A vélemény szabadsága nem ürügy mások megvetésére – A pápa is elítélte a stockholmi Korán-égetést

Az Egyesült Arab Emírségekben megjelenő Al-Ittihád című napilap július 3-án tette közzé a Ferenc pápával készített interjút, amelyben a Szentatya úgy fogalmazott: „Fel vagyok háborodva és undorítónak érzem ezeket a cselekedeteket.” A napilapja főszerkesztője, Hamad Al-Kaabi által készített interjúban a Szentatya rámutatott: „Bármilyen könyvet, amelyet szentnek tartanak, tiszteletben kell tartani a híveik iránti tiszteletből, és

a véleménynyilvánítás szabadságát soha nem szabad ürügyként felhasználni mások megvetésére. Ennek megengedését el kell utasítani és el kell ítélni.”

Az interjúban a pápa felidézte a 2019-ben Abu-Dzabiban tett látogatását, és hangsúlyozza az ott aláírt, emberi testvériségről szóló dokumentum fontosságát. Elismerését fejezte ki az Egyesült Arab Emírségek és Mohamed bin Zájid sejk elkötelezettségéért a testvériség, a béke és a tolerancia terjesztése iránt. Azt kérte, hogy a felnőttek ne engedjék, hogy a fiatalok hamis ábrándok és a civilizációk összecsapásának prédájává váljanak: „Véleményem szerint az egyetlen módja annak, hogy megvédjük a fiatalokat a negatív üzenetektől, a hamis és kitalált hírektől, valamint a materializmus, a gyűlölet és az előítéletek kísértéseitől, az, hogy nem hagyjuk őket magukra, hanem megadjuk nekik a szükséges eszközöket a megküzdéshez mindezzel, vagyis a szabadságot, a megkülönböztetés képességét és a felelősséget” – nyilatkozta a pápa.

A szabadság az, ami megkülönbözteti az embert más teremtményektől. Isten szabadnak teremtett minket, azt a szabadságot is megadta, hogy elutasítsuk őt – fejtette ki az interjúban Ferenc pápa, hangsúlyozva, hogy a gondolat és a véleménynyilvánítás szabadsága elengedhetetlenül szükséges a fiatalok számára a fejlődésben és a tanulásban. A fiatalokat nem szabad olyan gyermekként kezelni, aki képtelen választani és döntéseket hozni; a fiatalok képviselik a jelent, és a beléjük való befektetés a folytonosság biztosítása. A pápa emlékeztetett arra, hogy mindig az aranyszabályt kell követni: „Azt tedd másokkal, amit szeretnél, hogy veled is tegyenek!”

Válaszolva az emberi testvériségről szóló dokumentummal kapcsolatos kérdésre, a pápa elmondta, hogy annak egy-egy példányát mindig átadja a Vatikánban fogadott küldöttségeknek, mert úgy gondolja, hogy ez egy fontos szöveg nemcsak a vallások közötti párbeszéd, hanem minden egyes ember békés együttélése szempontjából is. „Vagy a testvériség, vagy az ellenségeskedés civilizációja fog megvalósulni: vagy közösen építjük a jövőt, vagy nem lesz jövő.”

„A vallásközi együttműködés jövőjének alapja a kölcsönösség, a másik iránti tisztelet és az igazság elve” – nyilatkozta Ferenc pápa, majd hozzátette: „A mi feladatunk, hogy a vallásos érzületet együttműködéssé, testvériséggé, konkrét jó cselekedetekké alakítsuk át.

Ma béketeremtőkre van szükségünk, nem fegyvergyártókra; a béke építőire, nem konfliktusok szítóira; tűzoltókra van szükségünk, nem gyújtogatókra; a megbékélés pártfogóira, nem pedig pusztítással fenyegető emberekre.”

A pápa az ebbe az irányba mutató konkrét kötelezettségvállalásokról szólva, bátorítva a dokumentum közzététele után elindított karitatív kezdeményezéseket, így fogalmazott: „Könnyű beszélni a testvériségről, de a testvériség igazi mércéje az, amit konkrétan teszünk, hogy segítsük, támogassuk, felkaroljuk és befogadjuk fivéreinket és nővéreinket az emberiségben. Minden jónak természeténél fogva mindenkihez szólnia kell, megkülönböztetés nélkül. Ha csak azokkal teszek jót, akik úgy gondolkodnak vagy hisznek, mint én, akkor a jó képmutatás, mert a jó nem ismer megkülönböztetést vagy kirekesztést.”

*

A stockholmi Korán-égetés több muszlim országban tiltakozássorozatot indított el. Július 2-án, vasárnap a tüntetők Pakisztán legnagyobb városában, Karacsiban a sajtóklub előtt gyűltek össze, és felszólították a Külügyminisztériumot, hogy rendelje be a svéd nagykövetet, és hivatalosan tiltakozzon az eset kapcsán.

Több pakisztáni katolikus egyházi vezető védelmet kért a hatóságoktól a Lashkar-e-Jhangvi (a jhangvi hadsereg) terorista csoport fenyegető reakciói miatt. A szervezet bosszúra szólított fel keresztények elleni öngyilkos merényletek által, és üzenetükben úgy fogalmaztak, hogy Pakisztánt „pokollá teszik a kereszténység számára”.

A katolikus püspöki konferencia ügyvezető igazgatója, Naeem Yousaf Gill elmondta, hogy a pakisztáni egyház elítéli a Korán megszentségtelenítését Svédországban. „Vallási kisebbségként testvériségben és békében élünk, és mindig is támogattuk a többséget. Nem tudjuk elképzelni, hogy megsértsük az érzékeny törvényeket” – nyomatékosította.

Július 3-án Kalid Rasid Aszi atya, a Vallásközi Párbeszéd és Ökumenizmus Bizottságának fajszalábádi egyházmegyei igazgatója találkozott a rendőrség képviselőivel Fajszalábád Madina városnegyedében, ahol közel négyezer keresztény él. Arra kérte az egyházmegye valamennyi papját, hogy a plébániák, kolostorok, iskolák és egyéb intézmények biztonsága érdekében lépjenek kapcsolatba a helyi rendőrséggel.

Kalid Rasid Aszi a Union of Catholic Asian News (UCAN) hírügynökségnek elmondta, hogy a Korán-égetésnek véget kell vetni:

Emberként mindannyiunknak tisztelnünk kell a szent könyveket, és törekednünk kell a béke és a harmónia kultúrájára.”

Emlékeztetett a 2009-es keresztényellenes hullámra Pandzsáb tartományban, mely során a Lashkar-e-Jhangvi csoport hívei keresztény otthonokat támadtak meg, és tíz katolikus halt meg, miután azt állították róluk, hogy a Korán egy példányát megszentségtelenítették. A gyakran nyugati ügynöknek tekintett pakisztáni keresztények számos terrortámadás célpontjai voltak Pakisztánban a szomszédos Afganisztán 2001-es amerikai inváziója, majd A muszlimok ártatlansága című iszlámellenes film 2012-es bemutatója után.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír