Tanítsuk meg a szenvedőket imádkozni – Betegek zarándoklata Csíksomlyón

Szent II. János Pál pápa 1992-ben kiadott rendelete alapján a lourdes-i Szűzanya első jelenésének évfordulóján a betegek világnapját ünnepli a katolikus egyház, hogy „Isten népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elő a szenvedés megértését”.

György Alfréd prédikációjában Ferenc pápa betegek világnapjára írt üzenetét idézte: „társadalmunk legnagyobb betegsége az elmagányosodás”. A kamilliánus szerzetes arra biztatta a híveket, ne várják meg, hogy megbetegedjen a lelkük, elmagányosodjanak, legyenek társai egymásnak, hiszen Mária erre hív mindenkit.

Fogjuk meg egymás kezét, és vigyük el egymást Máriához. Nem egyedül kell hozzá menni, hanem együtt! – jegyezte meg az ünnep szónoka, aki az alábbi kérdésekre is kereste a választ: Van-e bátorságunk megnyitni szívünket egymás előtt? Fel tudjuk-e ismerni a mellettünk lévő kirekesztettet? Bízunk-e a Szűzanya szeretetében? Mária szemével nézve életünket meggyógyultunk-e már?

„Ezt mondja ma neked is az Úr: tanítsd meg a szenvedő embert imádkozni! Nem beletörődni, belefásulni! Lehet ma az imádságunk: »Mária, taníts meg minket imádkozni!«” – mondta a kammilliánus szerzetes, majd arra is bátorította a szentmisén jelen lévőket, döntéseiket beszéljék meg a Szűzanyával, életüket kössék a Szűzanya életének eseményeihez, és merjenek kérni tőle. Hangsúlyozta: a lelki gyógyulás fontosabb, mint a testi.

A szentmise után a lelkipásztorok kiszolgáltatták a betegek szentségét.

Timár Sándor Asztrik ferences szerzetes, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója a zarándoklat kapcsán elmondta: „2008-ban voltam először Lourdes-ban, és ott láttam, hogy sok beteg megy a jelenés helyére, a barlanghoz, illetve sokakat hordágyakon is visznek, keresik a gyógyulást és az enyhülést. Úgy gondoltam, jó lenne Csíksomlyón is megvalósítani ezt a zarándoklatot.

Idén is nagyon sokan érkeztek ide Csíksomlyóra, hogy testileg-lelkileg gyógyulást találjanak. Ahogyan a prédikációban is elhangzott: fontos, hogy elsősorban ne testi gyógyulást kérjünk a Jóistentől, a Szűzanyától, hanem lelki gyógyulást, és hogyha a lelkünk meggyógyul, akkor igazából kevésbé számít, hogy testileg egészségesek vagyunk-e, a lelkünk legyen az. Hogyha ez a zarándoklat elérte a célját, akkor nem volt hiábavaló.”

Forrás: Ferences Sajtószolgálat/Romkat.ro

Fotók: Erdélyi Ferencesek

Magyar Kurír