A genderideológia helyett válasszuk a keresztény értékrendet – Székely János előadása Szombathelyen

Előadásában a főpásztor kitért a genderideológia fiozófiai hátterére, rámutatva, hogy kik azok a gondolkodók, melyek azok az irányzatok, akik, amelyek eszméikkel előfutárai és megalapozói voltak e gondolkodásnak. Kiemelte a felvilágosodást, köztük Kantot, aki azt hirdette, hogy nincs objektív megismerésre lehetősége az embernek: azaz a tárgyakból érkező információk alapján nem alkothat érthető képet a dolgokról, mivel a valóságra rávetíti a saját gondolatait is. Ebből az következik, hogy nincs objektív, örök, mindenkire vonatkozó igazság, csak szubjektív vélemények: ki így látja, ki úgy, minden vélemény igaz, és súlytalan. Ezt tette meg minden gondolkodás alapjának, de ebből egy torz világkép született.

A modern ember is tudja, sejti, hogy van objektív igazság, és sejti, hogy ez meg is ismerhető. Ám ha ezt elfogadná, akkor kutatnia kellene ezt az isteni rendet, és követnie kellene 

– utalt XVI. Benedek emeritus pápa gondolataira Székely János. – A nyugati ember nem megismerni akarja a világot, hanem használni.

Az előadó példákat hozott arra, hogyan épül be a mindennapokba a genderideológia, majd kitért arra, a kereszténység miként áll ehhez a kérdéshez.

A gendermozgalomnak is vannak igaz és a kereszténység által is elismert törekvései, például a női választójog kérdése, a tanulási lehetőségek, illetve az, hogy azonos munkáért azonos bért kapjanak a nők – mondta a szombathelyi megyéspüspök.

Előadásában Székely János hangsúlyozta: teremtettsége okán minden embert tisztelet illet meg, azokat is, akik azonos neműeket szeretnek. A vonzalmat az Egyház nem tekintette bűnnek, csak a cselekedetet, amikor valaki emellett dönt és így is él.

A kereszténység szerint objektív igazság létezik, és ez meg is ismerhető. Az erkölcs nem más, mint hogy az emberiség a világba teremtett isteni rendet, harmóniát lassan kiolvasta, meglátta, felfedezte. Nem az ember ellen van, nem akadály. A világ nyitott könyv, amelyből kiolvassuk a Teremtő arcát és szándékát. Az Egyház vallja, hogy az identitásunkat, így a nemi identitásunkat is, nem magunk találjuk ki, teremtjük, hanem kapjuk.

Az ember nem teremtője önmagának.

Azzal az identitással, amelyet kaptunk, kell valamit kezdenünk, akkor is, ha sebzett. A nemiség természetes célja a férfi és a nő eggyé forrása, szerelme és ettől elszakíthatatlanul az élet továbbadása.

Az Egyház kiáll amellett, hogy a család nem korlát, az anyaság nem rabszolgaság, a gyermek pedig áldás. Nem a felnőttnek van joga gyermekre, hanem a gyermeknek van joga szülőre, méghozzá édesapára és édesanyára, de mindenekelőtt arra, hogy megszülethessen. Éppen ezért hangoztatja az Egyház, hogy az élet szent, a fogantatástól kezdve – és ezért elutasítja az abortuszt.

Székely János kitért az internet kérdésére is, amelyre az Egyház úgy tekint, mint egy szellemi áruházra. És ahogy egy földi áruház polcaira sem tehet ki senki mérgező dolgokat, ugyanígy kellene működnie az internetnek is. Az Egyház úgy gondolja, hogy a pornográfia pusztító és megalázó, elsősorban a nőkre nézve, amikor árucikké teszi a testiséget és a szerelmet.

Az Egyház véleménye szerint a férfi és a nő házassága nem egyenlő az azonos neműek együttélésével – hagzott el a főpásztor előadásában. – A szabadság nem önkényt jelent, a valóságtól elszakadó pillanatnyi szeszélyek teljesítését. Szabadságunk természetes célja a jónak, az értékeknek a felismerése.

A genderideológia egy rossz fa, amelynek rossz gyümölcsei vannak – fogalmazott Székely János. – Ne ezzel kínáljuk a gyermekeinket. Tanítsuk őket nagylelkűségre, az igazság szenvedélyes keresésére és a család, a házasság, a gyermekvállalás értékeire.

Székely János megyéspüspök előadása meghallgatható ITT.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír