2006. április 30., húsvét 3. vasárnapja „B” év

Húsvét lényege, bizonyítéka és üzenete

A történelem folyamán több elmélete gyártottak Jézus feltámadásának megcáfolására: „lopás-elmélet”: amíg az őrök aludtak, a tanítványok kilopták Jézus holttestét a sírból. „Tetszhalál-elmélet”: Jézus nem halt meg, hanem mint tetszhalottat eltemették. 3 nap múlva kivánszorgott és tanítványai hirdetni kezdték, hogy feltámadt. „Mítosz-elmélet”: az evangéliumokat akkor írták, amikor már kortársak nem éltek. Idők folyamán sok csodás eseményt aggattak Jézus alakjára.

Az Egyház Krisztus feltámadásának hitére épül. Ezért akarják mindenáron cáfolni. Ezért kell megismernünk: mit jelent a húsvéti hit?, milyen bizonyítékai vannak?, milyen feladatot ró ránk. – Lukács utolsó mondatai ezekre válaszolnak.

I. Mit hiszünk?
Egy mondattal: hogy Jézus legyőzte a halált. Pl.: Az orvostudomány képes reanimációra. A klinikai halálból vissza tudja hozni a beteget. Ezt „felélesztésnek” nevezzük. Ezekiel ráfeküdt a halott fiúra és az lélegezni kezdett. Ez az „életre-keltés”. Húsvétkor nem ez történt. Nem arról volt szó, hogy lelke visszatért testébe és megint dobogni kezdett a szíve. Õ a feltámadt testet öltötte magára, létmódja már nem evilági élet volt. Rá a fizika törvényei már nem voltak érvényesek. Többé már nem halt meg. Tehát Õ magát a halált győzte le, nem a meghalás folyamatát. Ilyenre a történelemben még nem volt példa. Ezért „elsőszülött a holtak közül”.

II. Miért hiszünk?
Mi a bizonyíték Krisztus feltámadása mellett?
1. Az érzékszervek bizonyosságát Jézus szinte a túlzásig halmozta. Megengedte, hogy a tanítványok lássák az egyébként láthatatlan feltámadt testét. Beszélt hozzájuk, hogy fülükkel is bizonyosságot szerezzenek róla. Felszólította őket, hogy érintsék meg lándzsával átszúrt szíve sebét. Az ízlelő érzéket sem hagyta ki: ezért enni kért.

2. Az ószövetségi jövendölések beteljesedésére hivatkozott. Csodálatos bibliaóra lehetett, amikor Jézus végigmagyarázta a mózesi törvények, próféták és zsoltárok messiási jövendöléseit. A bibliai idézetek sok-sok mozaikkockája egyetlen Krisztus-képpé állt össze.

3. Egybehangzó tanúk hiteles vallomásai bizonyították, hogy tévedés nem foroghat fenn. Az asszonyok, Magdolna, a 11, az emmauszi tanítványok, az 500 testvér azonosan igazolták, hogy találkoztak a feltámadt Úrral. Ennyi szavahihető bizonyságtevő minden kétséget kizárt.

III. Mit jelent számunkra?
1. Megtérésre késztet. Nagypénteken délután 3 órakor Isten Jézus kedvéért kiengesztelődött a világgal. Jézus mindhalálig való engedelmessége több örömet jelentett az Atyának, mint amennyi dicsőséget az emberiség engedetlensége megtagadott tőle. Ezért helyreállt a kapcsolat isten és az ember közt. Megnyílt a bűnbocsánat lehetősége. Az ég már nagypénteken tudta ezt. Az emberiség azonban Jézus húsvéti feltámasztásával kapott bizonyosságot róla. Éljünk hát a húsvéti „közkegyelem” = amnesztia lehetőségével, a gyónás „rehabilitációjával”!

2. Megerősíti egyházhűségünket. Mi nem azért vagyunk keresztények, mert az Egyház történelme tele van fénylő lapokkal, vagy mert tagjai csupa szentek, mert templomai művésziek. Egyes egyedül azért, mert itt találjuk meg életünk értelmére a választ és nyerünk orvosságot az elmúlás fájó sebére.

Kételkedhetem szememben, mert vannak optikai csalódások, fülemben, mert vannak hallucinációk, a filmfelvételekben, mert ravasz trükkökre képes. De a mindenható és szerető Jézus ígéretében nem, mert húsvéti ajándéka abszolút biztos. Akik hozzákötik életüket, nem süllyedő hajóhoz láncolják magukat, hanem a halálon is diadalmaskodó Krisztushoz! „Christus vincit, regnat, imperat!” Ámen.

Hajnal Róbert/Magyar Kurír