Ferenc pápa Fatimában könyörög Ukrajna és az egész világ békéjéért augusztusban

Andrea Tornielli, a Vatican News főszerkesztője július 6-án írt jegyezetet a közelgő pápai úttal kapcsolatban.

Az 1917-es portugáliai jelenés különösen kötődik Oroszországhoz és a múlt század pápáihoz – írta Andrea Tornielli. – Ferenc pápa másodszor látogat el a fatimai Szűzanya kegyhelyére, ahol 1917 májusában három pásztorgyermek üzenetet kapott Máriától az emberiség jövőjéről. A gyermekek közül kettő, Ferenc és Jácinta már szent, és a harmadik, Lúcia nővér is az oltár dicsősége felé tart. A kegyhely felkeresését utólag iktatták be a Szentatya programjába, eredetileg a pápai zarándoklat csak Lisszabont foglalta magában az ifjúsági világtalálkozó alkalmából.

Ferenc pápa 2017 májusában, a Mária-jelenések századik évfordulóján már felkereste a híres kegyhelyet, hogy a szentek sorába iktassa a két fiatal látnokot, Marto Ferencet és Jácintát – emlékeztetett írásában Andrea Tornielli, megállapítva, hogy a pápa döntése, miszerint ismét a fatimai Szűzanya elé kíván járulni, különösen jelentőségteljes, ugyanis a háború tragédiájához kapcsolódik, amelyet „az orosz hadsereg által bombázott meggyötört Ukrajna” él át, de kapcsolódik a világban zajló sok „elfeledett” háborúhoz is.

Róma püspökének ez a gesztusa közvetlenül összeköthető egy másik gesztusával, amelyet alig több mint egy hónappal a háború kitörése után tett: 2022. március 25-én a Szentatya Oroszországot és Ukrajnát Mária Szeplőtelen Szívének ajánlotta fel a Szent Péter-bazilikában. A Szűzanya fatimai jelenésében ugyanis éppen azzal az üzenettel fordult a pásztorgyermekekhez, hogy szenteljék Oroszországot az ő Szeplőtelen Szívének. Ferenc pápa tizenhat hónappal ezelőtt, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén így imádkozott Máriához a felajánlás szertartásán:

„Letévelyedtünk a béke útjáról. Elfelejtettük a múlt század tragédiáinak tanulságát, a világháborúkban elesettek millióinak áldozatát. Figyelmen kívül hagytuk az elkötelezettségeket, amelyeket mint a nemzetek közössége vállaltunk, és eláruljuk a népek békeálmait és a fiatalok reményeit. Inkább figyelmen kívül hagytuk Istent és együtt éltünk hamisságainkkal, tápláltuk az agresszivitást, életeket oltva ki és fegyvereket halmozva fel, elfeledve, hogy felebarátunk és közös otthonunk őrzői vagyunk. A háborúval darabokra szaggattuk a Föld kertjét, a bűnnel megsebeztük Atyánk szívét, aki azt akarja, hogy egymás fivérei és nővérei legyünk. Közönyössé váltunk mindenkivel és mindennel szemben, kivéve saját magunkat. És szégyenkezve mondjuk: bocsáss meg nekünk, Urunk!

Te, a Tenger Csillaga, ne hagyd, hogy hajótörést szenvedjünk a háború viharában!
Szabadíts meg bennünket a háborútól, óvd meg a világot a nukleáris fenyegetéstől!
Az emberi család Királynője, mutasd meg a népeknek a testvériség útját!
Béke Királynője, eszközöld ki a világnak a békét!”

A portugáliai jelenések kapcsolódnak a 20. századi pápák történetéhez, és össze is fonódnak személyes életrajzukkal – írta Andrea Tornielli. – XV. Benedek pápa az első világháború hevében, 1917. május 5-én úgy döntött, hogy a rózsafüzér után elmondott hagyományos loretói litániát kiegészíti a „Béke Királynője, könyörögj érettünk!” fohásszal. Néhány nappal később, május 13-án történt a Fatimai Szűzanya első jelenése. Ugyanezen a napon XV. Benedek pápa felszentelte a Sixtus-kápolnában Eugenio Pacelli püspököt, aki második utódja lett a péteri székben. Miután XII. Piusz néven megkezdte péteri szolgálatát, Pacelli pápa 1942. október 31-én Mária Szeplőtelen Szívének szentelte „a tévedés vagy viszály által elválasztott népeket”.

