Béla atya fiatalokat megszólító, közvetlen hangneme élővé és érthetővé tette Sándor István szellemiségét, aki egykor a mai katolikus iskola épületében töltötte noviciátusi éveit. Élete és munkássága a keresztény emberek és az egész világ előtt példaként szolgál, hiszen életét áldozta az Egyházért és az ifjúság neveléséért.
A kommunista diktatúra koholt vádak alapján halálra ítélte, majd jelöletlen sírba temették. Csakis a gondviselő Isten kegyelmének köszönhető, hogy földi maradványait 2019-ben sikerült beazonosítani, s boldoggá avatása 10. évfordulóján Sándor István – féltve őrzött ereklyéje révén – most visszatért Mezőnyárádra.
Az ereklye elhelyezésének alkalmából a Boldog Sándor István Katolikus Általános Iskola és a település hívőközössége Isten dicséretével adott hálát mindezért, és együtt imádkoztunk, hogy fiataljaink védőszentünk példáját követve a szeretetet, a jóságot, és az Istenbe vetett hitet sugározzák; és hogy Sándor István ereklyéjének templomunkban való elhelyezése segítsen bennünket és gyermekeinket az Istenhez, hithez, Egyházhoz való hűségben.
Sándor István embersége a Jézus iránti szeretetből és bizalomból táplálkozik, a szentháromságos lelkületet sugározza, szívünkbe ülteti az Isteni törvényeket.
A beszámoló teljes terjedelemben IDE kattintva olvasható.
A mezőnyárádi iskola 2016-ban vette fel Boldog Sándor István nevét. Az intézmény két fő épületblokkból áll, a régi épület a Majthényi-kúria volt, melyet Majthényi Ádám özvegye, Fáy Adrienne a szalézi rendnek adományozott. A rend 1934-ben noviciátust rendezett be a kúriában, 1937–1940 között itt készült Boldog Sándor István is a szalézi szerzetesi életre.
Ábrahám Béla szalézi atya, a kazincbarcikai szalézi közösség igazgatója örömmel tett eleget a felkérésnek, hogy az ereklyét elhelyezze a Szűz Mária Keresztények Segítsége templomban, hiszen az ő tartományfőnöksége idején avatták boldoggá Sándor Istvánt, illetve ugyanebben az időszakban találták meg földi maradványait egy jelöletlen sírban a 301-es parcellában.
Forrás: Egri Főegyházmegye; Szaléziak.hu
Fotó: Bordásné Kis Katalin
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria