Tóth Tamás, az MKPK titkára tartott előadást a szabadkai hitismereti napon

Szabó-Hangya Teréz, a Keresztény Értelmiségi Kör elnökségi tagja köszöntötte a jelenlevőket.

Az előadó Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, egyetemi tanár volt. A 2021-ben megjelent Hungaria Rómából – Tanulmányok az új- és jelenkori magyar egyháztörténelemből című könyvét mutatták be a vajdasági közönségnek. A tanulmánykötet a tizenöt éves háború idejétől napjainkig kronológiai sorrendben vatikáni szemszögből részletezi a magyarországi történéseket és egy-egy világi vagy egyházi személy tevékenységét.

A könyvbemutató moderátora Orcsik Károly adorjáni plébános volt, aki kérdéseivel segített a könyv tartalmának elmélyítésében. Az egyháztörténész szerző kiemelte, hogy a könyv számos részlete kötődik Bácskához. Szó esett a Kalocsai Egyházmegyéről, a kalocsai székesegyház védőszentjéről, az 1763-as kalocsai zsinatról, Patacsics Gáborról és Patacsics Ádámról, a Tanácsköztársaság időszakáról és az isonzói csatáról is. A jelenlévők számára különösen érdekes az a fejezet, amely a Bácsi Apostoli Kormányzóságról, az 1944-es mártír papokról szól. Tóth Tamás olyan fontosnak tartotta a kiadványnak a második világháború időszakát feldolgozó részét, hogy olasz nyelven is megjelentették egy másik kötetben.

Ezt követően Katolikus újjászületés a Bácskában (1733–1784) címmel egy tartalmas előadást is meghallgathattak a résztvevők. Tóth Tamás bemutatta a török utáni időszakot a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye területén. A ma három ország területén fekvő egyházmegyében abban az időben igazi  felvirágzást élhettek meg. A betelepedő emberek „a semmibe” jöttek, nagyon rosszak voltak a körülmények, de itt akartak élni, építkezni. Az előadó ismertette Patacsics Gábor és másodunokaöccse, Patacsics Ádám kalocsai érsekek életének részleteit és építő tevékenységüket, beszélt az akkori püspökökről, bemutatta a római Collegium Germanicumot, ahol nagyon sok püspök és érsek tanult a 18. században. Tóth Tamás számos vetített képpel színesítette előadását és statisztikai adatokkal érzékeltette az akkori felvirágzást. A katolikus lakosság száma 1785–86-ra megtízszereződött.

Az ebédet követően a hitismereti nap szentmisével zárult a szabadkai Szent Teréz-székesegyházban.

Forrás és fotó: Keresztény Értelmiségi Kör

Magyar Kurír