Elkezdődött a lazaristák jubileumi éve

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A rend alapítója 1617. január 25-ét tekintette a társaság születésnapjának, bár pápai elismerést csak 1633-ban kaptak.

A rendalapító házi káplánként és tanítóként működött a francia De Gondi gróf birtokán. Egy alkalommal Gannes-ban egy beteg földművest gyóntatott, amikor szembesülnie kellett a falusi emberek lelki állapotával. Ezt elmesélte a grófnénak, aki ezután arra kérte, hogy prédikáljon az embereknek a gyónás fontosságáról. 1617. január 25-én Vince egy Folleville nevű településen az életgyónás fontosságáról tartotta szentbeszédét. Meglepetésére a prédikáció olyan hatással volt a jelenlévőkre, hogy a szentmise után mindenki elvégezte életgyónását. Vince e napot tekinti a Misszióstársaság megalakulásának, lelki születésnapjának.

Az őt követők ettől kezdve falvakban, majd távoli országokban is hirdették az evangéliumot. A Misszióstársaság pápai jogú apostoli élet társasága. Jelmondatuk: „Az Úr elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek”. A szerzetesrendnek 1632-től a párizsi Szent Lázár-szerzetesházban volt a központja, innen kapták később a lazaristák elnevezést.

Szent Vince három közösséget alapított. Az első a Misszióstársaság, amely férfi szerzetesrend, a második a különböző településekhez, plébániákhoz kötődő karitatív és missziós munkát végző Szeretet Testvérületek hálózata. A harmadik a Szeretet Leányai Társulat, azaz az irgalmasnővérek rendje, amelyet Marillac Szent Lujzával közösen alapított. Az évszázadok során több egyházi és világi ember hozott létre Páli Szent Vince lelkiségén alapuló szervezetet, közösséget. Ilyen például a Páli Szent Vince Társaság, amely hazánkban is működik.

A magyar tartomány tagjai, az irgalmas nővérek és a vincés család világi tagjainak képviselői is eljöttek a Ménesi úton lévő ház Szent Gellért-kápolnájába, hogy részt vegyenek a Kunay Viktor tartományfőnök főcelebrálásával bemutatott szentmisén. Lipinski Michal, a magyarországi vincés családok moderátora szentbeszédét a szentmise evangéliumi részében felolvasott nyolc boldogságról mondta. Kiemelte, Páli Szent Vince fő ünnepén is ezt az evangéliumi részt szokták olvasni, hiszen Jézusnak a nyolc boldogságról szóló mondatai jelenítik meg legjobban a vincés lelkiség lényegét.

Lipinski Michal kiemelte azt is, hogy a boldogságok felsorolása egyben valamilyen hiányosságot is megjelenít. Az evangéliumi szakasz azonban feladatot is ad a keresztényeknek, így a vincés karizma négyszázéves évfordulója alkalmat ad arra, hogy mindenki végiggondolja, milyen feladatot adott neki Isten. Páli Szent Vince a gyónás fontosságának buzdító beszéde mellett fontosnak tartotta az elesettek, a betegek, a rászorulók segítését is. Így válhatott a vincés lelkiség két oszlopává az evangélium hirdetése és az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlása. Lipinski Michal az evangéliumi nyolc boldogság emberének nevezte rendalapítójukat. Ő és követői a szomorkodóknak vigasztalást próbáltak és próbálnak ma is nyújtani. Páli Szent Vince a szelídséget is gyakorolta. Mindig hangsúlyozta, az embereket nem erőszakkal, hanem szelídséggel lehet meggyőzni. Segítette azokat is, akiket igazságtalanul üldöztek.

A jubileumi év során számtalan eseménnyel, programmal emlékeznek meg a vincés karizmáról. Budapesten, Szobon és Nagyváradon a rendalapítóról, a vincés családról, a karizma részét képező lelkiségről, a Misszióstársaság életéről tartanak majd előadásokat, beszámolókat.

Fotó:Merényi Zita

Bókay László/Magyar Kurír