Pálos plébánosaikra emlékeztek és megnyitották a „Csepellényi György 350” emlékévet Füzéren

Megszentelt élet – 2024. április 12., péntek | 18:20

Szentmisével zárták le március 26-án Füzéren az Ács István-emlékévet, és egyben megnyitották a „Csepellényi György 350” emlékévet, amelynek keretében számos programot szerveznek az 1674-ben vértanúhalált szenvedett pálos szerzetes, Isten Szolgája Csepellényi György emlékére és tiszteletére.

Március 26-a Ács István pálos püspök, korábbi füzéri plébános halálának 31. évfordulója, és egyben Isten Szolgája Csepellényi György pálos szerzetes Füzérről történt elrablásának 350. évfordulója.

A szentmisét Puskás Antal pálos tartományfőnök és Tóth Gábor füzéri plébános mutatta be.

A megemlékezés zárásaként az egybegyűltek megkoszorúzták az egykori plébános emléktábláját, majd szeretetvendégséggel folytatódott az esemény. Az alkalmon Horváth Jenő füzéri polgármester gondolataival és fotóvetítéssel elevenítették fel Ács István egykori füzéri plébános, egri segédpüspök emlékét.

Ács Istvánt 1959-ben szentelték pappá; a pálos rendbe egy évvel korábban lépett be. 1970-től 1989-ig szolgált plébánosként Füzéren. 1989 augusztusában egri segédpüspökké nevezték ki. 1993. március 26-án, tragikus baleset következtében tért meg a Teremtőhöz.

A „Csepellényi György 350” emlékév tervezett eseményei:

– április 15–19.: füzéri keresztek hete – tíz kül- és belterületi kereszt hely tisztítása, felújítása faültetéssel;

– április 19. (péntek), 19 óra: Csepellényi György 350. évfordulója alkalmából Zarándokutak című est a Szathmáry László Művelődési Házban, Füzéren – előadók: Eperjes Károly színművész, Kallo Imre erdész-borász, Wehner Géza, a Magyarországi Kárpát Egyesület és a Szent Jakab Zarándok Egyesület elnöke

– április 20. (szombat), 10 óra: az „I. Pálos 800, Füzér” zarándoktúraútvonal (hét 800 méter feletti hegycsúcs helyszínein, Füzér község határában; hossz: 17 kilométer, szintemelkedés: 800 méter) megnyitása Csepellényi György és Ács István pálos szerzetesek és füzéri plébánosok emlékére és tiszteletére – tervezett együttműködők: Magyar Pálos Rend, Egri Főegyházmegye, Füzéri Római Katolikus Plébánia, Magyarországi Kárpát Egyesület, Füzér Község Önkormányzata, Füzéri Várgondnokság, Nagy-Milic Natúrpark Nonprofit Kft., Nagy-Milic Vadásztársaság.

– május 17–20.: csíksomlyói zarándoklat, valamint a hargitafürdői pálos kolostor és Csíkdánfalva testvértelepülés meglátogatása (Füzér lakói részére)

– május 24., péntek 9 óra: zarándoklat Csepellényi György vértanúságának 350. évfordulóján, a pálos szerzetes életének fontos állomásait jelentő településeket értintve, a Füzér–Sátoraljaújhely–Egerfarmos útvonalon

– augusztus 15., csütörtök: Nagyboldogasszony-napi búcsú Füzér vára gótikus kápolnájában; az új orgona felszentelése és liturgikus avatása

* * *

Csepellényi György 1620 körül, más forrás szerint 1626-ban született a Trencsén vármegyei Biccsén (ma Szlovákia, Bytča), nemesi származású családban. 1642-ben lépett a pálos rendbe. 1643. május 3-án a felsőelefánti (Horné Lefantovce) Keresztelő Szent János pálos rendi kolostorban tette le szerzetesi fogadalmát. 1660-ban rendje a máriavölgyi (Marianka) kolostor alperjelének nevezte ki, innen előbb Terebesre került, majd Felsőelefánton is szolgált. A környékbeli Nagyappony és Kisappony falvakban több száz családot térített vissza a katolikus hitre, sőt visszaszerezte az üresen álló katolikus templomot és plébániát is. 1669. június 5-én a rend Csepellényit nyolc társával együtt küldte misszióba a már ott szolgálatot teljesítő páterek mellé Felső-Magyarországra. A pápa megbízásából 1972-től az ország északi területén misszionált társaival; békés, alázatos módon, de kitartóan vitázott. Csepellényi György füzéri plébános lett, és 1673-ra hét falut térített vissza a katolikus hitre.

A füzéri plébánián ejtette foglyul bujdosó protestáns katonák egy csoportja 1674. március 26-án. Két hónapon keresztül hurcolták magukkal és gyötörték válogatott, kegyetlen kínzásokkal, melyeket állhatatosan tűrt. Katolikus hitéhez való ragaszkodása miatt 1674. május 24-én az Egerfarmos határában fekvő Szőke-pusztán fejezték le. Holtteste napokig hevert a pusztában, a szemtanúk szerint romlatlanul; Nagy János mezőkövesdi plébános temette el az egerfarmosi templomban. Temetését csodás események sora kísérte.

Halála után 15 évvel, Barilovich Lajos pálos rendi generális kérésére, 1689. április 29-én Fenesy György egri püspök kanonizációs vizsgálatot indított Csepellényi György ügyében. Barilovich Lajos 1689-ben, miután engedélyt kapott Fenesy György egri püspöktől, elszállíttatta Csepellényi György földi maradványait a rend sátoraljaújhelyi, Szent Egyed tiszteletére felszentelt templomába, amelynek legújabb kápolnájának kriptájában helyezték el. Tisztelete túlélte az évszázadokat, boldoggá avatását többször is kezdeményezték (1689-ben, 1769-ben és 1949-ben), azonban nem sikerült végigvinni az eljárást. 1974-ben Nagy-Bozsoky József orvosnak sikerült azonosítania Csepellényi György földi maradványait. 1989. május 27-én Sátoraljaújhelyen, temetésének 300. évfordulóján egy tölgyfa osszáriumban korábbi kriptájában helyezték el csontjait – írta az Egyházmegyei Hírek 2023. novemberi számában Benei Bernadett.

Szöveg: Bérczessy András; Magyar Pálos Rend; Wikipedia

Illusztráció: Magyar Pálos Rend

Ternyák Csaba érsek kezdeményezésére az Egri Főegyházmegye 2024. február 1-jén hivatalosan is elindította Csepellényi György pálos vértanú boldoggáavatási eljárásának egyházmegyei szakaszát. A főpásztor az előkészített dokumentumokat ezt megelőzően, 2023. május 23-án adta át a Szenttéavatási Ügyek Dikasztériuma prefektusának.

Forrás és fotó: Magyar Pálos Rend

Magyar Kurír

#egyháztörténet #evangelizáció #évforduló #kanonizáció #megemlékezés #programok #szerzetesek #vértanúság

Kapcsolódó fotógaléria