A hangszerek királynője a tamási Nagyboldogasszony-templomban

Kultúra – 2024. február 25., vasárnap | 18:51

Felföldi László pécsi megyéspüspök január 31-én megáldotta a felújított tamási templomot és annak orgonáját. Kovács Szilárd Ferenc, a pécsi székesegyház orgonaművész-zeneigazgatója az alábbiakban közölt írása az esemény lelki és kulturális gazdagodásának zenei aspektusaira, azon belül a templom új orgonájára fókuszál.

A tamási Nagyboldogasszony-templom tízregiszteres (egy kombinált regiszterrel, azaz kilenc önálló és egymással keverhető hangszínt tartalmazó) régi-új orgonáját a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra (a továbbiakban: POM) tervezte és építette meg. Fontos megjegyezni, hogy a hangszer megújulásának anyagi forrása teljes egészében egy nagylelkű tamási adományozónak, Lakatos Benjáminnak köszönhető.

A munkálatok külön érdekessége, hogy a POM nem egy, hanem két hangszert készített el, amelyek tulajdonképpen ikertestvérek. A tamási orgona „párja”, amely a tamási hangszerrel párhuzamosan épült meg a POM műhelyében, a veszprémi érseki palota dísztermében kapott helyet.

Mivel nincs két egyforma helyszín és akusztikus tér, a két orgona is mutat kisebb-nagyobb eltéréseket. A nyelvjáték Tamásiban markánsabb, illetve itt a szélnyomás (amely az orgona hangjának vivőerejéért is felel) is magasabb. De ezzel együtt azt lehet mondani, olyan erős a hasonlóság a két hangszer között a hangzás tekintetében, hogy jelen virtuális albumban a tamási orgona mellett a Veszprémi Érseki Palota orgonájáról is képet kaphat az olvasó.

A hangszer diszpozíciója:
Manuál | Basszus (C-h⁰); diszkant (c¹-g³)
1. Coppel 8’
2. Principal 4’
3. Flauta 4’
4. Nasat 2 2/3’
5. Waldflöte 2’
6. Tertia 1 3/5’
7. Mixtura II – III
8. Regal 8‘

Pedál:
9. Subbass 16’
10. Gedecktbass 8‘ (kombinált a Subbass 16' regiszterrel)

Az orgona úgynevezett basszus-diszkant osztással épült meg, ami azt jelenti, hogy egy manuállal és pedállal rendelkezik, de bizonyos művek esetében (az albumon például Bach adventi korálfeldolgozása ilyen) a kétmanuálos hangszer illúzióját lehet kelteni egy klaviatúrát használva.

Kovács Szilárd Ferenc orgonaművész azzal a céllal álmodta meg a most megalkotott zenei gyűjteményt, hogy ha egy ilyen kincse van a Pécsi Egyházmegyének, az közel s távol legyen a köztudatban, hiszen egyáltalán nem tipikus, hogy egy barokk (nem neobarokk) orgona kerül ma egy templomba.

A POM pedig nem véletlenül választotta ezt az utat: a barokk templomban eredetileg is stílusban passzoló hangszer állt, melynek szekrényét még meg lehetett menteni, így abba most egy korhű, de teljesen új orgonabelső került. A cég intonációs tapasztalatának köszönhető, hogy csupán tíz regiszter (ez kifejezetten kis méret orgonák esetében) is képes betölteni a templomteret, természetes és szép hangzást adva.

Az orgonaművész-zeneigazgató 2023 decemberében adott hangversenyt az új orgonán, és akkor határozta el, hogy majd a templomot megáldó ünnepi szentmisét követően, még aznap éjjel rögzít egy albumot a hangszeren. Külön köszönet illeti Csibi Imre plébánost, aki támogatta a gondolatot, és rendelkezésre bocsátotta a templomot és annak hangszerét.

Mielőtt a hangok „beszélnének”, következzenek Kovács Szilárd Ferenc gondolatai a műsor koncepciójáról: „Az orgona zenei tekintetben tulajdonképpen minden templom szíve, amely természeténél fogva energiát ad, összehangol, és avatott kezekben inspirálja a híveket a közös éneklésre. A tamási közösség új orgonája most valós lehetőséget nyújt egy zenei időutazásra. Ez alkalommal a 17. és 18. századi repertoárból válogattam, mert ez illik a helyhez és az orgonához. A célom az volt, hogy minél jobban bemutassam a hangszerben rejlő lehetőségeket, miközben fontosnak tartottam, hogy ez ne öncélúan történjen meg, hanem a programnak legyen egy erőteljes lelki, a vallásos hit megéléséhez köthető tartalma és íve.

A műsor két részre bontható, mindkét egység egy rövid orgonaszignállal kezdődik (Susato és Purcell művei). A blokkok magja egy-egy korál feldolgozása. 

Az albumhoz főpásztorunkat, Felföldi László püspök atyát hívtam segítségül, akinek van egy különleges karizmája: prédikációiban közvetlen módon képes megszólítani a hívek széles rétegeit, miközben aktualizálja az adott bibliai textusok, tanítások üzenetét. Sokszor egy-egy tematikusan kiválasztott verssel zárja gondolatait, ezzel a művészet erejét is bevonja a pasztorációs eszköztárba – nem is akárhogyan: az általa választott vallásos verseket autentikusan interpretálja, tulajdonképpen így ezek a költemények is új fényt kapnak. Ez adta az ötletet, hogy a két korálalapú orgonamű előtt, azok befogadását segítve, a hit mélyebb régióit megnyitva püspök atya elimádkozhatná (szándékosan nem úgy írom, felolvashatná, ez több annál) az orgonaműveket ihlető irodalmi alkotásokat. Püspök úr igent mondott, amelyet itt is hálásan köszönök neki. Így az album két korálkompozíciója előtt hallhatják Felföldi László püspök előadásában a témákat adó verseket. 

Könnyebben emészthető zeneműveket is választottam, így került Johann Sebastian Bach d-moll Toccata és fúgája (közé beékeltem egy saját lassú tételt barokk stílusban,a toccata témájából kiindulva) is a válogatásba. Farkas Ferenc Régi magyar táncok című zongoraművét most orgonán játszom, ez a darab különösen is alkalmas a tamási orgona gazdag hangzásvilágának bemutatására” – adott betekintést az orgonaművész a rögzített zenemű üzenetébe.

Az album programja:

1. Tielman SUSATO: La Morisque* (1551)
2. Milánói Szent Ambrus: Népek megváltó Istene (régi fordítások alapján; forrás: Éneklő Egyház)
3. Johann Sebastian BACH: Nun komm, der Heiden Heiland, BWV 659
4. Johann Sebastian BACH: d-moll Toccata, adagio** és fúga, BWV 565
5. Henry PURCELL: Allegro
6. Michael FRANCK: Csak halandó, elmulandó az ember élete (műfordítás: PETRŐCZI Kata Szidónia; forrás: Evangélikus Énekeskönyv)
7. Georg BÖHM: Partita az „Ach wie nichtig, ach wie flüchtig” korál dallamára
8. FARKAS Ferenc: Régi magyar táncok* (1948)

*: Kovács Szilárd Ferenc átirata
**: Kovács Szilárd Ferenc kiegészítése

A verseket [2, 6] előadja: Felföldi László pécsi megyéspüspök
Orgonál [1, 3–5, 7–8]: Kovács Szilárd Ferenc, a pécsi bazilika orgonistája

A hangfelvétel 2024. január 31-én, a templom- és orgonaszentelési szentmisét követően készült. 

A tamási templom orgonáján rögzített zenei album – benne a Felföldi László pécsi megyéspüspök előadásában hallható versekkel –, melyben a dialógus a költészet és a zene nyelvén valósult meg, elérhető a YouTube-on.

Tartalmas zenehallgatást kívánunk!

Szöveg: Kovács Szilárd Ferenc

Fotó: Pécsi Egyházmegye; Tamási Katolikus Közösség Facebook-oldala; Kovács Szilárd Ferenc

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria