A Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vehette át az MKPK korábbi munkatársa

Horváth Lászlóné (született Horváth Anna) 1992-től 2013-as nyugdíjba vonulásáig az MKPK Titkárságának gazdasági ügyeit intézte. A rendszerváltáskor az egyházak munkaügyi, adózási és számviteli feladatainak kidolgozásában, az egyházi iskolák finanszírozási kérdéseinek egyeztetésében vállalt aktív szerepet.

1944. április 9-én születetett a Veszprém megyei Dobán. Édesapja nem láthatta őt felnőni, mert 1944 decemberében Sopron bombázásakor hősi halált halt. Édesanyjától tanulta meg a kitartást, a család és a munka szeretetét, amellett, hogy mindenekelőtt Isten szeretetére, a hit megvallására és megtartására nevelte.

Eredetileg tanár szeretett volna lenni, de anyagi megfontolásból másféle tanulmányokat kellett folytatnia. Először szülőfalujában könyvelőként, majd Budapestre kerülve egy ipari üzemben programozóként tevékenykedett. Közel 15 évig dolgozott a Radnai Béla Közgazdasági Szakközépiskola gazdasági vezetőjeként, ekkor munka mellett felsőfokú tanulmányokat is végzett.

1992-ben kapta a felkérést, hogy vegye át a főkönyvelői teendőket, a gazdasági munka megszervezését és irányítását az MKPK Titkárságán. Szerteágazó feladat volt, mivel az egyházmegyék, szerzetesrendek, iskolák, plébániák és más intézmények is akkor ismerkedtek az egyházak munkaügyi, adózási és számviteli szabályaival. Kérdések özönével kellett megbirkózni, megtalálni a legjobb megoldást az egyházmegyei gazdasági munkatársak számára is. Közben folyamatosan újabb és újabb jogszabályok születtek, amelyeket véleményezni és értelmezni kellett. A plébániák és egyházi intézmények számára rendszeresen gazdasági tájékoztatót szerkesztett „lefordítva” és magyarázva benne a jogszabályokat. Nagy kihívás volt az iskolák finanszírozási kérdéseinek egyeztetésében, a „számháborúk” megvívásában tevékenyen részt venni.

2013-ban több mint 50 évnyi szolgálat után nyugdíjba vonult. Nyugdíjasként a mai napig az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye munkáját segíti gazdasági, számviteli ügyekben.

1980-as évek második felében kapcsolódott be az egyházmegyei munkába, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Hitoktatási Felügyelősége keretében. Ugyanekkor csatlakozott önkéntes segítőként a Katolikus Szeretetszolgálathoz. 1987-ben részt vett a XIII. kerületi „HÍD” Családsegítő Központ létrehozásában – amely az első egyházi-állami családsegítő központ volt Közép-Kelet-Európában –, és a megalakulását követően Horváth Lászlóné, főállású munkája mellett, hosszú évekig gazdasági vezetője is volt. Több civil szervezetben segédkezett önkéntesként, többek között a Katolikus Központi Alapítvány kuratóriumi tagja is volt.

1966-ban kötött házasságot, akkor költözött Budapestre. 1969 óta a budapest-felsőkrisztinavárosi plébánia közösségéhez tartozik. Több mint 40 éven át vett részt a képviselő-testület munkájában, elsősorban a gazdasági ügyekkel foglalkozott. A mai napig segíti tanácsaival a plébánia gazdasági életét.

Két gyermeke született, akik hat unokával ajándékozták meg. Húsz éve özvegyen él.

Szöveg: Zsuffa Tünde

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Zuggó Zsolt/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Gulyás Gergely hivatalos Facebook-oldala (csoportkép)

Magyar Kurír