Egri Tibor nyírvasvári parókus a cigánypasztorációról és az álláskeresők segítéséről

A beszélgetésben Egri Tibor parókus ismertette: Nyírvasvári Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, Nyírbátor városának közvetlen szomszédjában található. A település lakossága kétezer fő, melynek körülbelül 40 százaléka cigány származású. A görögkatolikus, a római katolikus és a református egyház is saját templommal rendelkezik és jelen van a közösségben; helyben élő lelkésze viszont csak a görögkatolikus egyháznak van. A település túlnyomórészt görögkatolikus vallású. Nyírvasvári büszke történelmére, különösen fontos kultusza van az 1848-as forradalom és szabadságharc hősének, Vasvári Pálnak, akinek édesapja a településen szolgált görögkatolikus lelkészként, és fia, Pál is a településről vette fel a Vasvári nevet. Eredeti neve Fejér Pál volt.

Egri Tibort 2012-ben nevezte ki a főpásztor a Nyírvasvári Görögkatolikus Parókia parókusává, előtte nyolc éven keresztül Hodászon szolgált segédlelkészként. Hodászról „tagintézményként” üzemeltették Nyírvasváriban is a Házi Segítségnyújtó Szolgálatot. „A szolgálat megszűnése és kinevezésem után fontosnak tartottam, hogy régi dolgozóink továbbra is tudják folytatni a településen a cigányság körében megkezdett pasztorációs-segítő tevékenységüket. Így különösen örömmel töltött el a tudat, hogy a Boldog Ceferino Intézet égisze alatt erre is lehetőségünk nyílt” – mondta el a görögkatolikus parókus.

„Helyi szinten nagyon nehéz az álláskeresők dolga. Nincsenek üzemeink, gyáraink, ahol az álláskeresők biztos megélhetést találnának. Helyben az idénymunkák, illetve a közfoglalkoztatás, régi nevén a közmunkaprogram ad lehetőséget elhelyezkedni a munka világában. Nyírvasvári szerencsés fekvésének köszönhetően azonban – Nyírbátor közelsége miatt – rengetegen ingáznak és helyezkednek el a nyírbátori munkahelyeken.”

„Saját közfoglakoztatottjaink szerény létszámukra való tekintettel nincsenek jelentős befolyással településünk életére. Feladatuk inkább egyfajta evangelizáció, saját környezetükben az Egyházhoz való tartozás megerősítése, új utak keresése. Természetesen fizikai aktivitásukkal hozzájárulnak templomunk, görögkatolikus temetőnk rendben tartásához, templomkertünk rendezetté tételéhez. (...) Nyitottságra, szélesebb világlátásra nevelik dolgozóinkat, és egyházias létüket is megerősítik. Talán a munka világába való visszataláláshoz is jelentős segítséget nyújtanak. (...) Nagyon hasznos, hogy Egyházunkhoz kapcsolódva, pasztorációs lehetőségeket is felmutatva adnak megélhetési lehetőséget dolgozóinknak. Azt viszont tudatosítani kell – és ez nem csak a Ceferino Intézet feladata –, hogy ez a program átmeneti, egyfajta ugródeszka, amely visszavezetheti dolgozóinkat a munkaerőpiac világába.”

A megszokott templomi szertartások mellett nagyon nagy ereje van a Boldog Ceferino Intézet által szervezett találkozóknak és a helyi imaalkalmaknak is – mondta el az interjúban Egri Tibor atya. – Mégis, talán a legkedvesebb az augusztusi máriapócsi gyalogos zarándoklat, amikor együtt zarándokolnak el az Istenszülő Szűz Máriához. A hodászi közösséggel meglévő szoros kapcsolat is lehetőséget ad közös feltöltődésre. Tervben van közös, cigány nyelvű Szent Liturgia végzése is. „Hitüket gyakorló görögkatolikus dolgozóink leginkább a helyi görögkatolikus egyházzal ápolnak élő kapcsolatot, segítenek az egyház pasztorációs tevékenységében is a cigány közösségben.” 

Papként „különösen nagy élmény, hogy dolgozóink segítségével nyíltak meg olyan ajtók, amelyek a Szentséghez vezettek vissza Egyháztól, vallástól eltávolodott embereket” – emelte ki a beszélgetésben a nyírvasvári görögkatolikus parókus.

Forrás: Boldog Ceferino Intézet; Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír