Útravaló – 2024. április 20.

Mintha egy baráti levelezés első mondatait tartanánk a kezünkben. Annak is az első, bevezető sorait, mint egy prelúdiumot. Az Egyház mindenütt békében élt, növekedett, az Úr félelmében élt, és telve volt a Szentlélek vigasztalásával. Ha tényleg olyan rózsás a helyzet, mint ahogyan a beszámoló első soraiban olvassuk, akkor miért van szükség vigasztalásra a Szentlélektől? A választ azok a versek adják meg, amelyek a következőkről szólnak: Éneász nyolc éve beteg, Lidda és Száron lakói végigkövették a sorsát. Tabíta aszszonyt sokan ismerték. Nagyon is szükség volt a Lélek vigasztalására (vö. ApCsel 9,33–35). Te kinél keresed a bátorítást és a vigaszt?

Magyar Kurír