály elvégzésére sarkallni. Sok gyerek városi középiskolába is bejut már, és olyan is van, aki ösztöndíjas.

„...változást észlelünk a kommunikációban, magatartásban, felelősségvállalásban is. Az iskolai teljesítményeket illetően is jelentősek az eredmények, hiszen összességében jó képességű gyerekekről van szó. Azt is jó látni, hogy amikor kiszállásra megyünk, milyen könnyedén kötnek barátságokat teljesen idegen gyerekekkel, és milyen jól követik a közösségi szabályokat. Az önfegyelem terén is fejlődést látok. Az iskolába való belépés egy nehéz szakasz. Van, amikor az óvoda hiánya okozza ezt, hiszen vannak családok, amelyek esetében rendszertelen az óvodalátogatás. Az elmúlt tíz évben körülbelül 95 százalékban sikerült elérnünk, hogy a belépés megtörténjen. Ezt segítik elő a nyári tevékenységeink, az óvodás korú gyerekekkel való foglalkozásaink, amelyeket csoportosan és egyéniben egyaránt nyújtunk. A központjainkat látogató gyerekek hosszabb ideig bent maradnak az oktatási rendszerben, ugyanakkor a pedagógusok is azt jelzik vissza: sokkal felkészültebben vesznek részt a tanórákon. Közös munkát végzünk a tanítókkal, és örülünk, hogy megvan a termőföld, a partocska, ahonnan tovább lehet vinni az információt a tudás szigetére” – zárta gondolatait Mária.

A Hand in Hand nappali foglalkoztatóközpontjainak tevékenységeit a Marosszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal támogatja.

Forrás és fotó: Gyulafehérvári Caritas; romkat.ro

Magyar Kurír