Az egyházművészet ünnepe a béke jegyében – Megnyitották az idei Ars Sacra Fesztivált

Kultúra – 2023. szeptember 15., péntek | 21:18

A korábbi években kialakult hagyományokhoz híven idén is Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében vette kezdetét az – immár tizenhetedik – Ars Sacra Fesztivál, az egyházművészet kilencnapos ünnepe szeptember 15-én, ezúttal a „Keresd a békét!” (Zsolt 34,15) mottóval.

A számos műfajt felvonultató és a határainkon túlra is kiterjedő kulturális seregszemle bevezető rendezvényén L. Simon László, a vendéglátó múzeum főigazgatója, valamint Veres Pál, az Ars Sacrára önálló programsorozattal készülő Miskolc polgármestere mondott köszöntőt. A fesztivált Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető professzora nyitotta meg. A rendezvény záróakkordjaként pedig Berta Tibor tábori püspök rövid hivatásról, hitről szóló vallomásával a Magyar Nemzeti Múzeum kapcsolódó kiállítására, a 18–19. századi pesti Schöfft festőművész-dinasztia munkáiból nyílt kamaratárlatra invitálta az érdeklődőket.

Elsőként L. Simon László főigazgató üdvözölte a vendégeket a Nemzeti Múzeumban, a „magyar kultúra szakrális terében”, amely évek óta ad otthont az Ars Sacra Fesztivál megnyitójának.

Felidézte közelmúltbeli párizsi útját, amikor a lányának szerette volna megmutatni a francia fővárosban a számára legfontosabb három templomot. A Sainte-Chapelle-be bejutottak, a Notre-Dame-ba csak beleshettek, mert a katedrálist még renoválják a 2019-es tűzvész után. Harmadik célpontjuk a Saint-Denis-székesegyház volt, de a bevándorlóktól sűrűn lakott, zűrös negyedben „biztonsági kockázat” adódott, így az órákig tartó sorban állás végül hiábavalónak bizonyult. Pedig a látvány inspiráló lett volna, hiszen a franciák – ilyen tekintetben – szerencsésebb történelmüknek köszönhetően épségben mutathatják meg királyaik pompás temetkezőhelyét. Nálunk az egykor hasonlóan tekintélyes székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikát a török elpusztította; a romkert, pontosabban az egykor volt épület „újragondolása” – amely tervezési folyamatban L. Simon László is szerepet vállalt – jelenleg is tart…

A főigazgató ezután az Ars Sacrához igazított kamarakiállításukra hívta fel a figyelmet: az egyik földszinti teremben berendezett tárlat – oltárképeken, nemesi portrékon keresztül – a pesti Schöfft család festészetébe enged bepillantást.

Miskolc az Ars Sacra Fesztivál egyik legkiemelkedőbb vidéki helyszíne. Veres Pál polgármester örömmel készült arra, hogy a béke iránt elkötelezett, nyitott és toleráns városa ily módon is felmutathassa gazdag kulturális, történelmi, vallási örökségét. A program már kezdetét is vette: „békezarándoklat” kötötte össze Miskolc összes templomát. A következő kilenc napban a városban negyvenhat rendezvényre kerül sor, mintegy négyszáz közreműködővel.

Kránitz Mihály professzor először Erdő Péter bíboros, prímás köszöntését tolmácsolta.

A tanszékvezető egyetemi tanár szerint az Ars Sacra „páratlan intézmény és jelenség a magyar kultúrában”. Méltatta az alapítvány kuratóriumi tagjainak tizenhét éve tartó, a „szépre, igazra és jóra irányuló” szervezői munkáját.

Ahogy a keresztény tanítás szerint Isten minden embert meghív, úgy a keresztény művészet is mindenkinek és mindenkihez szól.

Kránitz Mihály előadásában egyebek mellett (a kétszáz éve született) Madách Imre, Móra Ferenc, Rudolf Otto német evangélikus vallásfilozófus és Hamvas Béla eszmeiségét felidézve az Istentől eredő és az Istenről beszélő művek megérintő, átformáló „esemény jellegét” emelte ki: „amikor az ég és a föld összeér”. Ezután a fesztivál jelmondatát kiegészítve – „Keresd a békét, és járj utána!” – azt kívánta: legyen az idei Ars Sacra a belső és külső béke előmozdítója.

Berta Tibor tábori püspök záró felszólalásában a lourdes-i Mária-kegyhely misztériumából indult ki. Felidézte a 2019-es nemzetközi katonai zarándoklatot, amelynek a mottója éppen e most is kiemelt zsoltárszakasz volt: Keresd a békét, és járj annak útján! Mint mondta, a Katolikus Tábori Püspökség „először nevezett be” az Ars Sacra programjába; V. kerületi központjukban katonazenével (térzenével), Takács Tamás ezredes előadásával és fotókiállításokkal készülnek.

A püspök költőkre, többek között Reményik Sándorra, Tóth Árpádra, majd XVI. Benedek pápára és Szent Ágostonra hivatkozva mutatott rá kereszténységünk lényegére, amely az isteni szeretetből és Isten örök szépségéből fakadóan a szépség vallása is. Szükségünk van a másik világból jövő ragyogásra – hangsúlyozta. Végül felhívta a figyelmet:

valamennyien meghívást kaptunk, hogy együtt szőjük az emberiség új, tündöklő fehér köntösét.

A szeptember 16. és 24. között zajló programfolyam ünnepélyes megnyitóját kísérő műsorban közreműködött a – Keresztkoncertek sorozat keretében szeptember 19-én, a Deák téri evangélikus templomban fellépő – Capella Esterházy Kamaraegyüttes és Hegyi Barnabás kontratenor, valamint Váncsa Gábor színművész, aki a Pál védőbeszéde című monodrámát legközelebb szeptember 23-án, a veszprémi Magyarok Nagyasszonya-templomban adja elő.

A fesztivál fővédnökei: Novák Katalin köztársasági elnök és Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.

Szerző: Pallós Tamás

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria