Mit tud mondani a kereszténység Európának? – Ferenc pápa luxemburgi és belgiumi látogatásra indul

Ferenc pápa holnap újabb nemzetközi útra indul, amely a 46. lesz pontifikátusa során: szeptember 26–29. között Luxemburgban és Belgiumban tesz látogatást.

A Szentatya apostoli útja során számos témát fog érinteni, többek között a békét, a migrációt, a klímaváltozást és a fiatalok jövőjét, miközben egyházi kérdésekre összpontosít, így a kereszténység szerepére a szekularizáció által jellemzett társadalmakban és a keresztény oktatás szerepére.

A pápai látogatás egyik oka a Leuveni Katolikus Egyetem alapításának közelgő 600. évfordulója.

Az apostoli útról részleteket közölve Matteo Bruni megnyugtatóan nyilatkozott a Szentatya egészségi állapotáról, mivel Ferenc pápa hétfőn „enyhe influenzaszerű tünetek” miatt lemondta a tervezett audienciáit. A szentszéki sajtószóvivő elmondta, hogy „egyelőre minden pontosan a tervek szerint alakul” (Ferenc pápa szeptember 25-én rendben megtartotta az általános kihallgatást – a ford.). 

A közelgő apostoli út Szent II. János Pál pápa 1985-ös látogatásának nyomdokain halad, amikor is a Szentatya a Leuveni Katolikus Egyetem diákjaival és tudományos közösségével találkozott. Ez a két esemény Ferenc pápa programjának is része. 

Ferenc pápa vasárnap a brüsszeli Baldvin Király Stadionban szentmise keretében boldoggá avatja a 16–17. században élt spanyol származású Tiszteletreméltó Ana de Jesúst, aki tizennégy éven át egy kolostor elöljárónője volt a belga fővárosban. 

Szent II. János Pál pápa 1995-ben szintén Belgiumban avatta boldoggá Damien de Veuster szerzetespapot, más néven Molokai Damjánt, aki belga misszionárius volt, és a hawaii leprások között halt meg, akiket saját élete árán szolgált (Damjánt XVI. Benedek 2009-ben Rómában szentté avatta – a ford.).

Napjainkban Belgiumban mintegy 8,4 millió, Luxemburgban pedig kevesebb mint 300 ezer katolikus él. „A szekularizáció probléma – de talán még nagyobb kihívás tanúságot tenni a kereszténységről egy olyan Európában, ahol a kereszténység kevésbé ismert, mint a múltban; sok az – esetenként ki nem mondott – kérdés, és a hanyatlás érzékelhető” – mutatott rá Matteo Bruni. Hozzátette: „Ezekben a közösségekben már vannak próbálkozások arra, hogy ezekre a kérdésekre választ adjanak, amit a Szentatya bátorítani fog.”

Ferenc pápa két olyan országba viszi el üzenetét, amelyek „különböző európai intézmények székhelyei, különösen pénzügyi jellegűek” (Luxemburg) és „az uniós közigazgatás nagy részének székhelye” (Belgium). Ezek az országok, melyeket a Szentatya meglátogat „a világ egy olyan része, amelyre mások is figyelnek”, és szavai „Európa szívét fogják megszólítani”, illetve „arról a szerepről lesz szó, amelyet a közeljövőben a világban játszani akarnak” a befogadás és a nemzetek közötti szolidaritás érdekében, miközben egyes nemzetek megszállás és pusztítás „áldozatai” lettek, és folyamatos konfliktusoktól szenvednek.

A hét beszédnek, amelyek mindegyike olasz nyelven hangzik el, a béke lesz az egyik fő témája.

Matteo Bruni elmondta, hogy a témák, amelyekkel a Szentatya foglalkozni fog, azon területek történelmét idézik fel, amelyek a háború alatt elszenvedett nehézségek után erősen vágytak a békére, és azon dolgoztak, hogy megteremtsék a béke feltételeit. Most, amikor Európát az a veszély fenyegeti, hogy ismét konfliktusba sodródik, ez különösen hangsúlyos. Ferenc pápa emellett környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkozni fog.

Ezekkel a témákkal összefonódik a katolikus oktatás és annak szerepe a technológiai fejlődés korában. A Leuveni Katolikus Egyetemen szeptember 27-én a tanárokkal, majd szeptember 28-án a diákokkal való

találkozó alkalmat ad arra, hogy a Szentatya gondolatokat fogalmazzon meg arról, hogy „mit tud mondani a kereszténység az európai kultúrának”.

(A Leuveni Katolikus Egyetem 1968-ban kettévált, Leuven városában maradt a flamand nyelvű rész [Katholieke Universiteit Leuven, KU Leuven], itt találkozik a pápa mindkét egyetem oktatóival szeptember 27-én. Másnap a francia nyelvű egyetemre [Université Catholique de Louvain,  UCL] látogat, ami Louvain-la-Neuve városában található, itt gyűlnek össze a két egyetem hallgatói – a szerk.).

A Leuveni Katolikus Egyetem professzoraival való találkozó során egy, a menekülteknek nyújtott humanitárius segítségnyújtásról szóló videót is levetítenek. A téma nagyon aktuális és kihívást jelent, tekintettel a belga társadalom elmúlt években végbement átalakulására, a menekültek egyetemi intézményekben való jelenlétére is.

A klerikusok által elkövetett szexuális visszaélések kérdése is felmerült a sajtótájékoztató során, amikor az újságírók feltettek néhány kérdést, különösen a Belga Püspöki Konferencia által közölt hírekkel kapcsolatban, amelyek szerint a Szentatya tizenöt áldozattal – hat férfival és kilenc nővel – találkozhat. A találkozóra a tervek szerint „teljes diszkréció” mellett kerül sor egy olyan helyen és időpontban, amelyet csak később fognak nyilvánosságra hozni – közölte a belga püspöki testület.

Matteo Bruni nem erősítette meg a találkozó hírét, de elmondta: „Ha sor kerül konkrét találkozóra, az áldozatokkal egyetértésben, akkor erről később tájékoztatást fogunk adni.” Roger Vangheluwe püspök ügyében, akit korábban bűnösnek találtak kiskorúval szembeni szexuális visszaélés miatt, Matteo Bruni kifejtette, hogy

a Szentatya „tisztában van a fájdalommal, tragédiával és szenvedéssel Belgiumban, és minden bizonnyal számíthatunk erre vonatkozó utalásokra”.

Végezetül a négynapos látogatás egyéb részletei is szóba kerültek, többek között az európai uniós szervezetekkel és a kapcsolódó intézmények képviselőivel való találkozók. Ehhez párosul majd több látogatás a fiatalok, papok és szerzetesek körében.

Pietro Parolin bíboros államtitkár jelenleg New Yorkban tartózkodik, ahol a Szentszéket képviseli az ENSZ 79. közgyűlésén, és nem lesz jelen a luxemburgi és belgiumi látogatáson. Az apostoli úton Ferenc pápát elkíséri Robert Francis Prevost bíboros, a Püspöki Dikasztérium prefektusa és Marcello Semeraro bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Dikasztériumának prefektusa.

Az apostoli út részletes programja IDE kattintva érhető el.

Forrás és fotó: Vatican News angol nyelvű szerkesztősége

Kuzmányi István/Magyar Kurír