„Ferenc gazdasága” – A pápa videoüzenetet küldött a fiatal közgazdászok találkozójára

November 19-én a Meghallgatni a szegények kiáltását és átformálni a földet című videoüzenettel kezdődött a tanácskozás, amelyet az ATD Negyedik Világ Mozgalom fiatal tagjai készítettek. Ezt követően Peter Turkson bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés dikasztériumának prefektusa szólalt fel. A második napon videókat láthattak a nők tapasztalatairól és Szent Kláráról, aki teljes bizalommal hagyatkozott a Gondviselésre, és akinek tapasztalata képes kitágítani látóhatárunkat. A „Ferenc gazdasága” maraton keretében 24 órán keresztül imádkoztak és virrasztottak a szegénység áldozataiért szerte a világon. A találkozó végén Ferenc pápa videoüzenetben fordult a résztvevőkhöz.

Ferenc pápa videoüzenete a fiatal közgazdászoknak

Bevezetőjében Ferenc pápa a hely választására utalt, hiszen Assisiben, Szent Ferenc nyomdokain járni azt jelenti, ihletet meríteni példájából. Ahogyan a San Damiano-templom keresztjének Jézus-arca, a leprás és sok más ember tekintete megérintette, egyúttal meghívta őt egy küldetésre: vesse le a bálványait, szakítson a „de hát mindig így volt” önteltségével. A pápa számára ez az assisi virtuális találkozó nem végpont, hanem egy folyamat kezdeti indító lökése, melyet együtt élnek mint hivatást, kultúrát és szövetséget.

„Menj, Ferenc, hozd helyre a házamat, amely látod, romokban hever” – mozgatták meg a szózat hangjai Francescót, mely egyúttal nekünk szóló üzenet is. A pápa arra buzdítja a fiatalokat, hogy mondjanak igent ők is a meghívásra, és legyenek a „normalitás” építésének a főszereplői. Nyilvánvaló, hogy az eddigi módon nem tudunk tovább haladni, ezért is fogadtátok el, hogy ehhez a szövetséghez tartozzatok. Látjátok, hogy ennek egy különleges pontja a gazdaság, mely éppen a ti kutatási és munkaterületetek. Minthogy a jelenlegi világrendszer több szempontból sem tartható fenn, ezért egy új gazdasági narratíva sürget minket, mely képes figyelembe venni, hogy Föld nővérünket és vele együtt a szegényeket és kirekesztetteket milyen súlyos csapások érik.

A Szentatya óva inti a fiatal közgazdászokat, hogy erre a megközelítésre közhelyként tekintsenek. Hangsúlyozza, hogy hangjuk sokkal több, mint puszta elégedetlenkedő lárma. Mindenkinek a konkrét helyén, városokban, egyetemeken, munkahelyeken, szakszervezetekben kell eljutni elkötelezett döntésekkel a döntések magjáig és szívéig. Ferenc pápa ennek érdekében hívja őket arra, hogy valósítsák meg ezt a szövetséget. A pandémia által súlyosbított helyzet mindenkitől felelős magatartást igényel, de a pápa elsődleges szerepvállalást kér az Assisi-találkozó fiataljaitól, hiszen nemcsak a jövőjükről van szó, hanem a jelenükről is.

A közös ház gondozása olyan erőfeszítést igényel, mely megváltoztatja az életstílust, a termelési és fogyasztási modelleket és a mai társadalmat irányító, megszilárdult hatalmi struktúrákat. Ha ezt nem teszitek, nem csináltok semmit – szögezte le a pápa. – Közösségi és intézményes vezető csoportokra van szükség, melyek magukra vállalják a problémákat.

A jelenlegi társadalmi és gazdasági válság nem tűri, hogy előnyben részesítsünk részérdekeket, hanem vissza kell térni a „közjó misztikájához”. A pápa a fiatalokat a „megoldások egészséges és forradalmi módszereire” emlékeztette, melyeket az elmúlt hónapok találkozói során tizenkét témában begyakoroltak, miközben megélték a „találkozás kultúráját, mely éppen a ma divatos leselejtezés kultúrájának az ellenkezője”.

Ferenc pápa elutasítja azt a magatartást, mely egyeseket emberibbnek tart másoknál, mintha nagyobb jogokkal születtek volna vagy kizárólagos haszonélvezői lennének bizonyos javaknak és alapvető szolgáltatásoknak. A pápa nem elégszik meg a tüneti kezelésekkel vagy a filantróp modellekkel, mert a jelenlegi helyzetben nem tudnak strukturálisan szembeszállni a fennálló egyenlőtlenségekkel. A szegényeknek joguk van arra, hogy részt vegyenek a vitákban, és hogy megkeressék a kenyérre valót.

Már nemcsak kizsákmányolásról és elnyomásról van szó, hanem maga a társadalmi hovatartozás sérül. Az ember nem mélyre, vagy peremre kerül, hanem kikerül a társadalomból. Ez a leselejtezés kultúrája, mely nemcsak leselejtez, hanem arra kötelez, hogy a leselejtezettségben éljünk. Ferenc pápa az assisi gazdasági fórum fiataljaihoz intézett videoüzenetében felidézte 1970-ből Buenos Aires-i emlékét, amikor olyan zárt városrészeket mutattak neki, ahová közönséges ember nem tehette be a lábát.

Néhány kérdés tovább már nem halogatható – kezdődik az üzenet utolsó része. – Itt az idő, hogy merjünk kockáztatni, hogy támogassunk olyan fejlődési modelleket, melyekben az emberek, főként a kirekesztettek életük főszereplőivé válnak.

A Szentatya szabadon fogalmazva utalt a francia felvilágosodás uralkodó elitjének az örökségére, mely „mindent a népért akart tenni, de sohasem a néppel”. – Olyan gazdasági modelleket kell tehát támogatnunk, mely mindenki előnyére válik – figyelmeztetett. – A gazdaság és a politika ne vesse alá magát a technokrácia diktátumainak. A politika, a gazdaság álljon párbeszédben az emberi élet szolgálatában. Nem elegendő a közös gazdagság növelése, nem elegendő a technikai fejlődés. Átfogó emberi fejlődés szükséges, Isten álmát kell megvalósítani, melyben vállaljuk testvéreinket, főként a legsérülékenyebbeket.

A pápa utalt Szent VI. Pálra, aki azt szerette volna, hogy az evangéliumi üzenet hassa át az egész emberi valóságot: „a hiteles átfogó fejlődés szolgálja az egész embert és minden embert”. Ferenc pápa szót emelt a „hitelezési rendszerek ellen, melyek önmagukban csak a szegénység és a függőség útját jelentik”.

Végül beszéde záró részében bátorságra intette a fiatal közgazdászokat: „Piszkoljátok csak be a kezeteket, kerüljétek a kiskapukat! A világjárvány végén ügyeljetek majd, mert egy válságból soha nem jövünk ki ugyanúgy: vagy rosszabbak vagy jobbak leszünk. Senki sem üdvözül egyedül, ezért feltétlenül szükségünk van egymásra.”

*

Az eredetileg tavaszra tervezett találkozót a világjárvány miatt elhalasztották, és most az internet segítségével valósult meg. A „Ferenc gazdasága” elnevezésű eseményt a pápa hívta életre, bevonva a 35 év alatti közgazdászokat és közgazdászhallgatókat, valamint neves szakembereket a virtuális eszmecserébe.

A termelés és fogyasztás paradigmája helyett, mely uralta az elmúlt két évszázadot, most az alkotóképességre kell helyezni a hangsúlyt, a kapcsolati javakra és a civil gazdaságra – mondta el Mauro Magatti, a milánói Szent Szív Katolikus Egyetem szociológiaprofesszora.

A Lumsa Egyetem szociológusa, Consuelo Corradi a nők szerepéről beszélt az assisi találkozón. Az inkluzivitással kapcsolatban tisztázta, hogy nemcsak arról van szó, hogy a nők lehessenek miniszterelnökök, hanem hogy előtérbe kerüljön a női sajátosság. A nők képesek elfogadni a tökéletlenséget, ismerik az emberi élet anyagi világa körüli fáradalmakat, és nagy örömmel gondoskodnak másokról. Ez feltartóztatja a szélsőséges individualizmust.

Leonardo Becchetti, a római Tor Vergata Tudományegyetem gazdaságpolitikai tanára a kétkezes, vagyis az intézményekre és a piacra épülő modell helyett négykezes modellt javasol, ami aktívan bevonja az állampolgárokat és a felelős vállalatokat.

Világunkban ma a vagyon kevesek kezében összpontosul, ezért a Nobel-díjas Muhámmád Junusz a haszon maximalizálásának elvére mutatott rá. Az embert nemcsak önös érdekei vezérlik, hanem a közérdek is, ennek mintájára épül a mikrohitel. Szem előtt kell tartanunk a célt, ami felé igyekszünk, és a pandémiát lehetőségként felfogni, azért, hogy irányt változtassunk.

Erősíteni kell az összetartozás érzését, mert az új energiákat szabadít fel az emberekben – mutatott rá Jennifer Nedelsky filozófus, a Torontói Egyetem tanára.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír