A legújabb Szentkút-podcastban Orosz Lóránt OFM beszél az egyházi házasság érvénytelenítéséről

Megszentelt élet – 2024. február 26., hétfő | 15:20

A házasság hete után Orosz Lóránt OFM egyházjogász, a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely igazgatója a Szentkút-podcast új részében arról beszél, hogy az egyházi bíróság mi alapján érvénytelenít egy házasságot, és hogy mi a gyakorlat az egyházban válás esetén.

Statisztikák szerint a szentségi házasságok stabilabb lábakon állnak és kisebb eséllyel futnak zátonyra. Ugyanakkor a templomi esküvő nem egy „mágikus tabletta”, az alapos felkészülés, hitgyakorlás ellenére is előfordulhat, hogy nem működik a kapcsolat. A világ rohanása és a sebzett kapcsolatok miatt egyre több a válások száma, és nehezebben tudnak a fiatalok hosszú távú, tartós kapcsolatot kialakítani.

A tévhitek eloszlatása érdekében Orosz Lóránt OFM, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola egyházjog tanszékének vezetője a Szentkút-podcastban ezúttal arról beszél, hogy mi az Egyház gyakorlata a házasságok felbomlása esetén.

„Sajnos, nincs abszolút biztosíték, hogy egy vallásos párnál nem megy tönkre a házasság, de az biztos, hogy ott nagyobb erőtartalékok vannak” – állítja a ferences szerzetes.

A kegyhelyigazgató szerint ahhoz, hogy egy házasság jól megalapozott legyen, az 1-2 éves jegyesség és egy alaposan felkészítő jegyesoktatás nélkülözhetetlen; a templomi esküvőt pedig csak gyakorló katolikusoknak ajánlja, az ugyanis – miként fogalmaz – nem varázsszer.

A hitgyakorlás az, amely összetartja a párt akkor is, amikor esetleg az egyéb kötelékek meglazulnak.

– emeli ki Orosz Lóránt, hozzátéve, elég gyakran előfordul, hogy válságban lévő házasságból az egyik fél megjelenik a gyóntatószékben. Ugyanakkor tapasztalja, hogy nincs kialakult kultúrája a segítségkérésnek, nem is tudják, hova lehetne fordulni a problémával. Sokszor az egyik fél, legtöbbször a férfi tiltakozik a terápia ellen, ami viszont segíthetne.

„Az is sokszor megesik, hogy akkor jönnek hozzánk, amikor a polgári válást már kimondták, a rokonok pedig közlik, hogy: »Kisfiam/kislányom, nem áldozhatsz.« Ez tévhit” – hangsúlyozza a ferences szerzetes. Mindaddig, amíg nincsen új, állandó kapcsolata, addig járulhat szentségekhez. „Létezik különélés, csak a kötelék fennmaradásával. Ilyenkor a házasság hibernált állapotba kerül.” Ilyen esetben az egyházi bíróság vizsgálja meg a keresetet, de ha ők kimondják annak semmisségét, utána az illető már szabad állapotúnak számít. A házassághoz való jog egy erős jog. Azt korlátozni hosszabb távon az Egyházban sincs lehetőség. Ha az illető talál egy olyan másik felet, aki szabadon beleegyezik, akkor újraházasodhat.

„Igaz az, hogy »holtomiglan, holtodiglan, amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza«, de ha az Isten nem is kötötte egybe, azt ember ne akarja összetartani. Az egyházi házasságok érvénytelenítésekor ez történik. Nem a kötelék felbontását, nem a válást mondja ki a bíróság, hanem azt állapítja meg, hogy a házasság nem jött létre, ilyen és ilyen okból. Például, ha valaki nem tud leszakadni a szüleiről, és olyan befolyás alatt áll, hogy a házasságát lehetetlenné teszi, a legnagyobb igazságtalanság lenne a jó Isten részéről, ha valakit benne tartana egy ilyen nem létező házasságban” – szögezi le Orosz Lóránt OFM.

A statisztikák szerint a bírósághoz beadott keresetek kétharmadát bírálják el pozitívan; az esetek egyharmadánál nem bizonyosul be a házasság érvénytelensége. A ferences szerzetes bővebben beszél a témáról a Szentkút-podcast legújabb részében.

A mátraverebély-szentkúti kegyhelyigazgató gondolatait IDE kattintva lehet meghallgatni.

Forrás és fotó: Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria