A „próbapápától” a megindító gesztusokig – Ferenc pápa tavalyi látogatására emlékeztek Szentendrén

Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára, a pápalátogatás általános koordinátora, a díszkötet felelős szerkesztője; Zalányi-Zolnay Eszter, az MKPK Titkárságának protokolliroda-vezetője, valamint Sebő Balázs, az MKPK Titkársága sajtóosztályának vezetője  vett részt  a kerekasztal-beszélgetésben. Kuzmányi István, a kötetet kiadó Magyar Kurír igazgató-főszerkesztője mint moderátor köszöntötte Blanckenstein Györgyöt, a szentendrei Keresztelő Szent János-templom plébánosát és Bécser Róbert ferences szerzetest, a szentendrei Ferences Gimnázium igazgatóját is.

Két és fél hét híján egy éve, hogy Ferenc pápa gépe földet ért Ferihegyen. Elsőként azokat az eseményeket, érzéseket idézték fel a beszélgetőtársak, melyeket a Szentatya látogatásának idején éltek át.

Tóth Tamás megosztotta, hogyan fixálódott Ferenc pápa magyarországi látogatása, melyről elsőként az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus végén esett szó, de csak 2023 február közepén vált biztossá, így mindössze két hónap alatt kellett megszervezni. Kiemelte, hogy sok ember szolgálata, munkája, alázata van a háromnapos apostoli út létrejöttében, melynek során a kenyérszaporítás csodájához hasonlóan tapasztalhatták meg az isteni gondviselést.

Zalányi-Zolnay Eszter éppen próbaidejét töltötte az MKPK Titkársága protokollosztálya vezetőjeként, amikor a Szentatya látogatása körüli feladatokkal szembesült. Mivel a Külügyminisztérium protokollosztályáról érkezett a püspöki konferenciához, volt gyakorlata az államfők fogadásának terén, ami általában egyéves előkészítést igényel. Felidézte, hogy a rendkívül sűrű két hónap alatt éjjel is jöttek-mentek a levelek. Tapasztalatához Tóth Tamás nem kis derültséget keltve hozzátette: „Munkahelybarát családoknak köszönhetünk mindent.”

Sebő Balázs szerint a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a Vatikán, a magyar egyház és az állam érdekeit, kívánalmait is össze kellett hangolni. Ráadásul a Szentatyának szigorú protokollja van, de a kormánynak is szigorú kódexet kell követnie egy államfő vagy kormányfő látogatásakor, és ezek nem mindig egyeztek.

A programok megszervezésével kapcsolatban Tóth Tamás ismertette a Szentatya látogatását megelőző folyamatot, amely fontossága miatt a díszkötetben is helyet kapott. A 2021 szeptemberében elhangzó ígéret, miszerint Ferenc pápa visszatér Magyarországra, gondolat szintjén maradt egészen addig, amíg 2022 novemberében egy néhány tagú vatikáni delegáció meg nem érkezett az apostoli nunciatúrára, hogy a pápalátogatást előkészítse. A delegációt Erdő Péter bíboros, prímás, Veres András, az MKPK elnöke, Tóth Tamás és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fogadta. Ekkor körvonalazódott az április végi dátum, és hogy háromnapos lesz a 2021-es rövid látogatás kiterjesztéseként megfogalmazott apostoli út. Ekkor már tudni lehetett, hogy Ferenc pápa korára és egészségi állapotára tekintettel Budapest lesz a tervezett országlátogatás helyszíne. Tóth Tamás elmondta, fontosnak tartották, hogy országszerte mindenhonnan és a határon túlról, a Partiumból, Erdélyből, Bánátból, a Vajdaságból, a Felvidékről, sőt Kárpátaljáról is érkezzenek hívek. Februárban már kész tervvel érkezett egy, a novemberihez képest kibővített delegáció, akikkel bejárták a helyszíneket, a Szentszék végső jóváhagyásáról pedig február 27-én értesültek, ekkor hozták nyilvánosságra az eseményt.

A két hónap alatt a protokoll terén, mely kitér minden részletre, arra is, hogy a konvojban milyen sorrendben haladnak az autók, kik hogyan sorakoznak fel a Szentatya fogadásánál a reptéren, a Sándor-palotánál, a főméltóságok hogyan foglalnak helyet a Kossuth téren, nem adódtak különösebb nehézségek, hiszen a szabályokat a vatikáni és a magyar fél tiszteletben tartotta – mondta Zalányi-Zolnay Eszter.

A sajtó területén annál több „forró pont” adódott, hiszen a helyszíneknek szűkös, sőt a biztonsági előírások miatt egyre szűkösebb lett a kapacitása – vette át a szót Sebő Balázs. – A Szentatyát eleve 80 nemzetközi újságíró kísérte, a magyar sajtó részéről pedig 500-600 újságíró jelezte részvételi szándékát, a helyszínekre azonban csak 50 sajtómunkatársat engedhettek be. A magyar, olasz, angol, német nyelvű fordításokat a különböző eseményeken mindig máshogy kellett megoldaniuk, volt szinkrontolmácsolás, feliratozás, de előfordult olyan is, hogy olasz nyelven, majd magyarul hangzott el Ferenc pápa üzenete.

Tóth Tamás a sajtó hatalmas érdeklődésével kapcsolatban elmondta, hogy olyan orgánumok is jelentkeztek, melyektől nem várták volna. Igyekeztek úgy beosztani a munkatársakat, hogy valamilyen eseményen mindenki részt tudjon venni az egyre szűkülő kapacitás ellenére. Az Arénába például 15 ezren férnek be, de mivel a Szentatya körbe akart menni a kis golfkocsival, már csak 11 ezer embert lehetett beengedni a rendezvényre. A Szent István-bazilikába is csak ezer embert engedhettek be, pedig egy éjféli misén ennél jóval többen is részt vehetnek, csak akkor nem kell mindenkinek ülőhelyet biztosítani az órákkal korábbi érkezés miatt igen hosszú eseményre.

A püspöki konferencia titkára felidézte azt is, hogy a Szentatya már akkor eltért a tervezettől, mikor a repülőtéren fogadták őt. A bejárásokon sokszor elpróbálták az események lebonyolítását,

még „próbapápa” is volt, megnézték, hogy a kerekesszék hogyan gurul jól a piros szőnyegen.

Ehhez képest Ferenc pápa az első napot végig állva teljesítette, már a repülőtéren gyalog, botra támaszkodva ment oda mindenkihez, ami hatalmas gesztus volt a részéről úgy is mint 86 éves ember, és úgy is mint Krisztus helytartója. Ez a tanúságtétel értékű gesztusa még a nem hívő szervezőket is mélyen megérintette.

Zalányi-Zolnay Eszter elmondta, hogy a Szentatya az egyik különösen védett személy, de erről nem mindig szeret tudomást venni. A Szent István-bazilikából kijőve például nem szállt be azonnal az autóba, hanem a tömeg közé ment. A gépkocsiját vezető fiatal férfi egy beszélgetés során elmondta a protokollszakértőnek, az egyik fő kívánalom az volt vele szemben, hogy hihetetlen sebességgel tudjon tolatni, hogy az ehhez hasonló helyzetekben is helyt álljon.

Sebő Balázs a Papp László Sportarénában történt módosításról számolt be. Az előzetes tervek szerint, miután a golfkocsival körbement Ferenc pápa, fel kellett volna kanyarodniuk a színpadra, de mivel

a Szentatya meglátta, hogy az első sorban kerekesszékes fiatalok vannak, odament hozzájuk, egyesével beszélgetett velük.

Emiatt a fotósok a színpadon szinte verekedtek azért, hogy ezeket a bensőséges pillanatokat lencsevégre kaphassák.