1967 májusában Giovanni Montini VI. Pálként az első pápa volt, aki elzarándokolt Fatimába, az akkor még mindig Salazar diktátor rezsimje alatt élő Portugáliába, hogy megünnepelje a jelenések 50. évfordulóját. Néhány nappal az indulás előtt mondta:

Ennek az útnak az a lelki indíték akar saját értelmet adni, hogy még egyszer, még alázatosabban és erőteljesebben imádkozzunk a békéért.”

Fatimai homíliájában pedig ezt mondta: „Emberek, ne gondoljatok a pusztítás és a halál, a forradalom terveire... gondoljatok a közös megerősítés és a szolidaritás tervére. Emberek, gondoljatok ennek az órának a súlyára és nagyságára, amely meghatározó lehet a jelen és a jövő nemzedék történelme számára.”

Szent VI. Pál pápa a történelmi helyzet súlyosságát egyáltalán nem megnyugtató hangnemben írja le: egyrészt jelen van „a szörnyen halálos fegyverek nagy arzenálja” és egy olyan erkölcsi fejlődés, amely nem jár együtt a tudományos és technikai fejlődéssel, másrészt fennáll a szegénység és a nyomor állapota, amelyben az emberiség nagy többsége él. „Ezért mondjuk, hogy a világ veszélyben van. És ezért jöttünk el a Királynő lábaihoz, hogy kérjük tőle a békét, egy olyan ajándékot, amelyet csak Isten adhat…” – mondta szentbeszédében a pápa, felhívva a hívek figyelmét arra a hatalmas és drámai képre, amelyet a világ és történései mutattak a múlt század második felében.

A fatimai történet és a pásztorgyermekeknek szóló, 2000-ig titokban tartott üzenet mégis Karol Wojtyła pápa esetében kapcsolódik össze elválaszthatatlanul Péter egyik utódjának életével. 1981. május 13-án, 17 óra 17 perckor a Szent Péter téren II. János Pál súlyosan megsebesült a török terrorista, Ali Ağca által ellene elkövetett merényletben. A lengyel pápa szinte elvérezve és a halál küszöbén érkezett a római Gemelli-kórházba. Csodának tartotta életben maradását, és tizenkilenc évvel később, a 2000-es szentévben végre nyilvánosságra hozta a fatimai titok harmadik részét, amely leírja egy „fehérbe öltözött püspök” meggyilkolását, aki egy romos városon halad keresztül, majd végül megölik. Szent II. János Pál pápa a látomásban leírtakat saját magára vonatkoztatta.

Wojtyła pápa hosszú péteri szolgálata idején háromszor látogatott el a portugál kegyhelyre: egy évvel a merénylet után, 1982-ben, 1991-ben, végül a 2000-es nagy jubileumi évben. Utóda, XVI. Benedek pápa 2010-es portugáliai látogatása során szintén elzarándokolt Fatimába, ahol azt mondta:

Ha valaki azt gondolná, hogy Fatimának véget ért a prófétai küldetése, áltatná magát.”

A Portugáliába felé a repülőúton Jozef Ratzinger pápa beszélt a visszaélésekkel kapcsolatos válságról is, válaszolva egy újságírói kérdésre. „Ami az újdonságokat illeti, amelyeket ma felfedezhetünk ebben az üzenetben, azok között ott van az is, hogy nemcsak kívülről érkeznek támadások a pápa és az Egyház ellen, hanem az Egyház szenvedése éppen az Egyházon belülről, az Egyházon belül létező bűnből ered. Ez is mindig is ismert volt, de ma igazán félelmetes módon látjuk: az Egyház legnagyobb üldözése nem külső ellenségektől jön, hanem az Egyházon belüli bűnből ered; az Egyháznak ezért mélyen szüksége van arra, hogy újra megtanulja a bűnbánatot” – szögezte le XVI. Benedek pápa 2010-es portugáliai apostoli látogatása után.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír