Veletek és köztetek – Templomszentelést ünnepelt a bakonybéli bencés közösség

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Sokan szeretik a bencéseket – erről tett tanúságot a templomszentelésre összegyűlt sokaság. Sokfelől érkeztek, hogy együtt ünnepeljék a bakonybéli bencés közösséggel templomuk megújulását és bakonyi megtelepedésük ezeréves jubileumát.

A település iskolájának udvarán gyülekező ünneplőket Hortobágyi T. Cirill OSB pannonhalmi főapát szavai fogadták: „Itt, a templomon kívül gyülekezünk, és zarándokként vonulunk Isten házába. A templom Istennek kiszakított és lefoglalt tér, a monostor középpontja és szíve, a szerzetesközösség mindennapi imádságának helye, de az egyházközség számára is az imádság otthona. Tere ad helyet nekünk, formál bennünket, hogy mi magunk is élő kövekként épüljünk egymásra, váljunk egyházzá, Isten szent templomává.” 

A főapát elsőként a monostor szerzeteseit köszöntötte, élükön Halmos Ábel elöljáróval, majd a bakonybéli egyházközség tagjait és a település lakóit, köztük Márkus Zoltán polgármestert. Kiemelten üdvözölte Gregory Polant, a Bencés Rend prímás apátját, a Bencés Konföderáció fejét, valamint a monostor felújítását megkezdő Várszegi Asztrik OSB püspököt, nyugalmazott pannonhalmi főapátot.

„Kérjük Istent, tisztítson meg bennünket, irányítsa életünket, áldja meg az itt imádkozókat és mindazokat, akik számára ez a templom Isten háza” – a főapát szavaira indult meg a templom felé a menet. „Örvend a szívünk, mert indulunk Isten házába” – hangzott messze az ének a Bakony legmagasabb hegyei által körülvett völgykatlanban.

A körmenet megállt a templom előtti téren. Az ajtóban a felújítás tervezői, Maráz Péter, Rácz Róbert, Szilágyi Klára és Erő Zoltán, valamint kivitelezői, Túri Árpád és Fazekas Mónika fogadták az érkezőket, majd a zarándoksereg énekszóval vonult be a templomba.

Az előtérben felállított keresztkútnál kezdődött szertartás. Hortobágy Cirill főapát keresztségünkre emlékezve vizet áldott meg, mellyel meghintette a közösséget, a templom falait és az oltárt, majd megkezdődött az Ige liturgiája.
A szentbeszédet Gregory Polan prímás apát mondta. „Íme, én veletek vagyok mindennap a világ végezetéig” – idézte a szónok Máté evangéliumát, hozzátéve, hogy a templom e jézusi ígéret látható jele – Isten cselekvő jelenlétének jele – számunkra és a világ számára. Az a hely, ahol mi, akik benne összegyűlünk, megtaláljuk szent és gazdag identitásunkat, és innen indulhatunk küldetésünkre, tanúságot tenni Isten irgalmáról, békéjéről és együttérzéséről. „Ti vagytok az épület, ez a szent hajlék – mondta szerzetestestvéreinek és a hívő közösségnek. – Így az újraszentelés szertartása annak a lehetősége, hogy mindannyian újra Istennek szenteljük életünket, hogy annak középpontja Krisztus legyen.”

A prímás apát szerint az örömünnep a hálaadás alkalma is a monasztikus közösség ezeréves jelenlétéért Bakonybélben. A monasztikus közösségnek az a hivatása, hogy Istent szolgálja, és népének javán munkálkodjon. Megmaradásukban azt a csodát ünnepeljük, hogy Isten igazsága megváltoztat, átformál, újjáalkotja az embert, és lehetővé teszi, hogy Isten kreatív cselekvésének eszköze legyen a világban. Ezt szolgálja a bakonybéli közösség is vitalitásával, vendégszeretetével, az elcsendesedés lehetőségének felkínálásával, monasztikus lelkületével és a napot átszövő imádsággal.

Gregory Polan arra kérte a testvéreket, legyenek továbbra is Isten jóságának és békéjének követei: „Legyen mindig nyitott a szívetek a meghívásra, hogy elmélyítsétek Krisztusnak, az Isten Igéjének való elkötelezettségeteket, s legyetek nyitottak Isten népének ínségei iránt, hogy jel lehessetek a világ számára, tanúskodva Isten élő és tartós, veletek és köztetek lévő jelenlétéről.”

Az Ige liturgiájának lezárásaként a hívek elimádkozták a hitvallást, majd a Mindenszentek litániájával kérték Isten szentjeinek közbenjárását, ahogy ez az Egyházban a legfontosabb cselekmények előtt hagyomány.

A szentelési prefációt az oltár és a templom falainak megkenése követte. Ősi szokás szerint illatos olajjal, szent krizmával kenték meg az oltárt és a templom falain az apostolokra emlékezve elhelyezett tizenkét keresztet. A szertartást Hortobágyi Cirill főapát kezdte, Gregory Polan prímás apát és négy további főapát követte: Donato Ogliari Monte Cassinóból, Roberto Dotta a római Falakon Kívüli Szent Pál-bazilikából, Marianus Bieber Niederaltaichból, illetve Várszegi Asztrik.

A megkenés rítusa után az oltáron tömjént égettek, majd a szertartást végző megtömjénezte az oltárt, valamint az egész egybegyűlt közösséget. Ezt követően gyúltak fel a fények a felszentelés utolsó mozzanataként: gyertyákat gyújtottak az oltáron és a megkenések helyénél is gyertyákat helyeztek el. A szertartás az Eucharisztia liturgiájával folytatódott.

A közösség szimbólumokban gazdag templomteret kapott. A felújítás kezdetekor, idén március 24-én helyezték el az oltár alatt Szent Gellért püspök és vértanú ereklyéjét. Erre épült rá az oltár: az olajfából készült asztalt, Krisztus áldozatának helyét a templom tengelyének fókuszpontjában helyzeték el. Ugyancsak a tengely vonalára került a szintén olajfa ambó, és a bejáratnál elhelyezett keresztelőkút, a beavató szentség helye.

„Ez a három szimbólum – oltár, ambó, keresztelőkút – küldetésünk szimbóluma. Krisztus áldozata, a keresztény hit tanítása és terjesztése ma is legfőbb elemei Istent dicsőítő szolgálatunknak” – fogalmazta meg Halmos Ábel perjel a szentelést megelőző sajtótájékoztatón. Beszélt arról is, mekkora nagy öröm a közösség számára templomuk megújulása. „1998-ban tértünk ide vissza, ötven év szünet után. Viszontagságos a múltunk – háromszor kellett újjáépítenünk templomunkat, ami soha nem volt könnyű. Ma is rendkívüli erőfeszítés építkezni, nehéz megtalálni a megfelelő munkaerőt, és saját erőből a közösség nem lett volna képes rá” – mondott köszönetet a támogatásért, és kifejezte, milyen jelentős a bencés közösség számára a településvezetéssel megvalósuló példaértékű együttműködés.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szintén utalt a monostor viszontagságos történetére, mely háromszor is az újjépítés feladata elé állította a szerzeteseket. „Történelmünkben benne van a pusztulás és az építkezés, a szétszóratás és az újrakezdés is. Van ok a búra, de mindig ott van a feltámadás. A bakonybéli szerzetesek az akarat és küzdelem csodálatos példáját mutatják fel azzal, ahogy újraindították életüket, és azzal, hogy hűek maradtak eredeti céljukhoz. Az »Imádkozzál és dolgozzál« jelmondat szellemében élik mindennapjaikat, megtalálva annak iránymutatását mások felé. Közösségük minta és példa. Erősíti a családokat és a nemzetet.”

Az 1,4 milliárd forintos támogatásból 570 millió forintot fordítottak a templom megújítására. A folytatódó millenniumi projekt keretében november végére elkészül a fogadóépület, az ajándékbolt, egy nagyobb kiállítótér és a turistaudvar. Egy következő szakaszban energetikai fejlesztés valósul meg és az egyházközség közösségi háza is megújul.

A település számára fontos erőforrás a monostor – hangsúlyozta Márkus Zoltán polgármester. – A millennium a faluközösség ünnepe is, melyről rendezvények sokaságával emlékeztek meg, és fejlesztő beruházásokat hajtottak végre. Az önkormányzat állami támogatással újítja fel a Szent Gellért remeteségének helyén található szentkutat és környékét. A Borostyánkő lábánál lévő szentkúthoz és kálváriához tematikus utat alakítanak ki, valamint millenniumi parkká fejlesztik a magnólialigetet.

A jelen lévő vendégek között volt Márfi Gyula, a Veszprémi Főegyházmegye érseke; Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke; Martin Roos nyugalmazott temesvári püspök; a testvéregyházak képviselői: evangélikus és református lelkésztestvérek; a magyar bencés kongregáció monostoraiból érkezett testvérek, a külföldi bencés közösségek elöljárói, Itáliából, Írországból és Bajorországból érkezett bencés testvérek.

Az ünnepen részt vettek a ciszterci rend zirci kongregációjának képviselői Bérczi László Bernát apát vezetésével, a premontreiek csornai prépostságának képviselői Fazakas Z. Márton OPraem apáttal, Vízi Elemér jezsuita tartományfőnök, bencés, ciszterci és iskolanővérek, szociális testvérek, valamint a sajópálfalai Kenethozókról elnevezett monostor nővérei. Nagy számban ünnepeltek a bencés oblátus közösségek tagjai. Megjelentek az állami élet képviselői, köztük Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Virág Zsolt miniszteri biztos, valamint a millenniumi projektben részt vevő munkatársak, tervezők és kivitelezők, továbbá az önkormányzat, az erdészet és a közigazgatás munkatársai.

Fotó: Merényi Zita

Trauttwein Éva/Magyar Kurír