Ferenc pápa a pénteki szentmisén: A családokban növekedjék a szeretet

Húsvét ötödik hetében a péntek reggeli mise elején így fohászkodott Ferenc pápa: „Ma van a család nemzetközi napja. Imádkozzunk a családokért, hogy növekedjék bennük az Úr Lelke; a szeretet, a tisztelet és a szabadság lelkülete.”

Szentbeszédében a pápa Az apostolok cselekedeteinek aznapi szakaszából (ApCsel 15,22–31) indult ki. Ebből megtudjuk, hogy Pált és Barnabást Antiochiába küldik a pogányok közül megtért testvérekhez, akiket feldúlt és megzavart egyesek beszéde, akik megbízásuk nélkül tanítottak. Az apostolok egy bátorító levelet hoznak, ami örömmel tölti el és megnyugtatja az új tanítványokat. Elmagyarázzák nekik, hogy nem kötelező számukra a mózesi törvényben előírt körülmetélés, amint azt egyes megkeresztelkedett farizeusok követelték.

Az apostolok cselekedeteiből tudjuk, hogy az Egyházban a kezdeti időkben a béke mellett voltak üldözések és zűrzavaros időszakok is. Erről szól a mai szentlecke: az összezavarodottság idejéről. Mi történt? A pogányokból lett keresztények hittek Jézus Krisztusban, megkapták a keresztséget, és boldogok voltak: megkapták a Szentlelket. A pogányságból mindenféle köztes állomás nélkül áttértek a kereszténységbe. Voltak azonban judaizáló keresztények, aki azt állították, hogy ezt nem lehet megtenni. Ha valaki pogány, előbb zsidóvá kell válnia, jó zsidónak lennie, aztán lehet keresztény. A pogányságból megtért keresztények pedig nem értették ezt. „Hogyhogy? Mi akkor másodosztályú keresztények lennénk? Nem lehet a pogányságból közvetlenül áttérni a kereszténységre? Krisztus feltámadása vajon nem teljesítette be, nem írja felül az ősi törvényt?” Megzavarodtak, és sok vita támadt köztük.

Az úgynevezett judaizálók lelkipásztori, teológiai, mások erkölcsi érvekkel támasztották alá tézisüket, és ez aláásta a Szentlélek szabadságát, Krisztus feltámadása és a kegyelem ingyenes mivoltát. Módszeresek voltak, és merevek. Jézus megrótta a törvénytudókat, amiért az általuk megtérítetteket még maguknál is rosszabbá teszik. Máté evangéliumában így olvassuk: „Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Bejártok tengert és szárazföldet, hogy egyetlen áttérőt szerezzetek, s ha sikerül, a kárhozat fiává teszitek, kétszerte inkább magatoknál.” (Mt 25,13) Ezek az emberek inkább ideológiákat gyártottak, nem pedig a dogmákhoz ragaszkodtak. A törvényt, a dogmát ideológiává alacsonyították le, vallási előírásokká, és ezzel elvették a Lélek szabadságát. Követőik pedig merev emberek voltak, akik nem ismerték az evangélium örömét. Jézus követésének tökéletes útját a merev ragaszkodásban látták. Ezek az írástudók manipulálták a hívek lelkiismeretét, tehát vagy merevvé váltak ők is, vagy otthagyták őket.

Ferenc pápa ismét leszögezte: a merevség nem a jó Lélektől való, mert kétségbe vonja a megváltás, Krisztus feltámadásának ingyenességét. Ez az Egyház történetében később is megismétlődött. Gondoljunk a pelagiánusokra, akik a merevségükről voltak ismertek. De mostanában is találkoztunk olyan apostoli mozgalmakkal, amelyek látszólag nagyon szervezetten, kiválóan működtek… de mind merevek, mind egyformák, aztán kiderült, milyen romlottak belül, még az alapítók is.

Ahol merevség van, onnan hiányzik Isten Lelke, mert Isten Lelke szabadság. Ezek az emberek elvették Isten Lelkének szabadságát és a megváltás ingyenességét. A megigazulás azonban ingyenes. Krisztus halála és feltámadása ingyenes. Nem megfizethető, nem megvásárolható: ajándék. Az apostolok összegyűltek, és levelet írtak, ami így kezdődik: „A Szentlélek és mi magunk azt tartottuk helyesnek, hogy ne rakjunk rátok több terhet, mint ami szükséges.” Vagyis inkább erkölcsi, a jóérzésen alapuló kötelezettségeket írtak elő, hogy megkülönböztessék a kereszténységet a pogányságtól. Az összegyűlt, megzavart keresztények örömmel olvasták a levelet, amelynek magyarázata megnyugtatta őket. A zavarodottságot öröm váltotta föl. A merevség lelkülete mindig összezavar: „Jól tettem-e ezt? Nem jól tettem?” Jönnek az aggályok.

Az evangéliumi szabadság lelkülete azonban örömmel tölt el, mert éppen ezt adta nekünk Jézus a feltámadásával: örömet. Istennel, Jézussal való kapcsolatunk nem mondatja velünk: „Én ezt teszem, Te pedig azt adod nekem”, nem holmi cserekereskedelemről van szó – figyelmeztetett a pápa. – Ingyenes, mint ahogy ingyenes Jézus tanítványokkal való kapcsolata. „Barátaim vagytok. Nem nevezlek többé szolgának benneteket, mert a szolga nem tudja, mit tesz ura. Barátaimnak mondalak benneteket.” „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket” (vö. Jn 15,14–16). Ezt jelenti az ingyenesség.

Kérjük az Urat, hogy segítsen megkülönböztetnünk az evangéliumi ingyenesség gyümölcseit a nem evangéliumi merevség gyümölcseitől. Szabadítson meg minden összezavarodottságtól, melyet azok keltenek, akik a hitet, a hitéletet szőrszálhasogató előírások alá rendelik, melyeknek nincs értelmük. Az értelmetlen előírásokra gondolok, nem a tízparancsolatra. Az Úr szabadítson meg a merevség lelkületétől, ami elveszi a szabadságunkat – fohászkodott péntek reggeli homíliája végén Ferenc pápa.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír