Úton a Karitász orvosmisszójával Kárpátalján – Szívhez szóló találkozások a ráti gyermekotthonban

„Ha gondoljátok, gyertek be” – fogadja a vendégeket a hétéves Járik, a sárga ház lakója a ráti Szent Mihály Gyermekotthon rehabilitációs központjának ajtajában. Itt folynak két napon át az orvoscsoport vizsgálatai, szűrései.

Negyedik alkalommal tartózkodik a Katolikus Karitász orvosmissziója a családtípusú gyermekotthonban, hogy szűrővizsgálatokat végezzenek mind az otthon lakói, mind a Ráton és a környéken élők körében.

A magyar delegációt Spányi Antal, a Katolikus Karitász püspök elnöke és Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója kíséri. Az orvoscsoportot a misszió elindítója, Vojcek László professzor vezeti.

Kárpátalján, Délvidéken és Erdély bizonyos részein a magyarság körében végeznek magyar orvosok rendszeres prevenciós vizsgálatokat a Karitász szervezésében. Az önkéntes alapon működő misszió 2017 óta, havi gyakorisággal látogat el a leginkább hátrányos helyzetű településekre.

A nyolc fővel indult csoport mára nyolcvan főre bővült. Az egykor medikusként kezdett önkéntesek orvosként folytatják ezt a szolgálatot. De minden úton vannak új csatlakozók, ezúttal is két fővel gazdagodott a csapat.

Az orvosok évente tizennyolc-húsz alkalommal végigjárják Kárpátalját. A Katolikus Karitász önerőből kezdte szervezni ezt a missziót, fenntartásához ma támogatást kap magyar kormánytól – ad tájékoztatást Écsy Gábor.

Ezúttal fogászati, szemészeti, ortopédiai, nőgyógyászati vizsgálatot és EKG-, vércukorszint- és vérnyomás-ellenőrzést végeznek. Száznyolcvan fő jelentkezett a szűrésre, gyerekek és felnőttek vegyesen.

A délelőtti vizsgálatra érkezők Spányi Antal püspökkel is találkozhattak. A Katolikus Karitász püspök elnöke megerősödött abban, mennyire fontos a Karitász missziója: „Látjuk, hogy az embereket nagyon megviseli a háborús helyzet, óriási szükség van a támogatásra, hiszen a háború az élet részévé vált.

Szeretnénk, ha mindazok, akik találkoznak az orvosmisszióval, éreznék, nincsenek magukra hagyva, van segítség, gyógyír a nyomorúságban, bajban, betegségben.”

Találkozások háza nevet viseli a ráti Szent Mihály Gyermekotthon központi épülete. Ma valóban a találkozások háza, az orvosmisszió látogatása alkalom arra, hogy fehér asztal mellett egymás társaságából, az átélt nehézségek megosztásából erőt merítsenek.

A házigazda az otthon vezetője, Bíró Péter és édesanyja, Mária; Majnek Antal püspök, aki nyugalomba vonulása óta Ráton él; Veteócki Melinda, a rehabilitációs központ vezetője, valamint Vida László első beosztott konzul Ungvárról.

A házigazdák egyre nehezedő életről számoltak be.

Állandósult az utakon folyó katonai ellenőrzés, ma már semmi nem ad mentességet a katonai szolgálat alól.

Üzletággá vált a behívottak kimentése, de ezért olyan összeget kérnek, amelyről a rehabilitációs központ vezetője, Veteócki Melinda azt mondja, életében nem látott annyi pénzt. Akit az utcán elkapnak, mennie kell. Így a férfiak még jobban rejtőzködnek. Késő este, kora reggel, kertek alatt bújva közlekednek, ha a munka miatt feltétlenül szükséges. És közben ott a félelem, mert az ellenőrzést végző katonák is kijárnak a határba.

„Szabadon levegőt sem tudunk menni; felőrli az embert az állandó készenlét”

– mondja Mária, akinek katonaköteles fia azért tért vissza Rátra, hogy az otthon vezetését felvállalja.

A háború megtizedeli a férfilakosságot, a fiatalok jelentős mértékben hiányoznak, tizenkilenc évesen nagy részük el akar menni Ukrajnából. Minél jobban elhúzódik a háború, annál kisebb az esélye, hogy visszajönnek. Belátható időn belül nem várnak javulást – mondják egybehangzóan.

A vendégek ismerkedő körútja a 2020-ban elkészült kápolnában folytatódik. „E nélkül a lelki segítség nélkül képtelenek lennénk folytatni” – mondja Mária. Az oltárkép, Erfan Ferenc ungvári festőművész munkája különleges érték a helyiek számára. A festő a Szent Mihály Gyermekotthon lakóit örökítette meg: Molnár Miklós SJ, az alapításkori ráti plébános kezében az Oltáriszentség, mögötte áll az otthon védőszentje, Néri Szent Fülöp, mellette Majnek Antal püspök, az otthon létrejöttének kezdeményezője. A másik oldalon az első gyermeklakók karéjában Bíró Árpád, Mária férje, az otthon 2020-ban elhunyt vezetője.

Az otthon megálmodói tudják, munkájuk akkor lesz sikeres, ha kenyérkereső munkát is tudnak adni a nevelt gyerekek kezébe. Szép gyerekkor, az egészség helyreállítása, jó szakma – ez a hármas lehet garancia, hogy megállják a neveltek helyüket a világban.

Ezért fogtak szakiskola építésébe, melyhez egy negyven férőhelyes kollégium is tarozik majd. „Bár lassabban haladtunk, mint szeretnénk, de már sok minden elkészült; az épület több mint szerkezetkész. Decemberben látogatást tett itt a magyar kormány delegációja, és ígéretet kaptunk a befejezés támogatására” – mondja Mária.

Még képlékeny, hogy pontosan milyen szakmákat tanítanak majd. Ami biztos, hogy az asztalosműhely teljes berendezése megvan. Tervezik a lovasterapeuta-képzést, mert ahhoz is megvannak az adottságok. Szóba került az autószerelés, a szociális munka.

A piros házban Szilvia és Árpád fogadja a vendégeket. Ragaszkodnak hozzá, hogy a nappaliban leüljünk. Sütemény kerül az asztalra; szíves a kínálás. „Vegyenek bátra, nagyon finom, miközben készült, a felét befaltuk” – biztat Adri, aki kétéves kora óta nevelkedik Ráton, ma pedig már óvodapedagógusnak tanul.

Szilviáék két saját gyermekük fellé fogadtak be 2008-ban hét gyermeket. Felnőttek, ma már csak Angi, Adri és Gábor él a nevelőszüleikkel. „Mindenki külföldön dolgozik. Jönnének haza, de most nem lehet. Az internetnek köszönhetően azonban napi kapcsolatban vagyunk” – mondja Szilvia.

Amikor búcsúzunk, nem azt kérdezik, mit hozunk, hanem mikor jövünk.

A Találkozások Háza és a Szent Mihály Gyermekotthon lakói ezekből az éltető találkozásokból merítik az erőt emberpróbáló szolgálatukban.

Fotó: Merényi Zita

Trauttwein Éva/Magyar Kurír