A pápalátogatás személyes megéléséről is szó esett. Tóth Tamás kiemelte, mennyire hálás a lebonyolításban közreműködőknek, mert segítségükkel méltó módon adhatta át gazdag, sok embert megszólító üzenetét a Szentatya, melyet érdemes újra és újra átelmélkedni akár lelkigyakorlat keretében is. Üzenete azonban nemcsak a szavak szintjén nyilvánult meg, hanem cselekedeteiben is, ezeket jó visszanézni a díszkötet fotói vagy a QR-kódok mögött rejlő videók által. Tóth Tamás kiemelte,

világpolitikai jelentőségű, hogy Ferenc pápa ugyanabba az országba többször ellátogatott, hiszen a magyarokkal a csíksomlyói szentmisét is beleszámítva háromszor találkozott.

Kuzmányi István hozzátette, Ferenc pápa pontosan emlékszik erre a szentmisére, hiszen amikor 2021-ben a sajtódelegáció tagjaként elkísérhette az Eucharisztikus Kongresszusra, a Szentatya azt mondta neki: „Erdély csodaszép, ott ünnepeltük veletek, magyarokkal a szentmisét.”

Sebő Balázs számára fontos volt, hogy olyan sajtóorgánumok is foglalkoztak a keresztény közösséggel ezekben a napokban, melyek máskülönben nem szoktak. Ráadásul a Katolikus Egyház pozitív hangvételű hírekkel került be szinte az összes magyar orgánumba. Volt, aki a gödi iskolában készített pápai trónról számolt be, más a Fecske Orsolya-féle miseruhákról vagy a kovászos kenyérről, mellyel a reptéren fogadták a Szentatyát.

A legkedvesebb pillanatokról is kérdezte Kuzmányi István a kerekasztal-beszélgetés résztvevőit. Jó volt újra felidézni, milyen volt az érkezése, milyen volt, amikor az Arénában a fiatalokkal háromszor kiáltották együtt: „Isten mindent megbocsát”, vagy amikor a Vakok Intézetéből a Rózsák tere felé menet kiszállt az autóból, mert látta, hogy a helyi plébánia hívei imádkoznak, énekelnek, és egyesével megáldotta a fiataljaikat. Sebő Balázs azt is elmondta, hogy a vatikáni delegáció magas rangú diplomatái azt kérték tőle, vigye el őket egy „rendes magyar étterembe”, ahol végül egészen szürreális élmény volt velük egyszerű magyar, zsíros ételeket fogyasztani, közben a hortobágyi húsos palacsintáról, a pirospaprikáról és a pálinkáról beszélgetni. Vatikáni részről nagyon elégedettek voltak a pápalátogatás lebonyolításával, a Szentatya többeket ki is tüntetett, többek között Sebő Balázst és Zalányi-Zolnay Esztert is.

A díszkötet kiadásával kapcsolatban Tóth Tamás elmondta, a bíboros, az érsek és püspök atyák fontosnak tartották, hogy a pápalátogatás üzeneteit a későbbiekben is újra lehessen olvasni, így élővé tudjon válni a kegyelme. Az eseményhez méltó kötet kiadása mellett nemzeti zarándoklatot szerveznek az apostoli látogatás első évfordulója alkalmából április 23. és 25. között a Vatikánba. Ennek során a lateráni bazilikában, a Szent Pál-bazilikában és a Szent Péter-bazilikában is mutatnak be szentmisét, 25-én reggel 9 órakor pedig a Szentatya fogadja a zarándokokat.

A díszkötetet kedvezményesen meg lehetett vásárolni a gimnázium előterében, ahol a pápalátogatásról készült fotókat is kiállították – a vándorkiállítás vasárnap estig tekinthető meg az iskola aulájában. A könyvbemutató után Kuzmányi István olyan  pannonhalmi rosé bort kínált körbe, amilyet Ferenc pápa is fogyasztott.

Fotó: Merényi Zita

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír