Átadták a Szent Adalbert-kitüntetéseket Esztergomban

Idén a díj nagyérmét Nemcsics Imre okleveles statikus kapta az egyház javára végzett építészeti munkájáért – közölte az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. Amint az indoklásban olvasható: Tevékenységének meghatározó része volt a műemlékileg védett egyházi épületek szerkezeteinek vizsgálata, és helyreállításuk szinte az egész ország területén. A feladatok sorában kiemelten jelentős munkát végzett a főegyházmegyében. Szaktudását sokszorosan gyümölcsözhette a budapesti Szent István-bazilika teljes rekonstrukciójában.

A bajóti esperesi kerület papjai javaslatára a kitüntetés kisérmét Ferenczi Rudolfné Molnár Éva, a főegyházmegye vidéki karitászrégiójának vezetője kapta, aki több mint 15 éve kezdte el munkálkodását karitatív területen. Megszervezte és irányítja a Bajóti régiót, amely négy várost – Esztergomot, Dorogot, Nyergesújfalut, Lábatlant – körülölelő harminc településből áll. A munkatársak felkészítésére éveken át tanfolyamokat indított, alkalmanként 80-100 fő részvételével, közben maga is részt vett a munkában: irányította a ruha és élelmiszer adományok gyűjtését és szétosztását a régióban.

Erdő Péter bíboros szintén Szent Adalbert-kiséremmel ismerte el Czuppon Györgyné életútját, akinek személye és munkája nélkül a Szent Margit Gimnázium mai keresztény elkötelezettségét, szakmai tekintélyét és hírnevét nem érte volna el.

Endrédy István és felesége, Horváth Cecília közösen kapták a kisérem fokozatot. A környezetvédő mérnök 1986-ban németországi útján megismerkedett a Schönstatt Családmozgalommal. Feleségével együtt 2006 óta vesznek részt annak magyarországi szervezésében, összefogásában. Példás családi hitvalló életükkel méltán érdemelték ki plébániájuk híveinek nagyrabecsülését és a főegyházmegye kitüntető elismerését.

Prettner Ernőné született Nágel Anna nyugdíjba vonulása után tevékenyen kapcsolódott be a süttői egyházközség életébe. Több mint 20 éve tagja a képviselőtestületnek és a karitász csoport munkájában is tevékenyen részt vesz. Rendszeresen takarítja a templomot, díszíti az oltárokat, és a liturgikus ruhák varrása is az ő keze munkáját dicséri. Ő végzi a sekrestyési szolgálatot, a harangozói feladatokat. Érdemeit a díj oklevél fokozatával ismerték el.

Az egyházmegyei kitüntetést, amelyet Paskai László bíboros alapított 2001. december 30-án, a Szent Család ünnepén, immár tizedik alkalommal ítélték oda. A Szent Adalbert-érem kitüntetés olyan világi személyiségnek adományozható, aki a főegyházmegye keretébe tartozó valamely egyházi szervezet javára magas színvonalon hozzájárult a feladatok eredményes ellátásához, a célok megvalósításához, a keresztény értékek gyarapításához.

A kitüntetendők személyére az e célra létrehozott bírálóbizottság tesz javaslatot a hozzá érkező indítványok elbírálása után a főpásztornak. Az elismerést minden évben április 23-ához, Szent Adalbert, a főegyházmegye védőszentje napjához kapcsolódóan adományozzák.

XII. századi dokumentumok javarészt Adalbertnek tulajdonítják a cseh, a lengyel és a magyar nép tömeges megtérését. A cseh származású Vojtech tanulmányai színhelyén, Magdeburgban kaphatta az érsektől az Adalbert nevet. 983-ban prágai püspök lett. 995 táján a magyar Géza fejedelem udvarában időzött, akinek fiára, az ifjú Vajkra nagy hatást gyakorolt. A hagyomány szerint ő keresztelte és bérmálta a későbbi Szent István királyt. 996-97 telén reménytelen kísérletet tett a poroszok megtérítésére, majd a litvánokhoz indult, de 997. április 23-án vértanúhalált halt Elbingnél. Holttestét Boleszlav fejedelem kiváltotta gyilkosaitól, hogy a lengyelországi Gnieznóban temettesse el. Később Adalbert lett Lengyelország első szentje. Relikviáit 1030-ban Prágába vitték, a csehek is nemzeti szentjükként tisztelik a néhai püspököt.

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye/Magyar Kurír