Kettős könyvbemutatót tartottak a Sapientián

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a Magyarok a bajor fővárosban című könyv ismertetésekor hangsúlyozta, hogy csak érintőleges élménye van a migrációval kapcsolatban: amikor Rómában tanult, több magyar emigránssal is megismerkedett, emellett sok, Norvégiában, Svédországban, Latin-Amerikában élő emigráns pappal találkozott. Máig emlékszik például egy Peruban élő magyar lelkipásztorra, aki ízes magyarsággal beszélte nyelvünket, pedig egyáltalán nem voltak magyar hívei.

A győri megyéspüspök felelevenítette, hogy római tanulmányai alatt ismerkedett meg Cserháti Ferenccel is, aki akkoriban Münchenben szolgáló plébánosként híveivel zarándokolt az örök városba. Aztán Veres András ellátogatott a bajor fővárosba, és ámulattal töltötte el, hogy Cserháti Ferenc vezetésével milyen élénk hitélet folyik ott, a gyermekek, fiatalok, felnőttek, idősek valódi, krisztusi plébániaközösséget alkottak.

Az MKPK elnöke kiemelte, az emigrációban az egyházak ápolták és adták tovább a hitet a külföldön élő magyarok között, és jelentősen hozzájárultak a magyarság, a kultúra és a hagyományok megőrzéséhez az elmúlt évtizedekben. Veres András sok külföldi misszióban járt a közelmúltban, és szomorúan tapasztalta, hogy folyamatosan gyengülnek a magyar közösségek, félő, hogy eljön az az idő, amikor megszűnnek. Ezért különösen fontos és sürgető szerinte, hogy lehetőleg minden külföldi misszióban legyen magyar anyanyelvű lelkipásztor.

A püspök elismerte, kicsit félve vette kézbe Cserháti Ferenc könyvét annak vastagsága – csaknem 500 oldal – miatt. Végül azonban nagy örömmel forgatta a kötetet, amelyben megelevenedik az a sokrétű, színes plébániai élet, amely létrejött a Münchenben élő magyar hívő közösségben, köszönhetően Cserháti Ferenc és segítői áldozatos szolgálatának.

Veres András elismerését fejezte ki a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspöknek, amiért könyvében megörökítette ezeket az élményeket a jövő számára, és hangsúlyozta: mindez rendkívül fontos, mert az itthoni magyarság is szegényebb lenne, ha nem ismerhetné meg a külföldre szakadt magyarok meghurcoltatása és magára találása történetét, valamint azt a hitéletet, amely megőrizte kereszténységüket.

A szerző, Cserháti Ferenc a könyvbemutatón elmondta, 1982-ben érkezett Münchenbe. Könyve kíváncsiságból született, meg akarta ismerni elődeit, a bajor fővárosban előtte szolgált magyar lelkipásztorokat és híveiket. Hangsúlyozta, hogy eleinte esze ágában sem volt történelmet írni, csupán jegyzeteket akart készíteni a maga részére. Később aztán rögzíteni akarta, ami rögzíthető a müncheni magyarokról, papokról és hívekről, az egyházban és az egyház közelében; őrizni akarta elődei emlékét, azért is, hogy időnként emlékezzen és emlékeztessen rájuk, imádkozzon értük és másokat is erre buzdítson. Aztán fel akarta jegyezni a híresebb magyarok nevét, akik Münchenben éltek és dolgoztak, küzdöttek és szenvedtek, saját életükért, magyar megmaradásukért, egyházukért és népükért. Előbb csak érdeklődött, az öregektől, akiktől lehetett, majd egy idő után valóban kutatni kezdett, padláson, pincében, poros szekrényekben, a sok vándorláson és költözésen átesett müncheni egyházközség otthonában, később a főlelkészségen, ahol csak tudott, adatokat gyűjtött, jegyzeteket írt és másolt.

A külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök kiemelte, könyve a müncheni magyar katolikus egyházközség 1945-ben kezdődött, jó fél évszázados történelmét kívánja felvázolni, egészen az ezredforduló tájékáig. A kötetből megismerhető a bajor fővárosban és környékén élő magyarok hazafias és keresztény elkötelezettsége, hitbuzgósága és hazaszeretete, egyház iránti hűsége, a magyar identitás és kulturális örökség megőrzéséért és ápolásáért idegenben vívott hősies küzdelme.

* * *

Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát hiánypótlónak nevezte A szerbek Magyarországon 1918–1921 című kötetet, mivel erről a témáról évtizedekig nem lehetett írni.

A kötetben számos új információ olvasható erről az időszakról, ezért különösen fontos lenne, ha ezek a tanulmányok minél több emberhez eljutnának, tanító célzattal – fogalmazott a főapát, és kiemelte a kiadványban látható térképeket, melyek a csanádi püspökség, valamint a kalocsai érsekség területének változásait ábrázolják az I. világháborút követő években.

Zombori István történész, a könyv szerkesztője arra hívta fel a figyelmet, hogy a könyvben szereplő tanulmányokból egyértelműen kiderül, milyen súlyos veszélynek voltunk kitéve 1918 és 1921 között.

A történész hangsúlyozta: mindez azonban nem volt fátumszerű, ugyanis voltak olyan magyarok, akik aktívan együttműködtek a szerb megszállókkal. Név szerint is megemlítette a szociáldemokrata Linder Bélát, aki Pécs polgármestereként 1921 áprilisában azt javasolta a városi közgyűlésnek, a szociáldemokratákhoz közel álló szakszervezetek heves tiltakozása ellenére, hogy kérjék a szerbektől, még öt évig ne vonuljanak ki. Az antant azonban lépéseket tett annak érdekében, hogy megtörténjen Pécs és Baranya megye átadása Magyarországnak, és végül a szerbek 1921. augusztus 20-án hagyták el a várost és Magyarországot. 

Zombori István leszögezte, a szerb megszállás következményei tragikusak voltak. Pécs anyagi vesztesége 54,4 millió koronára rúgott, a kivonuló szerbek még kifosztották a pécsi püspökséget és a kalocsai érsekséget is. A pécsi püspökség aztán a Nemzetközi Bíróságon indított pert elhurcolt könyveinek visszaszerzése érdekében a Szerb Királyság ellen.

A történész szerkesztő bizonyos abban, hogy a kötet tanulmányai számos új információt adnak hivatásos történésznek éppúgy, mint laikus olvasónak. Zombori István történeti, egyháztörténeti, közéleti és művelődéstörténeti szempontból egyaránt fontosnak és hiánypótlónak nevezte a A szerbek Magyarországon 1918–1921 című könyvet.

Mindkét bemutatott kötet a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédiai Munkaközösség (METEM) és a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány gondozásában jelent meg.

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír